BelföldSzerző: index 3 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Szavazással döntöttek a javaslatról.
„Kemény és sötét szavakkal kell leírni a gyermekvédelem állapotát, de ez nem szabad, hogy minősítő legyen azokra a szakemberekre nézve, akik a rendszerben dolgoznak” – szögezte le előadása elején Gyurkó Szilvia.
Az államtitkár elárulta, hogy a jelentés tizenkét megye tizennyolc gyermekotthonában tett látogatás után készült el, viszont azóta is folyamatosan úton vannak, a további tapasztalatok a diagnózis második részében kapnak helyet. A következő jelentést év végén publikálhatják, ami már a koncepciójukat is tartalmazza.
Gyurkó Szilvia kijelentette:
A gyermekvédelmi jelzőrendszer 1997, a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta soha nem működött igazán jól. Nagyon alacsony a jelzések száma, ami 2024-ben futott fel, amikor büntetőjogi szankciót kötöttek a jelzések elmaradásához. A másik kérdés a valódi tartalom, hogy a szakemberek azért jeleznek-e, hogy védjék magukat, vagy tényleg segíteni szeretnének.
Gyurkó Szilvia tapasztalatai alapján vannak olyan megyék, ahol egészen jól működne a gyermekvédelmi rendszer, „ha békén hagynák őket”, mert van elegendő intézmény és szakember, viszont vannak olyan térségek, ahol a rendszerváltás óta megoldatlan problémákkal küzdenek. Jellemzően az ország északkeleti régiójában súlyosabb a helyzet.
A gyermekvédelmi jelentést szombaton mutatta be Gyurkó Szilvia, Magyar Péter miniszterelnök, valamint Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter. A több mint kétszáz oldalas dokumentumot elolvastuk, itt foglaltuk össze.
Dúró Dóra az előadás után többek között arról beszélt, hogy „van egy olyan maffia, ami kifejezetten utazik a gyermekvédelemben felnövő gyermekekre, és a kapcsolatba kerülés után rövid időn belül őket is bűnelkövetővé teszik. A gyerekek tudnának vallomást tenni, hogyan működik ez, de mivel bűnelkövetőkké váltak, nem merik feltárni ezeket.” A Mi Hazánk Mozgalom politikusa arról érdeklődött, hogy gondolkodik-e a kormány például olyan megoldásban, ami az érintett gyerekek büntetését korlátlanul enyíthetővé tenné.
Gyurkó Szilvia is úgy látja, hogy „ez a maffia jelen volt a gyermekvédelemben az elmúlt években, valamint jelen volt azoknál a szakembereknél is, akik nem a gyermekekért voltak ott. Sérülékeny gyerekeket lehetett gyakorlatilag következmények nélkül kihasználni.” Az államtitkár leszögezte, nagyon egyértelművé tennék, ha eddig ezt meg is lehetett tenni, ezután nem lehet, mert az ilyen személyeknek nincs helye a gyermekvédelemben.
A KDNP-s Juhász Hajnalka az áldozatsegítő központok hatékonyságáról érdeklődött. Gyurkó Szilvia elárulta, hogy ezeket megtartják, sőt
néhány hét múlva lesz nyilvános az a program, amiben kulcsszerepet szánnak az áldozatsegítő központoknak, amelyekből komplex szolgáltató helyek lehetnek.
A fideszes Panyi Miklós a nemzetközi összehasonlítás fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy többek között Ausztriában és Svédországban is problémákat tártak fel a gyermekvédelmi rendszerben. Gyurkó Szilvia erre válaszolva leszögezte, hogy fontos a nemzetközi kontextus, de ez soha nem lehet alkalmas arra, hogy relativizálják a magyarországi problémákat. Az államtitkár megjegyezte, szinte bárkivel beszélt nemzetközi konferenciákon, az a tapasztalat, hogy nincs elegendő gyermekpszichológus és szociális munkás, de jelentős különbség, hogy például Ausztriában százötven gyerekre jut egy szociális munkás, miközben Magyarország ezer gyerekre.
Diószegi Judit, a bizottság tiszás elnöke arra volt kíváncsi, hogyan jutnak el orvosi ellátásra, vagy hogyan működik a továbbtanulásuk a gyermekvédelmi rendszerben élőknek. Gyurkó Szilvia szerint sokszor az a probléma, hogy egyetlen felügyelő van a gyermekotthonban, így nincs aki bekísérje a gyereket az egészségügyi intézménybe. Az államtitkár úgy látja, az oktatásra is sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, jellemzően alacsony végzettséggel kerülnek ki a gyermekvédelmi rendszerből a fiatalok.
