BelföldSzerző: Patakfalvi Dóra 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Balog Zoltán tíz év után is arra hivatkozik, hogy a Vásárhelyi János Bronz Érdemkeresztjéről szóló 2016-os javaslatban nem volt szó az igazgató ellen folyó 2011–2012-es vizsgálatokról, csakhogy az akkori miniszternek 2012-ben Szabó Máté ombudsman jelzést adott róluk.
Kizárólag szakmai méltatás szerepelt a bicskei gyermekotthon igazgatójáról abban az indítványban, amelyben Vásárhelyi Jánost a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésre javasolták. Vásárhelyit ráadásul a helyi közösség is támogatta, és nem merült fel vele szemben semmilyen kizáró ok.
Többek között ezekre hivatkozott Balog Zoltán református püspök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egykori vezetője keddi közleményében, amelyben részletes magyarázatot próbált adni arra, Vásárhelyi hogyan kaphatta meg 2016. augusztus 20-án a Magyar Bronz Érdemkeresztet úgy, hogy két hónappal később, október 22-én őrizetbe vették, majd 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték, amiért 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan.
Balog azután juttatta el a közleményét az MTI-nek, hogy Magyar Péter néhány nappal ezelőtt azt írta egy posztban: „Ugyanaz a Balog Zoltán javasolta Orbán Viktornak kitüntetésre a bicskei gyermekotthon pedo*il igazgatóját, aki később kijárta az elnöki kegyelmet Novák Katalinnál Kónya Endre pedo*ilsegítőnek.”
Az Emmi volt vezetője a keddi közleményében azt is elmagyarázta, hogy a kilenclépcsős felterjesztésből tárcavezetőként ő csak a hetedik szinten döntött Vásárhelyi kitüntetéséről. Bár Balog csak az intézményeket nevezte meg, megmutatjuk, hogyan nézett ki a döntési lánc a felelősökkel és a vezetőkkel együtt.
A Bronz Érdemkeresztet végül Lázár János adta át Vásárhelyinek a Pesti Vigadóban, mert Balog Zoltán épp az olimpián vett részt a brazíliai Rio de Janeiróban.
A bicskei igazgató kitüntetési javaslata tehát egy 9+1 lépcsős rendszeren csúszott át úgy, hogy senkinek nem volt ellenvetése. A tizedik, köztársasági elnöki szintet Balog nem is említette, pedig egy alkotmánybírósági határozat alapján a jog Áder Jánosnak is lehetőséget adott volna arra, hogy az előterjesztést megvizsgálja, és ha úgy ítéli, megtagadja az aláírását.
Balog Zoltán legfőbb hivatkozása tehát az volt, hogy a kitüntetési indítvány szerint Vásárhelyi szakmailag és emberileg is foltmentesnek tűnt. A 444 által kikért indoklás alapján a vezető valóban makulátlanul végezte a dolgát, a történtek tükrében mégis zavarba ejtő a jellemzése:
„Munkáját a magas színvonalú szakmaiság, elkötelezettség, lelkiismeretesség, becsületesség jellemzi. Munkabírása rendkívüli, szabadidejét, gyakran a hétvégéket is a gyermekek társaságában tölti.”
Az egykori emberminiszter szerint az, hogy szakmai és erkölcsi szempontból ellenőrizze az indítvány tartalmát, nem az ő feladata volt, és külön is megjegyezte, hogy a javaslatban nem volt szó azokról a vizsgálatokról, amelyek 2011-ben és 2012-ben a gyermekotthonban zajlottak.
Csakhogy a magyar sajtó már 2024 februárjában, a kegyelmi ügy utáni hetekben feltárta, hogy
Balog Zoltán 2012-ben kapott jelzést az ombudsmantól a bicskei gyermekotthonban történtekről.
A Főváros 2024-es belső vizsgálati jelentéséből derült ki, hogy 2011. szeptember 16-án a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon két akkori munkatársa szóban, majd írásban is bejelentést tett az intézmény fenntartójánál, a Fővárosi Önkormányzatnál az intézmény igazgatója ellen. Elmondták, hogy a gyerekek arra panaszkodtak, hogy az igazgató bizonyos esetekben nem megfelelően viselkedik velük, félreérthető szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tesz. Szerintük egy ott dolgozó gyógypedagógus már 2007-ben azt hallotta egy gyerektől, hogy Vásárhelyi a szolgálati lakásában szexuális tartalmú megjegyzéseket tett rá, és megérintette a fiú nemi szervét. A bejelentésről jegyzőkönyvet vett fel Csókay László, a Főpolgármesteri Hivatal Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának osztályvezetője, Csomós Miklós akkori főpolgármester-helyettes pedig bejelentést tett a rendőrségen.
