BelföldSzerző: magyarnemzet 3 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A napokban több történész is kifejtette, milyen mérvű és mennyire „elfogulatlan” változtatásokat preferálna a kiállítás ügyében.
Megkezdődött a Terror Háza Múzeum kiállításának szakmai felülvizsgálata. A munkát az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetének munkatársai, valamint független szakértők végzik.
Utóbbiak nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, így az sem ismert, milyen történészi irányzatok képviselői alakíthatják át az intézmény tárlatát. Mint korábban megírtuk,
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, a múzeumot pedig a kiállítás tartalmi átvilágítására hivatkozva ideiglenesen bezárták. A tiltakozások hatására az intézmény hamarosan ismét fogadja a látogatókat, a szakmai felülvizsgálat azonban folytatódik.
A Terror Háza régi bírálói az elmúlt napokban ismét szélsőséges elképzelésekkel álltak elő. Karsai László történész a Klubrádió műsorában azt mondta, hogy az intézmény nem történeti múzeum, hanem a politikai propaganda „primitívebb formája”. Arra a kérdésre, miként lehetne szakmailag átalakítani a kiállítást, azt válaszolta, hogy
szerinte „csak a lángszóró segít”.
Schmidt Mária eltávolítását követően Ungváry Krisztián történész reagált az eseményekre, elmondása szerint a múzeumban „elképesztő hazugságok” szerepelnek, ezért szívesen rendezne időszaki kiállítást a jelenlegi tárlat szerinte hamis állításairól, valamint Schmidt Mária tevékenységéről. Ungváry ezenfelül a Schmidt Mária nevéhez kötődő korábbi intézményhálózatból nyolc szervezetet megszüntetne, vagyonukat pedig a Magyar Tudományos Akadémiára bízná. Egyúttal azt is kijelentette, hogy a Terror Házában bemutatott egyik eset szerinte már a Büntető Törvénykönyvbe ütközik, mert a múzeum áldozatként jelenít meg egy általa tömeggyilkosnak nevezett személyt, ami miatt korábban feljelentést is tett. Arról is biztosította követőeit a történész, hogy
hosszabb távon nem vállalná a múzeum vezetését, azoban egy, a korábbi intézményvezetést bíráló időszaki kiállítás elkészítésében azonban részt venne.
Szintén többször támadta a Terror Háza emlékezetpolitikai koncepcióját Pető Andrea történész is. Egy, a magyarországi emlékezetpolitikáról szóló tanulmányában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a múzeum egymás mellett mutatja be a náci és a szovjet megszállás történetét. Értékelése alapján ezzel háttérbe szorul a magyar közreműködés és felelősség kérdése. Ezzel szemben a Terror Háza küldetését vállalva a magyar történelem két tragikus korszakának állít emléket.
Az Andrássy út 60. szám alatti épület előbb a nyilasok, majd a kommunista politikai rendőrség központja volt, amely 2002-es megnyitása óta a náci és a kommunista diktatúra áldozatait egyaránt bemutatja.
Egyelőre nem tudni, kiket takar a felülvizsgálatban részt vevő „független szakértők” megjelölés, és kapnak-e szerepet a munkában a múzeum olyan régi bírálói, mint Karsai László, Ungváry Krisztián vagy Pető Andrea. A szakértők névsora azért sem mellékes, mert a felülvizsgálat nem pusztán egyes adatok pontosításáról szól, hanem a rendszerváltozás utáni magyar emlékezetpolitika egyik meghatározó intézményének jövőjéről.
Napi