Dúró Dóra szakemberek meghallgatására tett javaslatát támogatta a bizottság, viszont a Mi Hazánk politikusa Ábrahám Róbertet is meghívta volna az egyik ülésre. Melléthei-Barna Márton leszögezte, hogy nem támogatja Ábrahám Róbert meghallgatását.
Semmilyen hozzáadott értéket nem látnék benne, ez nem egy politikai vircsaft
– fogalmazott a Tisza politikusa.
Dúró Dóra érvei Ábrahám Róbert mellett:
Tényfeltáró anyagokban foglalkozott gyermekvédelmi ügyekkel. A politikai elkötelezettsége mellett érdemi szakmai tudása is van ezen a területen.
Végül Dúró Dóra, Juhász Hajnalka és Panyi Miklós támogatta Ábrahám Róbert meghallgatását, viszont a tiszások ellene szavaztak, így egyelőre nem kerül sor a meghallgatásra. Diószegi Judit kompromisszumként azt javasolta, hogy Ábrahám Róbert küldjön egy írásos anyagot, amit elolvasnak, és utána visszatérhetnek a kérdésre.
Juhász Hajnalka felvetette Bódis Kriszta meghallgatását is. Dúró Dóra nem látja Bódis Kriszta közvetlen kapcsolódását a bizottság napirendi pontjaihoz, viszont később visszatérhetnek a meghallgatására.
A bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy három volt minisztert is meghallgatásra hívnak, vagy szükség esetén beidéznek:
A volt miniszterek meghallgatását a bizottság egyhangú döntéssel támogatta. Arról is megegyezés született, hogy a volt államtitkárok közül kiket hallgat meg a bizottság: Soltész Miklós, Czibere Károly, Fülöp Attila, Rétvári Bence, valamint Koncz Zsófia.
Diószegi Judit némileg váratlanul azt javasolta, rendeljék el Orbán Viktor meghallgatását is, hogy kiderüljön, eljutottak-e a legmagasabb szintig a gyermekvédelmi jelentésben szereplő információk.
Melléthei-Barna Márton úgy vélekedett a felvetéssel kapcsolatban, hogy
a volt kormányfő felel a kormány munkájáért és a politikai felelősség az övé, de az, hogy tud-e erről relevánsan nyilatkozni, nem teljesen biztos. Ellenezni nem fogom a meghallgatását, de nem is biztos, hogy indokolt. Pintér Sándor, akit meghallgatunk, tud arról nyilatkozni, hogy a legmagasabb szintre milyen információk jutottak el.
A tiszás képviselő szerint később visszatérhetnek Orbán Viktor meghallgatásának kérdésére.
Panyi Miklós úgy vélekedett,
ha ez komoly felvetés lenne, már korábban meg lehetett volna tenni. Ezt alapvetően politikai akciónak gondolom. Legalább húsz olyan politikust fel tudok sorolni, akinél sokkal több információ lehet. Nem tartom indokoltnak. Később, ha úgy látjuk, hogy a munkánk szempontjából szükséges további politikusok behívása, akkor tudunk dönteni.
Dúró Dóra szintén politikai felvetésként értékelte Orbán Viktor meghívását, a Mi Hazánk politikusa is arról beszélt, hogy később újra egyeztethetnek a volt miniszterelnlök meghallgatásáról. Juhász Hajnalka kijelentette: „Kaptunk egy listát, rajta azokkal, akiknek a neve felvetődik. Konstruktív ellenzék vagyunk, de a korrektséget elvárjuk. A volt miniszterelnök esetében ez nagyon csúnya politikai húzás elnökasszony részéről. Ha konstruktivitást és korrektséget várnak, akkor adjuk meg egymásnak a tiszteletet.”
Melléthei-Barna Márton Juhász Hajnalkának válaszolva közölte, hogy felvetni a volt miniszterelnök felelősségét egy átfogó ágazati problémákkal terhelt terület esetében valódi kérdésfelvetés, tehát „egészen biztosan nem inkorrekt” a javaslat, viszont egyelőre nem feltétlenül szükséges Orbán Viktor személyes meghallgatását elrendelni, mert a behívott miniszterektől megtudhatják, milyen szintre jutottak a gyermekvédelmi ügyek. A bizottság végül elnapolta Orbán Viktor meghallgatásának kérdését.
(Borítókép: A Gyermekvédelmi Vizsgálóbizottság ülése 2026. szeptember 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi