Több száz cégtől beszéltek vele az EU csomagolási szabályai miatt, mondta az Európai Parlament (EP) szerdai vitáján Jessika Roswall. A körforgásos gazdaságért is felelős uniós biztos közölte: volt olyan vállalat, amely a rendelkezések miatt leállította az eladásokat az EU-ban, amit elfogadhatatlannak nevezett. (Az augusztusban életbe lépett jogszabállyal részletesen foglalkozott a G7.)

A biztos szerint a jogszabályt – amelyet európai bizottsági javaslatra az EP és a tagállami miniszterek Tanácsa közösen fogadott el – úgy tervezték, hogy csökkentse a felesleges üzleti kiadásokat, megerősítse a körforgásos gazdaságot, és csökkentse a hulladék mennyiségét. Meg kell tartani az egyensúlyt, de ez nem jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatják a gondokat a szabályok végrehajtása közben.

Nem kérhetik a kis cégektől, hogy minden nemzeti piacon legyen meghatalmazott képviselőjük – utalt a problémára, ami több cikk szerint a legnagyobb akadályt jelentette. Az Európai Bizottság tavaly decemberben kezdeményezte, hogy függesszék fel ezt a kötelezettséget, és sürgette, hogy ezt mielőbb fogadják el a döntéshozók. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet számos kivételt, rugalmas lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak. A tagállami hatóságokat rugalmasságra kérték, és megengedték nekik, hogy ne büntessék a kkv-kat, ha nem álltak rögtön készen a szabály alkalmazására. (A kötelezettségek egy része csak 2030-tól él.)

A Tanács nagyon is tud a felvetett aggodalmakról, különösen azoknál a kkv-knál, amelyek csak korlátozott mennyiségű csomagolást állítanak elő, közölte a testület soros elnöksége nevében Thomas Byrne. Az ír EU-ügyi államtitkár szerint több megoldás is lehet, például valamilyen határig kivételt adhatnak. A kötelezettséget viszont okkal vezették be. A mostani rendszerrel a „potyautasokat” igyekeznek kiszűrni, különösen az EU-n kívüli országokból, ahonnan szinte követhetetlenné válhatnak a csomagolás előállítói, ha nem elég átgondoltan változtatnak a rendszeren.

A Tanács 2024 decemberében szavazta meg a jogszabályt a magyar és 24 másik kormány igenjével. (Ekkor a Tanács soros elnöksége is magyar volt, de a testület már előtte megegyezett az EP-vel a végleges szövegről.) Győri Enikő augusztus közepén „brüsszeli abszurdról” írt Facebookra, amiért az Európai Bizottság rugalmasságot kért a tagállami hatóságoktól. Az EP 2024 áprilisában szavazott, a jegyzőkönyv szerint minden akkor voksoló képviselő, köztük Győri Enikő is igent nyomott.