A hagyományos módszereknek komoly korlátaik vannak: az óvszer hatékonysága a helyes használaton múlik és csökkentheti az élvezetet, míg a vazektómia pedig sok esetben túl srasztikus és végleges döntésnek tekinthető. Az új kutatások ezért olyan megoldásokat céloznak meg, amelyek hatékonyak, de bármikor visszacsinálhatók – írta a news–medical.net.

Ezek az eddig kipróbált, elméletben működőképes opciók:

• Hormonális gélek és tabletták: A korábbi kísérletek a hangulatingadozások és a libidócsökkenés miatt akadtak meg, de a legújabb, 2024-ben lezárt Phase IIb klinikai tesztek áttörést hoztak. Egy napi szinten alkalmazható tesztoszteron és nesztoron tartalmú gél a résztvevők 82 százalékánál 12 hét alatt a fogamzásgátláshoz szükséges határérték (≤1,0 millió spermium/ml) alá csökkentette a spermiumszámot.
• Nem hormonális célzott terápiák: A YCT-529 jelű hatóanyag az állatkísérletekben 99 százalékos hatékonyságot mutatott. A Phase Ia humán tesztek alapján a készítmény jól tolerálható, és nem befolyásolja a tesztoszteronszintet, a szívritmust vagy a szexuális vágyat. Emellett már vizsgálják az úgynevezett „igény szerinti” (on-demand) tablettákat is, amelyek közvetlenül a spermiumok mozgékonyságát gátolják.
• Injektálható elzáró géltechnológiák: A sebészeti vazektómia helyett a kutatók olyan hidrogéles eljárásokon dolgoznak (mint a RISUG vagy a VaserGel), amelyeket a ondóvezetékbe fecskendezve fizikai akadályt képeznek. A Phase III vizsgálatok szerint a RISUG a páciensek 77–97 százalékánál azonoosított teljes spermiumhiányt (azoospermia) három héten belül, az eljárás pedig később egy újabb injekcióval feloldható.

A kutatók szerint az új opciók megjelenése nemcsak a családtervezés felelősségét oszthatja meg egyenlőbben a párok között, hanem globálisan is új korszakot nyithat a reprodukciós egészségügyben.