A Mi Hazánk politikusa szeptember elején kezdeményezte, hogy bizonyos pedofil bűncselekmények elkövetőinél gyógyszeres kezelést is lehessen alkalmazni. A javaslat a lengyel szabályozást követi, és a zárt intézetben végzett pszichiátriai kezelés helyett az antiandrogén gyógyszerekkel végzett kezelést helyezné előtérbe. A köznyelvben ezt nevezik kémiai kasztrálásnak. Az ilyen készítmények az androgén hormonok hatását csökkentik.

A magyar kormány korábban már elutasította az ilyen büntetés bevezetését. 2013-ban az emberi méltóságra, az egészséghez való jogra és a kínzó, embertelen bánásmód tilalmára hivatkozva nem támogatta a kémiai kasztrálást.

A tényleges életfogytiglan ügye egészen más úton, de szintén az Alkotmánybíróságon folytatódik. Egy férfit 2010-ben a Debreceni Ítélőtábla emberölés és lőszerrel visszaélés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt úgy, hogy kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben megállapította, hogy a büntetés felülvizsgálatának hiánya sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Kúria ezt követően elutasította a felülvizsgálati indítványt, az elítélt pedig az Alkotmánybírósághoz fordult.

A magyar szabályozást időközben módosították. Az EJEB Magyar László ügyében hozott 2014-es döntése után létrehozták a kötelező kegyelmi eljárást. Ha valaki tényleges életfogytiglanra ítélve letöltött 40 évet, a Kegyelmi Bizottság megvizsgálja, indokolt-e a további fogva tartása. A bizottság javaslata az igazságügyi miniszterhez kerül, majd a köztársasági elnök dönt a kegyelemről. Ha azt elutasítják, két év múlva újra le kell folytatni az eljárást.

A halálbüntetés Magyarországon 1990 óta nincs a kiszabható büntetések között. Az Alkotmánybíróság 1990. október 24-én mondta ki, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. Azóta több alkalommal is felmerült a visszaállítása, de Magyarországot több nemzetközi jogi kötelezettség is köti az eltörléséhez. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. kiegészítő jegyzőkönyve, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyve és az Európai Unió Alapjogi Chartája is tiltja a halálbüntetést.

Az aktív eutanázia szabályozása Karsai Dániel ügyével került ismét a közéleti viták középpontjába. Az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász 2023-ban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert vitatta az életvégi döntések magyarországi szabályozását. A strasbourgi bíróság 2024-ben nem állapított meg jogsértést, és úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem lépte túl az államoknak ezen a területen biztosított mérlegelési mozgásteret.

Az aktív eutanázia továbbra sem megengedett Magyarországon. A beteg bizonyos feltételek mellett visszautasíthatja az életfenntartó vagy életmentő kezelést, ennek azonban szigorú formai követelményei vannak. A Büntető törvénykönyv az aktív közreműködést és az öngyilkosságban való közreműködést is büntetőjogi szabályokkal rendezi.

A közvélemény hozzáállása közben nem feltétlenül követi a hatályos szabályokat. Egy 2023-as kutatás szerint a megkérdezett magyarok 79 százaléka támogatta az aktív eutanáziát. A halálbüntetés támogatásáról is készültek olyan korábbi felmérések, amelyek jelentős társadalmi támogatottságot mértek, miközben a jogi környezet mindkét kérdésben jóval szigorúbb kereteket szab.