BulvárSzerző: index 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Rudolf Péter: Gyűlölet gyűlöletet szül, megaláztatás megaláztatást, sosincs vége
A Vígszínház egyik legjobban várt bemutatója a 4-6 című előadás, amelynek a próbái már zajlanak a rendező ifj. Vidnyánszky Attila vezetésével. A @LL3t4rgIA (Letargia) című darab alkotóinak új előadása szintén a fiatal felnőttek (úgy is mint Z generáció) világát mutatja be az érettségi utáni időszakból. A történet ezúttal nem egy tornaterem, hanem a Nagykörút egyik kocsmájában játszódik, és nemzeti, illetve polgári ünnepeinken keresztül kérdez rá többek között arra is, mit jelent ma fiatal felnőttként Magyarországon élni.
A 4-6 (a javasolt kiejtés nem négyes-hatos, hanem négy-hat) hangulatát a színház évadnyitó sajtótájékoztatóján az újságírók a színpadon is megtapasztalhatták, ők ugyanis a színfalak mögül közelíthették meg a nézőteret, miközben Kovács Patrícia belevaló csaposként rendezte a jó népet. A közönség soraiban pedig már ott ültek a Rudolf Péter igazgató által többször megszólított bérletesek, akik így első kézből kaphattak képet és tájékoztatást arról, milyen bemutatók lesznek az előttünk álló évadban.
Rudolf Péter már az elején leszögezte: politikával csak a színpadon keresztül szeretnének foglalkozni, hiszen a színháznak dolga is, hogy aktuális társadalmi kérdésekről beszéljen: az előttük álló évad darabjai is szociálisan érzékeny témákat feszegetnek. A közéletben tapasztalható zűrzavarra utalva Esterházy Péter egy 1993-as írását idézte:
Próbáld megőrizni az ép eszedet, miközben tudnod kell, hogy ésszel nem megoldható a világ, de ész nélkül bizonyosan elveszik. Dönteni kell, hogy a gyűlölet fennhatósága alá akarunk-e tartozni vagy sem. A viszontgyűlölet is gyűlölet. Az úgynevezett jogos gyűlölet is gyűlölet. (A harag nem gyűlölet, viszont rossz tanácsadó.)
A gyűlölethez sok út vezet, a legrövidebb talán a megalázottságon át. Akit megaláztak, az tehetetlenségében sokszor csak a gyűlöletben talál menekvést, csak a gyűlöletben talál nagy megbántottságára írt, ott talál megnyugvást. Egy ideig. Gyűlölet gyűlöletet szül, megaláztatás megaláztatást, sosincs vége. Megaláztatásban, megalázottságban nagy tartalékai vannak ennek az országnak.
Csak a szabad embernek van esélye a szeretetre. A Légy szabad! felszólításnak ebben áll a nagysága, ebben az esélyben, ebben a súlyban. Szabadnak lenni az nem szabadságon lenni, az nem könnyű feltétlenség, szabadnak lenni nehéz.
Nehéz és jó.
Az ember szabadnak születik
– mondta Esterházy Péter szavait idézve Rudolf Péter. Hogyan találhatja meg az ember a saját útját egy folyamatosan változó világban? Mit kezdünk azzal, amikor az életünk egyszer csak más irányt vesz, mint ahogy elképzeltük? A Vígszínház 2026/27-es évadának bemutatói ezeket a kérdéseket is érintik.

A Pesti Színházban 2026. október 10-én Arthur Miller Két hétfő emléke című darabját mutatják be Fehér Balázs Benő rendezésében. Miller saját fiatalkori tapasztalataiból írta a történetet: a gazdasági világválság idején egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, az ott megismert emberek reményekkel és kudarcokkal teli életéből született később ez a mű, amelyben a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet.
Fehér Balázs Benő és alkotócsapata a történetet az eredeti korából közelebb hozza a mához, miközben egy olyan társadalmi réteget mutat be, amely ritkán jelenik meg a magyar színpadokon. Mindehhez az alkotók, szereplők – köztük Rudolf Péter – még egy autóalkatrész-raktárba is elmentek, ami meghatározó élmény volt számukra,
Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében
– mondta videóüzenetében Alekszandr Bargman rendező, aki decemberben állítja színpadra Csehov klasszikusát a Vígszínházban. A komédia szereplői paradigmaváltás tanúi: tudják, hogy az a világ, amelyben addig éltek, nem tartható fenn tovább. Beszélnek róla, terveket szőnek, reménykednek, csak éppen cselekedni képtelenek.
December 11-én a Pesti Színházban mutatják be Henry Murger prózai művei alapján készülő színdarabot Bohémélet címmel Valló Péter rendezésében. A fiatal párizsi művészekről szóló történetekből korábban opera, musical és számos filmes feldolgozás született, a mostani előadás azonban Murger eredeti világához tér vissza. A művészet, a barátság és a szerelem szabadsága mellett a bohém lét kevésbé romantikus oldalát, a nélkülözést, a felelőtlenséget és a fiatalság múlékonyságát is bemutatja.
Woody Allen Blue Jasmine című filmjének színpadi változatában a New York-i elit egy elegáns hölgytagja egyik napról a másikra elveszít mindent, ami kiváltságos helyzetét biztosította, ezáltal egzisztenciális és érzelmi válságba kerül. Jasmine San Franciscóba, a húgához költözve próbál új életet kezdeni. Nehezen alkalmazkodik a vidéki, számára alantas környezethez, és egyre nehezebben igazodik el a valóság és a saját fantáziavilágának káoszában. A Kék Jázmin címmel bemutatott darab Hegedűs D. Géza rendezésében 2027 márciusától látható a Pesti Színházban.
Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban a Vígszínházban mutatták be, legismertebb műve, a Csárdáskirálynő azonban eddig kimaradt a teátrum történetéből. Most Mohácsi János rendezésében érkezik a nagyszínpadra. Dallamait generációk ismerik, de a jól ismert szerelmi történet mögött kirajzolódik 1916 Európája is.
Mindenki táncol és pezsgőzik, a csillogás mögött azonban kezd szétesni a világ.
A Házi Színpadon a Kedves bópeer...!-t Zsótér Sándor, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című művet Pelsőczy Réka rendezésében mutatják be, míg Ujj Mészáros Károly a megújult Víg Szalonban állítja színpadra A szobatárs című előadást.
Az évadnyitó show végén Wunderlich József elénekelt egy dalt Dés László és Geszti Péter legújabb zenés darabjából, amelyet Petőfi Sándor életéről készítettek. Az új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarabban Petőfi alakját kiszabadítják a gránitba faragott pózokból, és egy olyan öntörvényű fiatalember történetét mesélik el, aki akár ma is itt élhetne közöttünk. Az előadás Horváth Csaba rendezésében 2027 őszén lesz látható a Vígszínházban, a művet 2027 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be.
(Borítókép: A Vígszínház évadnyitó sajtótájékoztatója. Fotó: Vígszínház - Juhász Éva)