GazdaságSzerző: index 4 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Csak hogy legyen min rágódni.
A szakértők szerint nincs egyetlen „ideális” zsebpénzösszeg: sokkal fontosabb, hogy a gyerek rendszeresen, kiszámíthatóan kapjon pénzt, és közben megtanulja beosztani. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szerint az összeget az életkor, a család anyagi helyzete, valamint az határozza meg, hogy pontosan milyen kiadásokat kell a gyereknek ebből fedeznie. A kisebbeknél a heti rendszeresség lehet célravezető, mert ezt könnyebben átlátják, a nagyobbaknál viszont már a havi keret segíthet a hosszabb távú tervezésben.
Konkrét kapaszkodóként egy 2025-ös összefoglaló az alsósoknak heti 500–1000, a 11–14 éveseknek heti 1000–2000, a középiskolásoknak pedig heti 5000–7000 forintot jelölt meg. Egy korábbi, az Erste szakértői által ajánlott számítás egészen más logikát követ: a kisebbeknél heti 100–150 forintot érdemes megszorozni az életkorral, a tinédzsereknél pedig havi 800–1500 forintot. Ez alapján például egy 14 éves havi 11 200–21 000 forint közötti összeget kaphatna – tehát még a szakértők és a tanulmányok között is jelentős eltérések vannak a témában.
A lényeg azonban nem feltétlenül az, hogy 5000 vagy 10 ezer forint kerül a gyerek kezébe, hanem hogy mit kell ebből az összegből saját magának fizetnie. Ha a zsebpénzből csak édességet és játékot vehet, kisebb keret is elég lehet, ha viszont ebből kell fedeznie a büfét, kisebb ajándékokat, programokat vagy akár bizonyos ruházati kiadásokat is, akkor természetesen magasabb összeg indokolt. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szerint érdemes ezt előre tisztázni, és
nem jó, ha a szülő minden külön kérésre újabb pénzt ad, mert ezzel éppen a zsebpénz nevelési funkciója veszik el.
A zsebpénznek ráadásul nem feltétlenül kell jutalmazási rendszerként működnie. A szakemberek inkább azt tartják fontosnak, hogy a gyerek saját döntéseket hozhasson: elkölti most, vagy félreteszi valamire? Ha gyorsan elfogy a pénze, annak is legyen következménye, vagyis ne kapjon azonnal pótlást. A Pénziránytű Alapítvány szerint az alsó tagozatban a heti zsebpénz, később a havi keret, középiskolás korban pedig akár a saját bankszámla használata is segítheti a pénzügyi önállósodást – itt tehát konszenzus van, hogy minél idősebb a gyermek, annál nagyobb összeget lehet rábízni. „A nagy erő nagy felelősséggel jár” – tanultuk meg a Pókemberből már nagyon sokszor.
Vagyis a jó zsebpénz nem feltétlenül a legnagyobb összegű, hanem az, amelyik már valódi döntési helyzetet teremt a gyereknek, de még nem akkorát, hogy a család alapvető kiadásait neki kelljen megoldania. A szakértői ajánlások alapján egy alsósnál néhány száz vagy ezer forintos heti keret, egy felsősnél néhány ezer forintos heti összeg, egy középiskolásnál pedig akár havi tíz-húszezer forintos nagyságrend is indokolható lehet – de mindig az dönti el az összeget, hogy mire szolgál a pénz.
A K&H kutatása a legfrissebb a témában, amely konkrétan a 2026/2027-es tanévre fókuszál, hiszen az új tanév jó alkalom arra, hogy a családok ne csak a zsebpénz összegét gondolják újra, hanem azt is, milyen pénzügyi döntéseket bíznak a gyerekekre. Azt ők is kiemelik, hogy nincs minden családra érvényes ideális összeg: a gyerek életkora mellett a család lehetőségei és az is meghatározó, hogy a zsebpénzből milyen kiadásokat kell fedeznie. A nemzetközi ajánlások alapján a kisebbeknél érdemes heti, később havi rendszerességben gondolkodni, miközben a készpénz mellett egyre fontosabbá válik a bankkártya, a diákszámla és a biztonságos online pénzhasználat megtanítása is.
A zsebpénz egyik legfontosabb szerepe, hogy biztonságos keretek között adjon lehetőséget az első önálló pénzügyi döntésekre. Már kisebb összegből is megtapasztalható, hogy a pénz véges: ha valaki ma elkölt valamit, holnap kevesebből gazdálkodhat, egy nagyobb célhoz pedig félre kell tenni. Ehhez azonban fontos, hogy a családban előre egyértelmű legyen, milyen rendszerességgel érkezik a zsebpénz, és milyen kiadásokat kell a gyereknek ebből önállóan fedeznie.
Nincs egységes európai szabály arra, mennyi zsebpénz az ideális, de vannak életkor szerinti iránymutatások. A Német Ifjúsági Intézet 2025-ös ajánlásán alapuló német szövetségi tájékoztató szerint
A tíz év alatti gyerekeknél azért javasolják inkább a heti rendszerességet, mert ebben az életkorban még nehezebb egy teljes hónapra előre tervezni. Az összegeket ugyanakkor nem érdemes egyszerűen forintra váltani és magyar „tarifaként” kezelni.
