BelföldSzerző: index 2 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) teljes megújulásra készül.
Az egészségügy soha nem volt ilyen rossz állapotban, rendkívül alulfinanszírozott, és számos válsággal küzd – erről beszélt Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) július óta hivatalban lévő vezetője szerdán Siófokon.
A Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusának nyitónapján az MTI beszámolója szerint Tótth Árpád azt mondta, hogy az OKFŐ teljes megújulásra készül, ennek részeként decentralizálnák a működést, csökkentenék az adminisztrációt, és nagyobb önállóságot adnának a kórházi menedzsmenteknek.
Tótth Árpád a kongresszuson kijelentette: „az egészségügy ilyen mélyen még nem volt, ilyen rosszul még nem teljesített”.
Szerinte az ágazat rendkívül alulfinanszírozott, „több sebből vérzik”, és egyszerre kell szembenéznie a szakdolgozó- és orvoshiánnyal, a forráshiánnyal, az alacsony GDP-arányos finanszírozással, valamint a kusza és a teljesítményt nem megfelelően ösztönző finanszírozási helyzetekkel.
Az OKFŐ vezetője úgy látja, hogy az „örökölt” egészségügyi rendszer olyan működést támogat, amely visszafogja a teljesítményt. Az intézményrendszer nagy része szerinte „elképesztően lepusztult”, sok kórház 50–140 éves, elhanyagolt épületekben működik. Az elavult gépparkot és az eszközhiányt is a jelentős problémák közé sorolta.
Mint mondta, a legutóbbi nagy uniós tőkeinjekciót követő fejlesztések 2015-ben futottak ki, az akkor beszerzett eszközök most érnek életciklusuk végére. Tótth Árpád szerint óriási különbség van a magán- és a közellátás között, de a közellátáson belül is eltérések vannak az egyetemek és az OKFŐ-höz tartozó kórházak között.
Jelezte: az elmúlt években a kórházi menedzsmentek mozgástere „döbbenetesen” beszűkült, a tervezett integrációt pedig nem sikerült teljesen végrehajtani. Kifogásolta azt is, hogy a döntések szinte teljes egészében Budapesten születtek, miközben a központi irányítás hektikus volt.
A nyíltságot szerinte retorzióval fenyegették, emellett felesleges adminisztrációs terhek, folyamatosan romló munkakörülmények nehezítették az intézmények működését.
Úgy látja, hogy az egészségügyi válság valódi mélységének felméréséhez nyíltság és őszinteség kell. Az új OKFŐ-t nem elnyomó, hanem a kórházi menedzsmenteket felhatalmazó és támogató főigazgatóságként képzeli el, amely a saját hibáiról is nyíltan beszél, és közérthetően mutatja be az ellátórendszer állapotát.
A főigazgató szerint az OKFŐ-nél már kultúraváltás történt, amelynek középpontjában a nyitottság, az őszinteség és a partnerség áll.
Az emberek szerinte áprilisban a változásra szavaztak, az OKFŐ pedig ennek a változásnak kíván a részese lenni, hogy megállítsa az egészségügy hanyatlását, stabilizálja a rendszert, majd európai fejlődési pályára állítsa.
A tervek között szerepel az adminisztrációs terhek további csökkentése, ugyanakkor az OKFŐ zéró toleranciát hirdet a korrupcióval, a közforrások pazarlásával és elcsatornázásával, valamint a hivatali és hatalmi visszaélésekkel szemben.
A július óta megtett intézkedések között Tótth Árpád a kórházi kommunikációs tilalom feloldását, a létszámgazdálkodás lazítását és a teljesítménybecsléshez kapcsolódó adatszolgáltatás eltörlését említette. Megszüntették bizonyos eszközök, például a nitrilkesztyűk kötelező rendelését is. Eltörölték továbbá a home office és a peren kívüli egyezség tilalmát, valamint szabályozták az illetményeken felüli juttatásokat.
Az OKFŐ erősíteni kívánja megrendelői szerepét is. Zajlik az igazgatóságok áttekintése és a szervezeti változások előkészítése, a decentralizáció részeként pedig a regionális irányítási szint megerősítésére készülnek. Tótth Árpád a főigazgatóság egyik legfontosabb fókuszpontjaként egy régi-új, betegbiztonságot szolgáló módszertan alkalmazását nevezte meg.
Az eddigi intézkedések között említette azt is, hogy több fontos kórházi adatot nyilvánossá tettek, ezzel növelve az átláthatóságot. Felállították a regionális ellátásszervezési koordinációs munkacsoportokat, és előrelépés történt az egészségügy digitalizációjában is.
Az OKFŐ kezdeményezte egy ágazati fejlesztéspolitikai munkacsoport létrehozását is, felkészülve a következő uniós finanszírozási ciklus forrásainak felhasználására. Balogh Tamás, az OKFŐ főigazgató-helyettese szerint a 2028–2034-es időszakban az egészségügyi fejlesztések fókusza is változhat:
nagyobb szerepet kaphat a digitalizáció, az adatvezérelt gyógyítás, a válságállóság, a munkaerő megtartása és a mérhető egészségügyi eredmény.
Tótth Árpád bejelentette: október 1-jétől az OKFŐ vezetése valamennyi magyarországi kórházba ellátogat. A látogatásokon kiemelten foglalkoznak majd az egészségügyi szervezetekkel való együttműködéssel, a digitalizációval, a veszélyhelyzeti reagálóképesség fejlesztésével, az ellátásszervezéssel és a kapacitástervezéssel. Vizsgálják a kórházak működőképességének fenntartását az átmeneti időszakban, valamint az egészségügyi tárca stratégiai munkáját is támogatják.
Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kongresszuson jelezte, hogy a problémák mellett azt is észre kell venni, hogy a magyar kórházrendszer működik. A fekvőbeteg-ellátásban évente mintegy 2,3 millió orvos-beteg találkozót regisztrálnak, amit a magyar kórházak egyik legnagyobb értékének nevezett. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kórházszövetség alakítója is a magyar egészségügyben zajló változásoknak. Tóth Gábor olyan egészségügy jövőjében hisz, amely képes egyszerre megőrizni és megújítani önmagát.
A Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusa háromnapos, a rendezvényen csaknem 900 egészségügyi szakember, kórházi vezető és döntéshozó vesz részt. A tanácskozás középpontjában az egészségügy aktuális kérdései állnak, a tervek szerint csütörtökön az egészségügyi miniszter és a tárca államtitkárai is részt vesznek a rendezvényen.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: John Moore / Getty Images)
Napi