GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A BYD egyik vezetője meglátogatta az üzemet.
A BYD korábban már több alkalommal közölte, hogy ambiciózus európai terveket szövöget és most úgy tűnik, hogy újabb piacra tenné be a lábát. A vállalat ahelyett, hogy a vámok miatt kihátrálna az Európai Unióból több modell gyártását is itt végezné.
Stella Li, a BYD alelnöke az elmúlt napokban a dél-olaszországi Flumeriben járt, ahol meglátogatta a nagy múltú Menarini autóbuszgyárát, amely korábban a Fiathoz, az Ivecóhoz és az Irisbushoz is kötődött, mielőtt 2024-ben a Seri Industrial felvásárolta.
Az olasz üzem a település ipari területén helyezkedik el és kiépített járműgyártási infrastruktúrával, valamint komoly tapasztalattal rendelkezik a buszok és haszongépjárművek gyártásában. Utóbbi fontos szempont lehet a BYD számára, mivel a vállalat a hannoveri IAA szakkiállításon bejelentette, hogy
2027-ben piacra dobja első nehéz-tehergépjárművét Európában.
Stella Li korábban arról is beszámolt, hogy a vállalat hosszú távú célja, hogy Európában gyártson mindent, amit itt ad el. Ez a vállalat számára azért különösen fontos szempont, mivel az elektromos autóikat már most is jelentős mértékű uniós pótvámok sújtják, az európai teherautógyártók pedig azt szeretnék, ha hasonló intézkedések vonatkoznának a kínai elektromos teherautókra is. A Tratonhoz tartozó MAN például már szorgalmazta a kínai konkurenciát kivetett extra vámok bevezetését.
A BYD olvasatában ez azt jelenti, hogy a vámok csak addig jelentenek problémát, amíg az európai gyártás nem fut fel.
A kínai óriás tehát nem csupán autókat akar eladni Európában, hanem teljes európai ipari jelenlétet épít. Ezzel a stratégiával elkerülhető lenne egy vámháború kialakulása, Stella Li pedig azt mondta: ha mindent helyben gyártanak, amit Európában értékesítenek, akkor gyakorlatilag „európai vállalattá” válnak.
A szegedi BYD gyár a tervek szerint hamarosan megkezdheti működését, a vállalat vezetésnek pedig jóval nagyobb tervei lehetnek annál, amiről korábban beszámoltak. Stella Li szerint hosszabb távon akár húszezer embernek is munkát adhat a magyarországi üzem, amely teljes kapacitás mellett évi 300 ezer autó előállítására lesz képes.
Ez jelentős növekedést jelentene a korábban ismert tervekhez képest, és arra utal, hogy a vállalat nem pusztán összeszerelő üzemként tekint a magyarországi telephelyre.
Stella Li szerint ugyanis az autógyártás mellett alkatrészgyártás is folyhat majd Szegeden, ami jelentősen növelheti a foglalkoztatottak számát.
Amennyiben ez megvalósul, akkor a magyar gyár az európai autóipar egy meghatározó szereplőjévé válhat.
A Menarini autóbuszgyár lehetséges átvételével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Stella Li korábban azt mondta, hogy a BYD elsősorban zöldmezős beruházásokban gondolkodik.
A korábbi külgazdasági és külügyminiszter júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, miután ajánlatot kapott a BYD-tól. A vállalat közlése szerint globális, nemzetközi szerepben dolgozik: a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felel. Ez a gyakorlatban a BYD teljes nemzetközi terjeszkedését, piaci pozicionálását és kormányzati kapcsolattartását jelenti.
A korábbi külügyminiszter Botka László szegedi polgármesternek elárulta, hogy a cég nemzetközi kapcsolataiért felel, így nincs közvetlen köze a magyarországi beruházásokhoz, de mivel a BYD felső vezetésében ül bármilyen probléma esetén bizalommal fordulhat hozzá.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a kínai vállalat terjeszkedésben Szijjártó Péter kulcsszerepet játszhat. Az értékes kapcsolati tőke és sokéves tapasztalat megkönnyítheti a BYD dolgát az európai piacokon.
Napi