A bicskei és a Fejér megyei rendőrség ezután szemérem elleni erőszak gyanújával kezdett nyomozni, de 2012 elején lezárták az ügyet arra hivatkozva, hogy kétséget kizáróan nem tudták megállapítani a bűncselekményt. A gyermekotthon egyik bejelentést tevő dolgozója közben ismét felkereste a Fővárost, és jelezte, nem tartja szerencsésnek, hogy a rendőrségi eljárásban azok a gyámok vannak jelen a gyerekek meghallgatásakor, akik függelmi viszonyban vannak az igazgatóval, és az egész eljárást szakszerűtlennek tartják. A dolgozót Vásárhelyi János néhány hónappal később kirúgta.
A dolgozók bejelentése miatt 2012 tavaszától az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított, az októberre elkészült ombudsmani jelentés pedig megállapította, hogy a gyerekek jelzéseit nem kezelték időben és megfelelően, nem kaptak valódi segítséget. Mivel a gyerekek gyámja maga az intézmény igazgatója volt, a nyomozás idejére lemondott a gyámi tisztségéről, helyébe az igazgatóhelyettes, Kónya Endre lépett, aki viszont a jelentés szerint szintén alárendelt viszonyban állt az igazgatóval, ami veszélyeztette a gyerekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát. Ezért Szabó Máté ombudsman a jelentésben Balog Zoltán minisztert arra kérte, hogy „hívja fel a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók figyelmét a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettség teljesítésének jelentőségére” – vagyis a jelentést Balog Zoltán is megkapta.
Ezután Vásárhelyi János nemcsak hogy továbbra is az intézmény igazgatója maradt, de 2015-ben a Főváros Bárczy István-díjjal tüntette ki. Ezt egyébként akkor a Fővárosi Közgyűlés tagjaként Karácsony Gergely is megszavazta, a főpolgármester 2024-ben ezért vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, hogyan merülhetett fel egyáltalán a kitüntetésre felterjesztett emberek között az igazgató neve, ha korábban már érkezett panasz ellene a városvezetéshez. A vizsgálat végül arra jutott, hogy a Tarlós István-féle fővárosi vezetés hivatalszerűen, de helytelenül járt el a bicskei igazgató kitüntetésekor.
A később elítélt igazgató kitüntetési folyamatában Balog külön is hangsúlyozta a Miniszterelnökség Kitüntetési Bizottságának szerepét. Szerinte ennek a bizottságnak volt lehetősége ellenőrizni, szerepel-e a személy a bűnügyi nyilvántartásban, ami a kitüntetés kizáró oka. De Vásárhelyi János nem szerepelt benne, mert ahogyan a volt miniszter is megjegyezte, a rendőrség nyomozást megszüntető határozatában az állt, hogy „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”.
Egy akkori kormányrendelet értelmében az érdemrendek odaítélésének előkészítésére jött létre a Kitüntetési Bizottság, amelynek elnöke a miniszterelnök-helyettes, azaz Semjén Zsolt volt, tagjai pedig a kormány miniszterei és egy a Köztársasági Elnöki Hivatal által delegált személy. A bizottság titkári posztját Lázár János töltötte be. A bizottság feladata az volt, hogy összehangolt ajánlást készítsen a miniszterelnök részére, ez Vásárhelyi esetében is megtörtént, így jutott el Vásárhelyi felterjesztése Orbán Viktorhoz, aki ezután előterjesztőként küldte tovább azt a köztársasági elnöknek, a kitüntetés adományozójának.
A Vásárhelyinek adományozott kitüntetés körül érezhetően még két év után is jelentős a zavar a Fidesz-vezérkarban, a kötcsei találkozóra érkező Orbán Viktor az újságírók kérdésére, hogy miért terjesztette fel a bicskei igazgatót, annyit mondott: „valaki fölterjesztette hozzám”.
Balog a közleményében arra is emlékeztetett, hogy amikor egy hónappal a kitüntetés átadása után civil forrásból jelzést kapott a bicskei gyermekotthonban „gyanakvásra okot adó esetekről és szexuális molesztálásról”, az illetékes szakterületet azonnali vizsgálatra kérte. Ennek alapján feljelentették az igazgatót, majd 8 évig tartó szabadságvesztésre ítélték. Idén áprilisban szabadult.
A kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság Balog Zoltánt is behívta meghallgatásra. A volt miniszter, aki jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke, azt ígérte, eleget tesz a megkeresésnek, és válaszolni fog a bizottság kérdéseire.
Napi