TechtudSzerző: magyarnemzet 3 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Érdekes elméletet publikált egy kutatócsoport.
Idegen, földönkívüli technológia apró töredékei heverhetnek a Hold felszínén és ezekre a mikroszkopikus méretű kozmikus ereklyékre viszonylag könnyen rá is találhatunk – állítja kutatók egy csoportja az International Journal of Astrobiology című szakfolyóiratba szánt tanulmányában.
Az arXiv preprint oldalon olvasható elméleti tanulmány nem azt állítja, hogy máris tudományos bizonyítékot talált volna magasan fejlett földönkívüli civilizációk létezésére, hanem egy új módszert javasol, amivel kiterjeszthetjük az idegen civilizációk nyomai utáni kutatást.
A koncepció abból a tapasztalati tényből indul ki, hogy a Földdel ellentétben a Hold nem rendelkezik számottevő légkörrel vagy mágneses mezővel, így az égitest felszíne teljes mértékben ki van téve a világűr vákuumának. Emiatt folyamatosan meteoritok bombázzák a Hold felszínét és a Naprendszeren túlról érkező mikroszkopikus részecskék állandó áradata éri el. Mivel a Holdon nincs víz és nem zajlanak tektonikus folyamatok sem az égi kísérőnkön, ezért a világűrből érkező mikroszkopikus anyag az idők folyamán felhalmozódik és zavartalanul megőrződik a felszínén.
Az arXiv preprint szerverre feltöltött új tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy a Hold felszínét borító por egy része a Naprendszeren túli csillagrendszerekből származik, így akár rég elveszett földönkívüli civilizációk nyomait is tartalmazhatja. Erre figyelemmel egy olyan új kísérleti módszert javasolnak,
amellyel a múltbeli holdexpedíciók során gyűjtött, illetve az elkövetkező évtizedben gyűjtendő mintákban esetleg kimutathatók lennének ezek a mikroszkopikus töredékek.
„A Holdon évmilliárdok óta gyűlik a világűrből érkező anyag, amelynek jelentős része valószínűleg évmilliárdokkal régebbi, mint maga a Hold” – mondja Lewis Pinault, a tanulmány vezető szerzője, a University College London bolygókutatója és a SETI Intézet munkatársa, akit a Live Science tudományos hírportál idéz.
„Azt vizsgáljuk, vajon ez az ősi gyűjtemény tartalmazhat-e olyan idegen technológiákra utaló mikroszkopikus nyomokat, amelyek már jóval azelőtt léteztek, hogy az emberiség először feltekintett volna az égre” – magyarázza a SETI kutatója.
A fejlett földönkívüli civilizációk nyomainak -az úgynevezett technoszignatúráknak- a kutatása eddig azokra a rádiójelekre összpontosított elsősorban, amelyek a lakottnak feltételezett exobolygókról vagy a hipotetikus megastruktúrákról – például a Dyson-gömbökről – érkezhetnek.
A Dyson-gömb elméleti fogalmát Freeman Dyson amerikai csillagász definiálta még 1960-ban. Dyson hipotézise szerint létezhetnek olyan magasan fejlett technológiai civilizációk, amelyek a központi csillaguk körül létesített gömbszerű szerkezet segítségével a csillag összes kisugárzott energiáját képesek felfogni, ami által hatalmas és szinte korlátlan mennyiségű energiára tesznek szert. Ha egy feltételezett idegen civilizáció energiagyűjtő héjat épít a központi csillaga köré, akkor az részben eltakarja a csillag fényét, ami kimutatható. Másrészt, mivel végső soron minden energia hővé alakul át, a hipotetikus Dyson-gömb infravörös sugárzást bocsát ki magából, ami földi műszerekkel is észlelhető. A SETI kutatási programjában a Dyson-gömbök nyomainak keresése is szerepel.
Ezek a jelek azonban kizárólag aktív idegen civilizációktól származhatnának, nem pedig olyanoktól, amelyek már jóval azelőtt kihaltak, hogy egyáltalán észlelhettük volna őket.
Az új tanulmány szerzői szerint egy földönkívüli civilizáció pusztulásakor a technológiájának a maradványai fennmaradhatnak és különböző okokból – akár megastruktúrák és kisebb űreszközök széthullása, akár a lakott exobolygókat érő hatalmas aszteroidabecsapódások révén - a világűrbe kerülhetnek.
A kozmoszba jutott fémből vagy más mesterséges anyagból álló apró szemcséket az erős csillagszél kilökheti a saját csillagrendszerükből,
így azok idővel elérhetnek más rendszereket, benne a Naprendszert is.
A kutatócsoport számítógépes modellezéssel azt valószínűsítette, hogy a 3 mikrométeres, vagyis a méter hárommilliomod részének megfelelő, azaz egy hajszál vastagságának mintegy 3 százalékával azonos méretű technológiai eredetű részecskék képesek elhagyni a saját csillagrendszerüket, és akár egymilliárd évig is utazhatnak a csillagközi térben.
