Szerdán az Európai Parlament jóváhagyta az EU vámkódexének reformját, amely szigorúbb szabályokat vezet be az e-kereskedelemben, és új vámhatóságot hoz létre, közölte az Európai Parlament. A Bizottság 2023 májusában kezdeményezte a Vámkódex átfogó reformját, válaszul az EU-n kívüli internetes áruházakból érkező egyéni csomagok folyamatosan növekvő áradatára. A hatalmas mennyiségű csomagok túlterhelik az EU vámhatóságait, és megkönnyíti, hogy nem biztonságos termékek jussanak be az EU-ba.

A közlemény szerint a most elfogadott új szabályok kezelési díjat írnak elő minden olyan árucikkre, amelyet nem uniós webáruházakból vásárolnak, és közvetlenül az uniós fogyasztóknak küldenek. Ez hozzájárul az egyedi csomagok áradatának kezelésével járó, egyre növekvő költségek fedezéséhez.

A kezelési díjat ugyanaz a szervezet fizeti meg, amely az adott csomaghoz kapcsolódó egyéb vámdíjak megfizetéséért is felelős, így elkerülhető, hogy a költségeket a fogyasztókra hárítsák.

A kezelési díj pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg, és azt kétévente felülvizsgálják, hogy arányban maradjon a tényleges költségekkel. A tagállamok legkésőbb 2026. november 1-jétől kezdik el beszedni a díjat.

Azokat az eladókat és platformokat importőrként kezelik majd, melyek nem uniós országokból származó áruk közvetlen távértékesítését teszik lehetővé uniós fogyasztók számára. Ez arra kötelezi őket, hogy bocsássák a vámhatóságok rendelkezésére az összes szükséges adatot, megfizessék vagy garantálják a díjakat, és gondoskodjanak arról, hogy az Európába szállított áruk megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.

Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében ezeknek a vállalatoknak az EU-ban letelepedettnek kell lenniük, vagy olyan uniós székhelyű szervezetnek kell képviselnie őket, amely engedélyezett gazdálkodói (AEO) vagy megbízható kereskedői státusszal rendelkezik. Ezzel megelőzhető, hogy a szabályok kijátszására fedőcégeket használjanak, olvasható a közleményben.

A vámhatóságok számára könnyebben ellenőrizhető tömeges szállítmányok ösztönzése érdekében a nem uniós országokban működő eladókat és platformokat arra ösztönzik, hogy raktárakat működtessenek az EU-ban. Az EU-n belüli ügyfeleiknek szánt szállítmányokra alacsonyabb kezelési díj vonatkozik, feltéve, hogy áruikat összevont csomagolásban és olyan nagy mennyiségben importálják, amely hatékonyabbá teszi a vámellenőrzéseket.

Az uniós szabályokat megsértő vállalatokat az előző 12 hónapban az EU-ba behozott áruk összértékének legalább 1 százalékát (és legfeljebb 6 százalékát) kitevő bírsággal sújthatják. Emellett a vámhatóságok felfüggeszthetik, visszavonhatják vagy érvényteleníthetik megbízható kereskedői vagy engedélyezett gazdálkodói státuszukat, és magas kockázatú gazdasági szereplőként jelölhetik meg őket.

Más vámügyi döntések is születtek.

• Egyszerüsítik az eljárásokat és a digitális rendszereket. Ha a szabályokat betartó import-export vállalatok átesnek a kezdeti átvilágításon és hozzáférést adnak a vámhatóságnak az elektronikus rendszereikhez, cserébe a szállítmányaikat ritkábban ellenőrzik, és rugalmasabban fizethetik meg a vámokat és egyéb díjakat,
• Létrehoznak egy páneurópai vámügyi informatikai rendszert, a rendszer 2031-től választható, 2034-től pedig kötelezővé válik. Az adatközpont felváltja az európai vámhatóságok által jelenleg használt legalább 111 különálló informatikai rendszert.
• Új uniós vámhatóságot hoznak létre a franciaországi Lille-ben.

A Tanács már hivatalosan jóváhagyta a reformot, így a Parlament zöld jelzése az eljárás utolsó lépése. A reformot szerdán 16.00-kor (közép-európai nyári idő szerint) hivatalosan kihirdetik, majd a lehető leghamarabb közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában. A rendelet egy nappal később lép hatályba, a tagállamoknak pedig 12 hónap elteltével teljes körűen alkalmazniuk kell az új szabályokat.