GazdaságSzerző: economx 2 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Miközben Románia 52 millió eurós állami támogatási programot indíthat a megemelkedett üzemanyag- és...
Az Európai Bizottság 52 millió euró összegű román állami támogatási programot hagyott jóvá a közel-keleti válság miatt megemelkedett üzemanyag- és műtrágyaárakkal szembesülő szarvasmarha-tenyésztők számára. A konstrukciót a Bizottság által 2026. április 29-én elfogadott, a közel-keleti válság kezelésére szolgáló ideiglenes állami támogatási keret, a METSAF alapján engedélyezték.
A román program közvetlen támogatást tesz lehetővé, vállalkozásonként legfeljebb 50 ezer euró értékben. A konstrukció 2026. december 31-ig működik.
A döntés azért különösen érdekes, mert az Európai Bizottság egy nappal Ursula von der Leyen évértékelője előtt hagyta jóvá a román programot, miközben maga a METSAF is meglehetősen súlyos gazdasági kockázatokat azonosít. Magyarországon sem számolnak nyugodt időszakkal:
a Tisza-kormány 500 milliárd forintot különített el egy havariaalapban. A költségvetés újratervezése kapcsán Barabás Gyula szakállamtitkár arra figyelmeztetett, hogy idén még sokat változhat a globális energiapiac, ezért Magyarországnak jelentős tartalékra van szüksége.
A METSAF indoklásában az Európai Bizottság rögzíti, hogy 2026 februárja óta eszkalálódott az iráni és a tágabb közel-keleti helyzet. A Hormuzi-szoros de facto lezárása már az olaj, a gáz és a műtrágya világpiaci árának jelentős emelkedéséhez vezetett. Mivel ezek globális piacok, a hatás az Európai Unió valamennyi tagállamának számos gazdasági ágazatában megjelenik. A gáz és a villamos energia ára közötti szoros kapcsolat miatt a folyamat az áramárakat is érinti.
Az Európai Tanács 2026. március 19-i következtetéseiben megerősítette, hogy az unió regionális és globális partnereivel együttműködve kívánja mérsékelni a folyamatban lévő ellenségeskedések következményeit. Ugyanezen a napon az Európai Központi Bank is arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság jelentősen növelte a bizonytalanságot, felfelé mutató inflációs és lefelé mutató gazdasági növekedési kockázatokat okozva.
A Bizottság szerint az energiabiztonságra, az energiaárakra, az ellátási láncokra és a polgárok biztonságára gyakorolt hatások már a belső piac stabilitása szempontjából is aggodalomra adnak okot. Az unióban emelkednek az energiaárak, miközben a kereskedelmi zavarok lassítják az ellátási láncokat.
Idén február 27. óta a nyersolaj és a földgáz ára rendkívüli volatilitást mutatott: a nyersolaj ára előbb több mint 50 százalékkal, a földgázé 85 százalékkal emelkedett, majd bizonyos mértékű korrekció következett. Eközben az energetikai infrastruktúra, különösen a katari Rász Laffan létesítmény – a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-terminálja – elleni támadások Katar LNG-exportkapacitásának tartós csökkenését okozták. A Bizottság szerint az energiaárak volatilitása továbbra is rendkívül magas, a piaci kilátások pedig nagyon bizonytalanok, így jelentős a további áremelkedés kockázata.
Az áremelkedés különösen az alsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokat sújtja. A konfliktus előtti üzemanyag-fogyasztási szint fenntartásához szükséges jövedelem aránya esetükben több mint kétszerese a felső jövedelmi decilisbe tartozó háztartásokénak. A Bizottság ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a háztartások támogatása általában nem tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, így a tagállamok saját hatáskörben segíthetik a legkiszolgáltatottabb csoportokat.
A Bizottság szerint a korábbi válságok tapasztalatai alapján gyors és célzott beavatkozás szükséges a geogazdasági következmények mérsékléséhez. A METSAF ugyanakkor arra is rámutat, hogy a műtrágyapiacon már 2026 februárjában, a tavaszi kijuttatási időszak kezdetén komoly keresleti nyomás alakult ki.