A kutatók modellszámítások segítségével azt is megbecsülték, hogy mekkora mennyiség juthat el ebből az anyagból a Naprendszerbe, és mekkora a valószínűsége annak, hogy ezek a feltételezett technoszignatúra-töredékekek végül a Holdra kerülnek.
Az, hogy a csillagközi térből származó anyag, a kis méretű porszemcsék képesek behatolni a belső Naprendszerbe, ma már tudományosan bizonyított ténynek tekinthető. A tudósok ugyanis ilyen, az intersztelláris térből érkezett anyagot találtak a Föld és a Mars között keringő Bennu kisbolygó felszínén, a NASA OSIRIS-REx szondája által 2020-ban a Bennu felszínéről gyűjtött mintákban.
A Hold felszínéről származó és eddig gyűjtött mintákban még nem találtak idegen civilizációtól származtatható technoszignatúrákat. A tanulmány szerzői szerint azonban valószínű, hogy eleve nem is kerestek ilyen részecskéket a holdpor-mintákat vizsgáló tudósok, ráadásul e minták mennyisége is túl csekély volt ahhoz, hogy érdemi eredményeket szolgáltassanak.
A tanulmányt jegyző tudósok a modellszámításaik alapján úgy vélik, hogy egy köbméter térfogatú holdi regolit-minta már elegendő lehet legalább egyetlen, mesterséges, technológiai eredetű töredék azonosításához.
A regolit a szilárd kérgű égitesteken -így a Holdon is- a felszíni kőzetekre különböző arányban ható fizikai aprózódás és kémiai mállás által létrehozott törmelékes kőzetösszlet.
A kutatócsoport a holdpor átvizsgálásához egy erre szabott módszertant is kidolgozott a mikroszkópia, az ipari anyagvizsgálat és a mesterséges intelligenciával támogatott képalkotás révén.
Ha azonban az így elvégzett vizsgálat nem hozna eredményt, az még nem feltétlenül cáfolná meg a kutatók hipotézisét, mert ez azt is jelentheti, hogy pontatlanok a modelljeik és nagyobb mintanagyságra lenne szükség az eredményhez – írják a tanulmányt jegyző tudósok.
Számos, a közeljövőben sorra kerülő űrmisszió fog friss mintákat gyűjteni a Hold felszínén, így köztük Kína nemrégiben elhalasztott Csang’e–7 küldetése, valamint a NASA Artemis-programjának jövőbeli Hold-expedíciói.
Ezek a minták potenciálisan tartalmazhatnak technoszignatúrákat is,
bár az összegyűjtött regolit mennyisége jóval kisebb lesz annál, mint amit a kutatók minimumként javasolnak. Éppen ezért elképzelhető, hogy a kutatásban csak az hoz majd áttörést, ha megépítik az első állandó Hold-bázisokat és az ott dolgozó asztronauták már elegendő mintát gyűjthetnek a részletes vizsgálatokhoz.
Erre már nem is kell túl sokat várni, hiszen mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína állandó holdbázisok létesítését tervezi a következő évtizedben.
A kutatók emellett úgy vélik, hogy a minták elemzése akár már a Holdon is elvégezhető lesz.
Mindezek alapján az idegen civilizációk technoszignatúrái utáni nemzetközi kutatást vezető SETI Intézet rendkívül ígéretesnek tartja az új elképzelést.
A SETI ( Search for Extra-Terrestial Intelligence), vagyis a földönkívüli intelligencia keresése olyan interdiszciplináris tudományág, amelynek a földönkívüli intelligens élet felfedezése a célja. A SETI elsősorban a csillagászat, az asztrobiológia és az informatika határtudománya. Az aktív SETI története 1974. november 16-án kezdődött el az úgynevezett arcibói üzenettel, az emberiség történetének az első, idegeneknek szánt rádióadásának az elküldésével. Az 1679 másodperces adást két világhírű csillagász, Carl Sagan, és a SETI egyik atyjának tekintett Frank Drake állította össze.
„A holdi regolit átvizsgálása mikroszkopikus technoszignatúrák utáni kutatás céljából egyszerre rendkívül eredeti és kiváltképp észszerű ötlet” – fogalmazott közleményében Bill Diamond, a SETI Intézet főigazgatója, aki nem vett részt az új tanulmány elkészítésében.
„Ez újszerű kiegészítése azoknak a kutatási módszereknek, amelyekkel a technológia – mint az élet és az intelligencia jelének – a nyomait keressük Naprendszerünkön túl, ezért izgatottan várjuk a lehetőség megvalósítását” – méltatta a hipotézis és az új módszer jelentőségét a SETI vezetője.
A tanulmány teljes terjedelemben és angol nyelven itt olvasható el.
Egy tudóscsoport új elméleti tanulmánya szerint:
Napi