GazdaságSzerző: portfolio 3 órával ezelőtt 61 percnyi olvasás
Kivárás jellemzi a szerdai kereskedésben a devizapiacokat a Fed kamatdöntése előtt. A lengyel zloty viszont látványosan alulteljesít, közel kétéves mélypontjára esett. Kevin Warsh jegybankelnök korábban már jelezte, hogy az áremelkedés tartós eltérése a 2 százalékos céltól lépéskényszert jelenthet a Fed számára. Egy esetleges amerikai kamatemelés az EKB múlt heti szigorítása után az MNB mozgásterére is hatással lehet.
Érdekes és szembetűnő a lengyel zloty szenvedése a szerdai kereskedésben. Az euróval szembeni árfolyama a 4,357-es szint fölé emelkedett, ami lassan kétéves mélypontnak felel meg.
Az amerikai kamatdöntést megelőző órákban nincs érdem elmozdulás az euró-dollár árfolyamban.
Az euró 17 óra magasságában 364,5 forint körül járt, nap közben szűk sávban mozgott.
A dollár valamivel 316 alatt mozog.
A forint mindkét devizával szemben 0,2 százalék körüli mértékben erősödött szerdán.
A forint már csak 0,3 egységnyi erősödésben van ma ez 365 forintos árfolyamot jelent.
A vártnál jóval erőteljesebben pattant vissza az amerikai kiskereskedelmi forgalom augusztusban, ami a tartósan magas infláció miatti lakossági aggodalmak ellenére is a gazdaság ellenálló képességét igazolja.
Az euró 364,3 körül jár, ez egy egységnyi forinterősödés, a dollár árfolyama kora délután 315,7, amely 0,7 egység és szintén a hazai deviza erősödését jelenti.
Az Eurostat legfrissebb becslése alapján az eurózóna ipari termelése 2026 júliusában stagnált éves összevetésben, míg az EU egészében 0,3 százalékos bővülést mértek az egy évvel korábbi szinthez képest. Havi alapon ugyanakkor mindkét térségben enyhe visszaesés volt megfigyelhető.
A forint az euróval szemben közel egy egységet (0,25 százalék) erősödött, az árfolyama 364,4 körül jár.
A dollár 0,7 egységgel gyengült a forinttal szemben a délelőtti kereskedésben.
Árfolyama 315,7 - 315,8 között mozog.
A globalizációt felváltó geopolitikai feszültségek, a mesterséges intelligencia térnyerése és az állandósuló gazdasági sokkok új kihívások elé állítják a világ jegybankjait – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank 2026. szeptember 16-án megrendezett Budapest Financial Summit konferenciáján. Varga Mihály, az MNB elnöke és Fatih Karahan, a török jegybank elnöke előadásában egyaránt hangsúlyozta, hogy a töredezett világgazdasági környezetben a központi bankoknak újra kell gondolniuk az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartásának eszközeit, miközben a biztonság és a tartalékok diverzifikációja is egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik.
Az euró árfolyama 364,6 forint, amely 0,7 egységnyi, 0,2 százalékos forinterősödést jelent.
Nemcsak júniusban, hanem júliusban is visszafogott volt a bérdinamika Magyarországon. Utoljára 2021-ben láttunk olyan alacsony béremelkedési ütemet, mint most.
A keddi devizapiaci kereskedést az olajár megugrása és az amerikai kötvényhozamok emelkedése határozta meg, miközben a piac már a szerdai Fed-kamatdöntésre készült.
Szerda reggel egyelőre nem alakult ki határozott irány a forint piacán. Az euró 365,4 forint körül jár.
A dollár árfolyama 361,5 forint körül alakul.
Itthon szerdán kereseti statisztika érkezik, az Egyesült Államokban pedig a kiskereskedelmi forgalom adatait közlik. A nap legfontosabb eseménye azonban
a Fed magyar idő szerint este nyolckor érkező kamatdöntése, amelyet Kevin Warsh jegybankelnök sajtótájékoztatója követ.
A piac jelenleg nagyobb esélyt ad a 25 bázispontos kamatemelésnek. A szigorítás mellett elsősorban a fokozódó inflációs kockázatok szólhatnak. Warsh augusztusban, a Fed jackson hole-i konferenciáján már jelezte, hogy amennyiben az áremelkedés nem tér vissza a 2 százalékos célhoz, a jegybanknak lépnie kell. Egy esetleges amerikai kamatemelés az EKB múlt heti szigorítása után később az MNB mozgásterére is hatással lehet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Az Európai Központi Bank szeptemberi ülésén 25 bázisponttal emelte a betéti rátát, és frissített makrogazdasági előrejelzéseket tett közzé, amelyek a korábbinál magasabb inflációs és növekedési pályát vetítenek előre. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak nyomán az átlagos euróövezeti infláció 2027-ben az alappálya szerint is 2,5 százalékon ragadhat, miközben a közel-keleti konfliktus eszkalálódása esetén akár 5-6 százalékos tartományba is emelkedhet. Az EKB ezután újraszámolta az energiaválság modellezésére létrehozott három alternatív forgatókönyv gazdasági hatásait is, melyek a gyors normalizációtól egészen a 6 százalék körüli inflációig, illetve technikai recessziós kockázatokig terjednek.