A nitrogénműtrágyák ára az EU-ban több hónapos drágulás után már februárban mintegy 29 százalékkal meghaladta a 2024-es átlagot. Márciusban, a közel-keleti helyzet romlásával párhuzamosan az áremelkedés felgyorsult, és az árszint már mintegy 61 százalékkal állt a 2024-es átlag felett. A folyamat szorosan összefügg a magasabb energiaköltségekkel, elsősorban a gázár emelkedésével és az ellátási bizonytalansággal, mivel a nitrogénműtrágya gyártása nagymértékben függ a földgáztól.
Július 27-én az Európai Unió egy másik programot is elindított. Ez már közvetlen uniós forrást jelent: 540 millió eurós szükséghelyzeti pénzügyi támogatási keretet hoztak létre a közel-keleti válság miatt gazdasági nehézségekkel szembesülő mezőgazdasági termelők számára.
A rendelet szerint a 2026. február 28. óta tartó közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárásából eredő kereskedelmi zavarok egyaránt érintik az uniós növénytermesztőket és állattenyésztőket. Az egyik legfontosabb probléma a műtrágya árának megugrása, amely 2024-ben az uniós mezőgazdasági termelők köztes inputköltségeinek 7,3 százalékát tette ki.
A globális műtrágyapiacokon már a közel-keleti válság előtt is kínálati és árnyomás jelentkezett. A konfliktus ezt tovább súlyosbította, miközben a cseppfolyósított földgáz termelésének visszaesése növelte a nitrogén- és foszfátműtrágyák előállításának kockázatait. Ennek következtében a műtrágya ára világszerte és az Európai Unióban is meredeken emelkedett.
2026 májusában a nitrogénműtrágyák átlagára indikatív jelleggel 30 százalékkal haladta meg a februári szintet, és mintegy 70 százalékkal volt magasabb a 2024-es átlagnál. A foszfátműtrágyák ára ekkor 22 százalékkal állt a 2024-es átlag felett.
A Bizottság értékelése szerint a magasabb műtrágyaköltségek már a mezőgazdasági termelők gazdasági életképességét is veszélyeztetik. A drágulás éppen akkor következett be, amikor a gazdák a 2026/27-es termelési ciklus kulcsfontosságú döntéseit hozzák meg: mekkora területet vessenek be, milyen növényt termesszenek, milyen műtrágyázási arányokat alkalmazzanak.
A Bizottság arra számít, hogy a megemelkedett műtrágyaköltségek 2027-ben valószínűleg negatívan befolyásolják a gazdálkodók jövedelmét, mivel a kisebb előállított mennyiségek miatt alacsonyabb lehet a termelés. Ez 2027-ben az élelmiszerek uniós rendelkezésre állására is negatív hatást gyakorolhat.
A másik komoly kockázat az energiaköltségek növekedése. A mezőgazdasági gépek üzemanyagköltsége 2024-ben az uniós gazdálkodók teljes köztes inputköltségének 8 százalékát tette ki. A Hormuzi-szoros lezárása az olaj- és LNG-szállításokat egyaránt megzavarta, ami fokozta az energiatermékek világpiaci árának ingadozását. Ennek hatása már megjelent az uniós energiapiacon is.
A Bizottság ezért azzal számol, hogy 2026-ban jelentősen emelkedik a műtrágya- és energiaköltségek súlya a gazdaságok könyvelésében. Különösen erősen érintettek a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok, amelyek költségeiben a műtrágya és az üzemanyag eleve jelentős tételt képvisel.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy több mezőgazdasági termék, különösen a gabonafélék ára stabil maradt, így romlik a termelők inputköltségei és értékesítési árai közötti arány. A Bizottság szerint az emelkedő költségek likviditási nehézségeket okozhatnak, és veszélyeztethetik a gazdaságok életképességét. Még a közel-keleti válság gyors rendeződése esetén is valószínű, hogy a globális inputárakra gyakorolt hatások hónapokig fennmaradnak.
Az uniós rendelet alapján a tagállamok az 540 millió eurós keretet olyan intézkedésekre fordíthatják, amelyek a leginkább érintett ágazatokban kompenzálják a gazdálkodók műtrágya- és energiaköltségekhez kapcsolódó gazdasági veszteségeit.
Románia ebből a közvetlen uniós forrásból további 29,9 millió euróhoz jut. Vagyis a most jóváhagyott 52 millió eurós román állami támogatási program mellett az ország az uniós szükséghelyzeti keretből is nagyobb összeget kap mezőgazdasági termelői támogatására, mint Magyarország.
Napi