A Frontvonal legújabb adásában Tarjányi Péter beszélt Szivek Norbert és Jellinek Dániel őrizetbe vételéről, az elszámoltatás kérdéseiről, Magyar Péter és  Orbán Viktor kommunikációjáról, az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, valamint a közel-keleti konfliktusok és az energiaárak alakulásáról is.

„Minden a politikai nyomásgyakorlásról szól”  

A beszélgetés egyik kiemelt része volt, ahol a szakértő arról beszélt, Orbán Viktor korábbi kijelentése egyfajta fenyegetésként értelmezhető, mikor azt mondta, hogy figyelni fogják a vagyonvisszaszerzési hivatal munkatársainak tevékenységét, és szükség esetén nyilvánosságra hozzák az adataikat.

Tarjányi ezt a jogállami működés szempontjából problémás politikai nyomásgyakorlásként értelmezte. Szerinte egy ilyen üzenet bizonytalanságot kelthet azokban, akik nyomozati vagy igazságszolgáltatási feladatokat végeznek.

Ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelenlegi kormányoldal kommunikációja sem mentes ettől a problémától. Magyar Péter büntetőügyekkel kapcsolatos megszólalásai szerinte szintén azt az üzenetet közvetíthetik, hogy a politikai vezetés elvárásokat támaszt az igazságszolgáltatás felé. „Egy normális országban az igazságszolgáltatás gépezetét hagyni kell dolgozni” – mondta. 

Az ügynökakták: történelmi szembenézés jöhet

A műsorban az ügynökakták tervezett nyilvánosságra hozatala is szóba került. Tarjányi szerint ennek több évtizedes történelmi jelentősége lehet, hiszen a rendszerváltás óta fennálló adósságról van szó. A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett: az akták nyilvánosságra hozatala nem jelentheti azt, hogy családtagokat bélyegeznek meg hozzátartozóik korábbi tettei miatt.

Mindenki egy önálló ember, aki adott esetben az apja vagy nagyapja bűnével szembenézhet, de attól még nem lesz felelős érte.

Szerinte a valódi cél a történelmi szembenézés és a lezárás lehetne, nem pedig újabb társadalmi konfliktusok gerjesztése.

Trumpot sürgeti a választás, de a béke egyelőre várat magára  

Tarjányi a nemzetközi helyzetről is beszélt a Frontvonalban. Szerinte Donald Trumpot a közeledő választás is sürgeti, miközben a béke egyelőre nem érkezett el az amerikai elnök  „erőfeszítései" nyomán. Az orosz–ukrán háborúban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energia-infrastruktúrát érő támadások, miközben Irán fokozza a nyomást a Hormuzi-szoros körül. Mindez az energiaárakat is felfelé hajthatja.

Tarjányi szerint akár egy súlyosabb energiaválság is kialakulhat a közeljövőben, miközben a béke helyett egyelőre inkább a konfliktusok eszkalációja látható.