Az év elejéhez képest alacsonyabb, ám az inflációnál még így is érdemben magasabb növekedési pályára álltak a keresetek − értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentését a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza − számolt be róla az MTI.

Regős Gábor az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében emlékeztetett arra, hogy júliusban a keresetek növekedési üteme némileg gyorsult az előző havi lassulás után: míg júniusban a bruttó átlagkereset 7,1, addig júliusban 7,5 százalékkal haladta meg átlagosan az egy évvel korábbit. A gyorsulásban bázishatások játszottak szerepet − mutatott rá.

Kiemelte, hogy az év elejéhez képest alacsonyabb növekedési pályára álltak a keresetek, de még ez is érdemben magasabb az inflációnál. Noha kisebb lassulás az év elejéhez képest a vállalkozásoknál is történt, a lassulásban jóval nagyobb része volt az állami szféra adatainak: míg februárban itt 13,4 százalékos átlagos emelkedést mértek, júliusban már csak 7,4 százalékost.

Az átlagkereset növekedésében meghatározónak nevezte a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelését, illetve azt, hogy jól képzett munkaerőből még mindig hiány van. Eközben viszont a munkaerőpiac feszessége egyértelműen csökken, aminek szerepe lehet abban is, hogy a korábbinál kisebb a béremelkedési ütem − jelezte.

A nettó átlagkereset növekedése 9,1 százalék volt, ez az elmúlt hónapokban megszokottnak megfelelően szignifikánsan meghaladja a bruttót, aminek a magyarázata a családi adókedvezmények év eleji emelése, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos adómentessége. A bruttó, illetve nettó mediánkereset 8,6, illetve 9,7 százalékkal nőtt, azaz jobban, mint az átlag, ami arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőhetett nagyobb mértékben − emelte ki a közgazdász.

Óriási szakadék az ágazatok között: a szociális szféra az élen, lemaradásban az egészségügy

Az elemzés arra is kitér, hogy az egyes ágazatokban mért keresetemelkedés között nem volt kiemelkedően nagy a szórás. A legnagyobb mértékben a szociális ellátás területén emelkedtek a keresetek, átlagosan 12,1 százalékkal. Ezt a vízellátás, hulladékgazdálkodás ágazat követte 10,3 százalékkal. A leglassabb átlagos keresetemelkedés az egészségügyben történt, mindössze 1,0 százalékos. Ezt az energiaipar 4,6 százalékos emelkedése követte. A tartósan nehézségekkel küzdő feldolgozóipar bérszintje 6,8 százalékkal lett magasabb.

Regős Gábor összegzése szerint a keresetek emelkedése továbbra is érdemben meghaladja az inflációt. A júliusi 1,2 százalékos inflációt figyelembe véve a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2, míg a nettóé 7,8 százalékkal lett magasabb. Ez az 1,5-2,0 százalékos gazdasági bővülés mellett szép eredmény − értékelt.

Kérdésesnek nevezte azonban a hosszabb távú fenntarthatóságot. A következő hónapokban a több állami ágazatnak (például szociális, gyermekvédelmi és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók) megígért béremelés még felfelé húzhatja az adatokat, de az év hátralévő részében ettől eltekintve a mostani szint lehet jellemző − jelezte.

A jövő évi béremelkedés kapcsán meghatározó lesz a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének mértéke, illetve a munkaerőpiac feszessége. Bár a minimálbér emelkedése kapcsán már van megállapodás, ennek teljesülése kérdéses, a garantált bérminimumról pedig nem tudni semmit. A bérek felzárkóztatása továbbra is fontos feladat, ám ehhez a termelékenység növekedésének is fel kell zárkóznia − mutatott rá az elemző.

(Borítókép: Meszesán Gábor / Getty Images)