A fegyverkezési elképzeléseket ismerő források szerint a japán védelmi illetékesek az amerikai partnereikkel folytatott tárgyalásokon már jelezték, hogy készek jelentősen növelni a katonai büdzsét. Az egyik vizsgált forgatókönyv értelmében

Tokió – Dél-Koreához hasonlóan – tíz év alatt érné el a 3,5 százalékos GDP-arányos szintet, de egy alacsonyabb, 3 százalékos célszám sincs kizárva.

A védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor tagadta, hogy konkrét számokat közöltek volna Washingtonnal, és hangsúlyozta, hogy a védelmi fejlesztésekről saját, önálló mérlegelés alapján döntenek.

A lépés horderejét jól jelzi, hogy 2022-ig Japánban egy nem hivatalos plafon a GDP mindössze 1 százalékában korlátozta a védelmi kiadásokat. Takaicsi kormánya idén márciusra már közel 2 százalékra emelte ezt az arányt, két évvel megelőzve az eredetileg tervezett határidőt. Az új, ötéves védelmi költségvetési terv véglegesítése az idei év végére várható. A 3,5 százalékos cél a jelenlegi kiadások megduplázását jelentené, ami a kabinetiroda GDP-előrejelzése alapján nagyjából 24 ezer milliárd jenes (nagyjából 155 milliárd dollár) éves védelmi büdzsének felel meg.

A piacok azonnal reagáltak a fejleményekre. A japán államkötvény-hozamok tovább emelkedtek, a tízéves referenciahozam pedig 1996 óta nem látott csúcsra ugrott, a hónap elején elért 3 százalékos szint egy évvel ezelőtt még a felét sem érte el. Ezzel párhuzamosan a jen a dollárral szemben 155,24-ig gyengült. Elemzők rámutatnak, hogy a befektetők kifejezetten idegesen fogadják az ilyen híreket, mivel azok jelentős költségvetési kockázatokat vetítenek előre.

A védelmi kiadások emelését különösen Donald Trump kormánya sürgeti, más szövetségesekhez hasonló nyomást gyakorolva Japánra. A kormányzó Liberális Demokrata Párt júniusban elismerte, hogy a 3,5 százalékos arány globális mércévé vált, a finanszírozás mikéntjére azonban nem tettek javaslatot. Katajama Szacuki pénzügyminiszter kedden úgy fogalmazott, hogy a kiadásokat és a bevételeket egyaránt átfogóan felülvizsgálják, miközben

kiemelt szempont marad az államadósság GDP-arányos csökkentése.

Lényeges különbség, hogy a NATO esetében a 3,5 százalékos célérték kizárólag a közvetlen védelmi kiadásokra – például fegyverbeszerzésekre és személyi jellegű ráfordításokra – vonatkozik, amely mellett a tagállamok további 1,5 százalékot vállaltak egyéb, védelemmel összefüggő kiadásokra. Japán ugyanakkor az alapvető és a kapcsolódó tételeket egyaránt beleszámítja a védelmi büdzséjébe, így azonos GDP-arányos mutató mellett is kevesebbet fordítana tisztán katonai célokra, mint a NATO tagállamai.

Címlapkép forrása: Kyodo News via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.