„Tompa László igazgatóhelyettes meghallgatását mindenképpen szükségesnek tartjuk” – mondta Schummer Orsolya, a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság tiszás elnöke a bizottság harmadik ülése utáni sajtótájékoztatóján. Novák Előd, a bizottság mi hazánkos alelnöke az M1 kérdésére azt is mondta, Tompának a jelek szerint szerepe lehetett a gyermekbántalmazások eltussolásában.

A kegyelmi botrányt kirobbantó – 444 által ismertetett – kegyelmi döntés az intézet másik igazgatóhelyettesére, Kónya Endrére vonatkozott, a széles nyilvánosságban Tompa neve mindeddig nem merült fel az ügy kapcsán. Annyi bizonyos, hogy 2012 októberében egy, a bicskei otthonról szóló cikkben igazgatóhelyettesként említik, ahogy egy 2015-ös blogposztban is.

Az ülés második fele zárt volt, a vizsgálóbizottság tagjai a bicskei gyermekotthon két egykori munkatársát hallgatták meg, akik, Schummer elmondása szerint, az érintett gyermekek közvetlen közelében dolgoztak, és közvetlen információik voltak arról, hogy mik történtek az intézményben. A tiszás bizottsági elnök is mondta, hogy a dolgozók a mai napig traumatizáltak.

Schummer két mondatot idézett a meghallgatottaktól:

„»Nem tudtuk, nem sejtettük, hogy mi történt pontosan a rémségek kastélyában.« A másik mondatuk pedig az a nagyon fájdalmas mondat volt, hogy minden jelzésük ellenére nem tudtak segíteni azoknak a gyerekeknek, és minden ott folytatódott, ahol abbahagyták, hiszen ők mindketten elhagyták a gyermekotthont.”

A két dolgozóról nem tudtunk meg sokkal többet, viszont Schummer annyit elmondott, hogy „egyiküket a jelzés után elbocsátották”, a másikat pedig, aki „az egyik első észlelő volt”, „elbocsátották az észlelés miatt”.

A Tisza sajtósától megkérdeztük, hogy a meghallgatott két dolgozó megegyezik-e azzal a két dolgozóval, akikről a gyermekotthonban történtekről szóló 2012-es ombudsmani jelentés azt írta, 2011-ben elsőként fordultak az intézmény fenntartójához – erről azonban nem tudott tájékoztatni.

Ugyanezen jelentés szerint a gyermekotthonban már korábban felmerültek arra utaló információk, hogy az igazgató szexuálisan közeledett gyermekekhez, az erről tudomással bíró felnőttek azonban „valós segítséget nem kaptak”, „csupán egymás között tettek kísérletet a probléma megoldására”, és csak később, 2011 őszén fordultak a fenntartóhoz.

Kérdésünkre, hogy kiderült-e valami arról, miért szóltak ilyen későn, Schummer azt mondta, „2018 előtt nem létezett ez az egységes, ágazati szinten kötelező bántalmazási protokoll, és akkor még az volt a szokás, hogy az intézmény protokollja szerint járnak el. Az intézmény protokollja szerint pedig az igazgatóhelyetteshez kellett fordulnia a gyámoknak, illetve azoknak a nevelőknek, bárkinek, aki észlelőként értelmezhető.”

„Ők fordultak is az igazgatóhelyettesekhez, csak sajnos nem vették figyelembe őket, tehát abszolút nem foglalkoztak ezekkel a jelzésekkel, és ezért történt az, hogy később már az intézmény vezetését megkerülve, a fenntartóhoz fordultak.”

A 2012-es ombudsmani jelentés szerint viszont „sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát, hogy nem teljesült a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési és együttműködési kötelezettség, késedelmesen jelezték a bántalmazás gyanúját. A biztos álláspontja szerint már a gyermektől érkező első jelzést követően lehetőség lett volna arra, hogy az ügyben szakember (pszichológus, gyermekjogi képviselő, gyámi tanácsadó) járjon el.”

Másokat is meg fognak hallgatni

„Több olyan név felmerült, akiket szeretnénk meghallgatni, és akikről úgy gondoljuk, hogy felelősségük volt a döntéshozatali láncban” – mondta Schummer a sajtótájékoztatón, de példaként csak Tompát említette.

A vizsgálóbizottság a szeptemberi 2-i alakuló ülésén döntött arról a munkatervről, ami alapján a kegyelmi ügyet vizsgálni fogják. Jelenleg az első szakaszban tartanak, amiben arra keresik „a választ, hogy kik és mikor szereztek tudomást a bicskei gyermekotthonban felmerült visszaélésekről, milyen intézkedések történtek, illetve maradtak el, és miért nem indult olyan eljárás, amely megakadályozhatta volna a további visszaéléseket.”

Mint a munkatervben írják, „fel kell tárni, hogy az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese milyen intézményi védelmet élvezett a 2010-es évek elején. Kiemelten vizsgálandó a Fővárosi Önkormányzat 2011-2012-es fenntartói felelőssége, amikor a bejelentések ellenére az igazgató a helyén maradhatott, valamint az EMMI 2013-tól fennálló felelőssége, amikor átvette az otthon felügyeletét.”

A második ülésen az Index tudósítása szerint felsorolták, kiket hallgatnának meg az első két szakaszban. (A második szakasz arról szól, hogy miért maradt el a felelősségre vonás 2015-ben.) A múlt heti ülésen hét ember beidézéséről döntöttek:

• Csókay László, a Fővárosi Önkormányzat volt gyermekvédelmi osztályvezetője.
• Csomós Miklós és Bagdy Gábor korábbi főpolgármester-helyettesek.
• Mátrahalmi Tibor, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér megyei kirendeltségének volt igazgatója.
• Simon László volt Fejér megyei rendőrfőkapitány.
• Szabó Máté volt ombudsman.
• Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt.
• Balog Zoltán, mint az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetője.

Balog, aki mostanság püspökként tevékenykedik, korábban közölte, hogy el fog menni a meghallgatásra, szerda reggel pedig arról adott ki közleményt, hogy a kormány által adott 2016-os kitüntetés indítványának szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt – Balog hosszan magyarázta, hogy a 9 lépcsős felterjesztés 7. szintjén miért nem volt felelőssége a gyermekotthon pedofil igazgatójának kitüntetésében.