A zsebpénz nagyságát az is meghatározza, mit kell belőle fizetnie a gyereknek. A német ajánlás ezért külön kezeli a szabadon elkölthető zsebpénzt és az olyan, előre meghatározott kiadásokra szánt összeget, amelyből például ruházatot, iskolai eszközöket vagy a mobiltelefonhoz kapcsolódó költségeket kell fedezni. A lényeg így nem önmagában a forintösszeg, hanem a fokozatosan átadott felelősség.
A zsebpénzre érdemes úgy tekinteni, mint a pénzügyi önállóság egyik első gyakorlópályájára. Nem az a cél, hogy a gyerek minden döntése tökéletes legyen, hanem hogy megtapasztalja a választás következményeit, megtanuljon tervezni, félretenni és különbséget tenni a szükségletek és a vágyak között. Ahogy nő, fokozatosan egyre több felelősséget lehet rábízni, a készpénztől a bankkártyán és a diákszámlán át egészen az online költésekig. Ezeket a helyzeteket is érdemes közösen megbeszélni, hiszen a pénzügyi tudatosság ma már a digitális biztonságot is jelenti
– fogalmazott Horváth Magyary Voljcs Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.
A digitális önállóság ráadásul egyre korábban jelenik meg a gyerekek életében. Az NMHH Digital Parenting kutatása szerint a gyerekek átlagosan kilencéves koruk körül jutnak az első saját mobiltelefonjukhoz, a 9–10 évesek 61 százalékának, a 11–12 évesek 83 százalékának van saját készüléke. Ezért a zsebpénzről szóló családi beszélgetésekbe ma már érdemes az online vásárlást, a bankkártya használatát, a személyes és banki adatok védelmét, valamint azt is bevonni, hogy mikor és mire szabad az interneten pénzt költeni.
A zsebpénz összege tehát családonként eltérhet, a tanulási lehetőség viszont ugyanaz marad: a gyerek fokozatosan, életkorának megfelelő keretek között gyakorolhatja az önálló döntést. Az új tanév pedig jó alkalom lehet arra, hogy a családok közösen meghatározzák vagy újragondolják ezeket a kereteket – akár az első rendszeres zsebpénzről, akár már bankkártyáról és digitális költésekről van szó.
Végül beszéljünk egy kicsit arról is, hogy mikortól lehet bankszámlát nyitni a lurkóknak és bankkártyát nyomni a kezükbe, hiszen nem feltétlenül kell megvárni ezzel a középiskolát. Az MNB szerint nincs olyan jogszabályi korhatár, amelytől bankszámlát lehet nyitni: akár egészen kisgyermek nevére is létrehozható számla, 14 éves kor alatt azonban a törvényes képviselő járhat csak el a nevében. A legtöbb bank ma már 6 éves kortól kínál valamilyen gyerekeknek szóló számlacsomagot, miközben a 14–18 éves korosztály számára minden vizsgált bank rendelkezik külön konstrukcióval.
A gyakorlatban azonban nem feltétlenül a születésnap a jó időpont, hanem az, amikor a gyerek már önállóan kezd mozogni és költeni.
Egy 2026-os banki körkép szerint az első bankszámla jellemzően a felső tagozatban vagy a középiskola kezdetén jelenik meg, vagyis nagyjából akkor, amikor a gyerek egyedül jár iskolába, barátokkal programozik, táborba megy, esetleg megkapja az első rendszeres zsebpénzét. Ez az a pont, amikor a bankszámla már nem csak egy megtakarítási hely, hanem valódi tanulóeszköz lehet.
A bankkártyával kapcsolatban a szülők is egyre kevésbé idegenkednek. Egy 2025-ös felmérésben a szülők 60 százaléka mondta azt, nyitott arra, hogy gyermeke bankkártyával – fizikailag vagy digitalizált formában – fizesse a mindennapi kiadásait. A kártyát használó gyerekeknél ugyanakkor erős szülői kontrollt tartanak fontosnak, 62 százalék napi költési limitet, 53 százalék online vásárlási limitet, 52 pedig napi készpénzfelvételi limitet állítana be. Ez jól mutatja, hogy a szakértői szemlélet inkább a fokozatos önállósodás felé megy, tehát lehet saját kártya a gyereknél, de először mindig korlátokkal.
A statisztikák szerint talán a 10–14 éves kor lehet az arany középút, ekkor már érdemes lehet saját számlát és – a gyerek érettségétől függően – bankkártyát adni neki, de a szülőnek még aktívan részt kell vennie a pénzügyi nevelésben. Nem az a cél, hogy a gyerek egyszerűen „felnőttként bankoljon”, hanem hogy lássa, mennyi pénze van, mire költ, mennyit tesz félre, és megtapasztalja döntései következményeit. Az MNB és a pénzügyi edukációval foglalkozó szakértők szerint maga a bankszámla jó eszköz lehet erre, de a kártya önmagában nem tanít meg bánni a pénzzel – a szülői minta és a közös beszélgetések legalább ilyen fontosak.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Attila Csaszar / Getty Images Hungary)
Napi