Évértékelő beszéde derekán a gazdasági kihívásokról hirtelen az Európát érő katonai fenyegetésekre tért át az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlamentben, és felvázolta egy olyan védelmi szövetség intézményi alapjainak a megteremtését, amelyekkel az unió felkészülhet egy Oroszország elleni háborúra. Az elnök világossá tette: sürgősnek tartja az intézményi átalakítást mert Európát máris támadás érte. „Európa területének minden egyes négyzetméterét meg fogja védeni" – tett elszánt ígéretet.

Ezzel indított: 

Az elnök értelmezése szerint katonai célú eszközök felhasználásával végrehajtott támadás történt, amelyet orosz operatív személyek hajtottak végre európai területen. 

A fenyegetés – mondta – napról napra fokozódik, a hibrid fenyegetések egyre kevésbé „hibridek”, és egyre kevésbé pusztán fenyegetések: kibertámadások, szabotázs, gyújtogatások, drónbetörések. Ahogy pedig nő a fenyegetés szintje, úgy kell növekednie Európa felkészültségének is – mondta, leszögezve, hogy "ezt nem fogjuk megengedni".

– jelentette be.

Az USA kimaradt a felsorolásból, illetve fenyegetésként jelent meg a beszédben

A következőkben az elnök részletezte, miként hoznák létre egy olyan katonai együttműködés alapjait, amelynek révén Európa az USA nélkül is megvédheti magát. Azt ugyan nem mondta ki, hogy a Donald Trump elnök vezette Egyesült Államokat kihagynák, de egy NATO-n kívüli működő rendszert vázolt. 

Az együttműködők felsorolásából pedig egyszerűen kimaradt az USA – erről beszélt az elnök a plénum előtt a kanadai miniszterelnök, Mark Carney jelenlétében, akivel Donald Trump a nyár végén látványosan összerúgta a port. 

Európa függetlenségét kulcsszóként használó beszéde elején von der Leyen nem mulasztotta le megemlíteni, hogy "Grönland mögé álltunk, amikor fenyegetés érte" – világos utalásként Donald Trump ambíciójára az északi szigetóriás beolvasztásáról az Egyesült Államokba.

Az új, Amerika nélküli, oroszok elleni katonai együttműködés intézményi alapelemei a következők lennének:

1. A NATO 4-es cikkelye mellé európai 4-es cikkely

Első alapelemként Európa egy olyan helyzetre készülne fel, amikor megtámadják, és mindenkinek együtt fel kell lépnie. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kölcsönös védelemről szóló cikkelyét Brüsszel már nem tartja elegendőnek. Ursula von der Leyent idézzük szó szerint:

"Már most is számos eszköz áll rendelkezésünkre, és erősítjük együttműködésünket a NATO-val. De a doktrínánk, az intézményeink és a döntéshozatalunk nem tartott lépést az új valósággal. A rendszereink egy másik világra készültek. Jó szándékú konszenzuskeresés és kompromisszumkészség vezérli őket, de meg kell vizsgálnunk, hogy továbbra is megfelelnek-e a céljuknak. Európának például saját, hibrid fenyegetésekre vonatkozó eljárásrendre van szüksége. 

Sürgősen konszenzusra kell jutnunk arról, hogyan reagáljunk bizonyos incidensekre: azokra, amelyek még nem érik el a fegyveres agresszió szintjét, de egyértelműen veszélyeztetik nemzetbiztonságunkat. Más szóval: szükségünk van egy olyan mechanizmusra, amely kiegészíti a NATO 4. cikkét.

És úgy vélem, eljött az idő Európa saját 4. cikkére: egy sürgősségi biztonsági protokollra. Ha ezt egy tagállam aktiválja, valamennyi tagállamnak össze kell ülnie, hogy összehangolják az európai választ, elrettentsék a további eszkalációt és mérsékeljék a következményeket."

Új egyeztető fórum – egy új szövetség Amerika nélkül

„És úgy gondolom, ennél is tovább kell mennünk" – fokozta tovább a bizottsági elnök. Ez volt az a pont, ahol felsorolta az új együttműködőket és kihagyta az Egyesült Államokat, világos üzenettel szolgálva Washington számára.

Régóta beszélünk egy olyan vezetői formátumról, amely kontinensünk biztonságára összpontosítana – mondta – olyan partnerekkel együtt, 

• mint Kanada, 
• Ukrajna, 
• az Egyesült Királyság,
•  Norvégia és más érintett országok.

Európai Biztonsági Tanácsot hoznának létre

Ez most még sürgetőbb, tekintettel a helyzet természetére és a kockázatok nagyságára. Ezért elő fogjuk terjeszteni elképzeléseinket egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásáról – tette hozzűá Ursula von der Leyen.

– tette hozzá. Ebből nem teljesen világos, mikorra szeretné levezényelni a javasoltakat, és kik jutnának pozíciókhoz, de nagyon valószínű, hogy mindez annak a felpörgő  hatalmi folyamatnak a része, amelyben az április francia választások előtt, de ideálisan még az idén újraosztanák az európai lapokat:

• elfogadnák a 2028-tól induló hétéves EU költségvetést, 
• önálló bevételeket biztosítva Brüsszelnek
• és precedens nélküli visszatartási jogokat a pénzelosztásban, 
• és kineveznék az Európai Központi Bank, a második legfontosabb uniós intézmény új vezetőit. 

Az osztozkodást persze alaposan összezavarhatja, ha időközben megbukik Friedrich Merz német kancellár, de Ursula von der Leyen hatalomkoncentrációját és katonai-biztonsági átalakítási terveit ez aligha érinteni.

Új európai eszköz a stratégiai képességek fejlesztésére

Negyedik pontként 

– mondta Ursula von der Leyen, ezen a ponton téve ígéretet, hogy Európa megvédi minden  egyes négyzetméterét. 

A bejelentést így vezette be: „A védelmi kiadások növekedése rekordmértékű beruházásokat eredményezett képességeinkbe és fegyveres erőinkbe. Új közös projektek indulnak el, és minden korábbinál többet költünk európai rendszerekre. Ez jó. Több megrendelés az iparunknak, nagyobb interoperabilitás, több méretgazdaságossági előny. Most ezt a megközelítést a következő szintre kell emelnünk. Az ukrajnai háború megmutatta a stratégiai támogató képességek fontosságát. Ezek azok a létfontosságú támogató eszközök és erősokszorozók, amelyekre minden hiteles védelem épül: a lég- és rakétavédelemtől a stratégiai szállításon és a légi utántöltésen át az űr- és kiberműveletekig."