KülföldSzerző: Aradi Hanga Zsófia 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság elnöke szerdai beszédében szorosabb szövetséget sürgetett. A kanadai miniszterelnök korábban szintén erről beszélt, de hangsúlyozta, hogy nem akar a blokk tagja lenni.
Kanada miniszterelnöke, Mark Carney is részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke politikai évadnyitó beszédén Strasbourgban. Von der Leyen arról beszélt, a lehető legmagasabb szintre emelnék a kapcsolatot Kanadával, és megnyitnák az utat Kanada társult tagsága felé is, amivel az első ilyen ország lenne.
Az uniós alapszerződések és egy bírósági ítélet alapján az uniós tagsághoz egy országnak Európában kell lennie, társulási szerződéseket már kötöttek európai országokkal, de „társult tagság” jelenleg nem létezik, és von der Leyen a beszédében nem részletezte, ez mit jelentene a gyakorlatban.
Az Európai Uniónak jelenleg sok más országhoz hasonlóan szabadkereskedelmi megállapodása van Kanadával. Az Európai Bizottság elnöke a beszédében azt mondta, sürgősen újra kell gondolniuk a partnerségüket, a tervei szerint a szabadkereskedelmi megállapodástól egy „Szövetség a jövőért” nevű kezdeményezésre lépnének tovább, ami azt jelentené, hogy „közösen fogunk dolgozni az intelligens gyártástechnológiákon. Technológiai szövetséget fogunk létrehozni. Integrálni fogjuk védelmi ipari bázisainkat. Az Északi-sarkvidéket kiemelt közös projektté tesszük. Együtt fogunk működni az energiaügy, a kritikus fontosságú ásványok és az akkumulátorok terén; a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén.”
Von der Leyen hangsúlyozta, „ez a partnerség nem irányul senki más ellen”.
Mark Carney vasárnap Torontóban arról beszélt, „egyedülálló szövetségre” törekszik az Európai Unióval, de nem akar a blokk tagjává válni. Carney azután beszélt erről, hogy a Wall Street Journal arról számolt be, a miniszterelnök arra utasította európai különmegbízottját, hogy „mérje fel a legambiciózusabb lehetőségeket, amelyek még nem jelentik a teljes jogú tagságot”. Carney ezt tagadta. Vasárnap azt mondta, azonosak a prioritásaik, jól kiegészítik egymást, és együtt erősebbek, ráadásul „a világ veszélyesebb és megosztottabb, a barátoknak pedig össze kell tartaniuk az ilyen időkben”, a céljuk pedig egy egyedülálló szövetség.
Carney kedden bejelentette, hogy az október végén Montrealban megrendezendő Kanada–EU-csúcstalálkozón kezdődnek majd a részletes tárgyalások az ügyben. A kanadai miniszterelnök csütörtökön várhatóan felszólal az EP ülésén is.
Az elmúlt hetekben Kanada és az Egyesült Államok egyre élesedő kereskedelmi háborúba bonyolódott, miután a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások augusztus végén zátonyra futottak. A konfliktus odáig fajult, hogy Donald Trump fogta magát, és átnevezte a határ menti Ontario-tavat Amerika-tóra. Szeptemberben már szinte minden napra jut egy új büntetővámos bejelentés, mára egyes importáruk teljes tilalmához vezetett, és mivel további vámok lépnek hatályba, nem igazán fest úgy, hogy a patthelyzet a közeljövőben enyhülne. A kiélezett konfliktushelyzetről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Ursula von der Leyen ajánlata több kérdést is felvet, a Reutersnek egy uniós diplomata azt mondta, senki nem tudja, pontosan mit jelent a társult tagságról szóló javaslata, és attól tartanak, a Bizottság elnöke „túl nagy ígéreteket tesz, amiket nem lesz képes teljesíteni”.