„Le kell jönni a közösségi médiáról” – üzente a szülőknek Lannert. Azt mondta, a PISA-adatokból az látszik, hogy világszerte éppen a legjobb hátterű gyerekek körében romlik a legnagyobb mértékben a teljesítmény. Szerinte ez azt mutatja, hogy a probléma már nem választható szét egyszerűen hátrányos és nem hátrányos helyzetű családokra.

A miniszter úgy látja, a szülőknek ebben nagy szerepük van. Szerinte egyre kevesebb idő jut a gyerekekre, pedig már egészen kicsi korban sokat kellene velük beszélgetni. A túl korán a gyerek kezébe adott telefon és más digitális eszközök használatát különösen problémásnak tartja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek a szülők viselkedését látják mintának, ezért nem sokat ér, ha a felnőttek közben folyamatosan a közösségi médiát használják.

Lannert a magyar eredményekről azt mondta, hogy az ország a környező államokhoz képest is veszít a korábbi pozíciójából. Ennek hátterében szerinte a közösségi média túlzott térnyerése és az olvasási szokások megváltozása is ott van. A magyar oktatási rendszer ráadásul túlkontrollált, ami szerinte tovább ront a helyzeten. Az autonómia hiánya gyengíti az iskolákat – fogalmazott.

Az oktatás tartalmáról szólva egy másik dilemmát is felvetett. Az angliai oktatási reform tapasztalataira hivatkozva azt mondta, nem érdemes szembeállítani a tényszerű tudást és az összefüggések megértését. „Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni” – mondta. A szövegértést pedig nem lehet csak az alsó tagozat feladatának tekinteni, később is foglalkozni kell vele.

Az oktatási rendszer átalakítását is folytatják. A tankerületi központoknak a jövőben inkább koordináló szerepet szánnak, a tankerületi tanácsokba pedig az önkormányzatok képviselőit is bevonnák. A Klebelsberg Központ kontrollszerepe megszűnne, és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakulna. „A Klebelsberg nem feltétlenül ilyen állománnyal fogja folytatni” – jegyezte meg a miniszter.

A tanárok teljesítményértékelését szintén átalakítanák. Lannert szerint a korábbi rendszer túl szorosan kötötte össze a tanulói és a pedagógusi teljesítményt, ami nem volt igazságos. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen megoldások inkább frusztrálják a tanárokat, ezért az értékelésnek szerinte inkább a visszajelzésről és a segítségről kellene szólnia, nem a versenyeztetésről.

A pedagógusok mellett dolgozó iskolai segítő személyzet helyzetén is változtatnának. Lannert szerint pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensekből, valamint más, a tanárok munkáját segítő szakemberekből nincs elég az iskolákban. Közben az új oktatási minisztérium már dolgozik az átfogó oktatási stratégián, amelyhez új törvényekre és a Nemzeti Alaptanterv átalakítására is szükség lehet. A miniszter azt szeretné, ha a változásokból már az év végére látszana valami, és a következő tanévben elindulnának az újítások.