GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Moszkva meglepő ponton sújthat le.
Nyúlnak, nyúlnak és nyúlnak a Mol tárgyalásai a szerbiai NIS olajvállalat megvásárlásáról az orosz Gazprom Nyefty óriással. Amikor januárban megkezdődtek, kevesen tippeltek volna arra, hogy a történelmi léptékű tranzakció úgy feneklik meg, amitől most a szerbek tartanak. Ehhez annyi kellett, hogy a magyar külpolitikai teljes fordulatot írjon le a Tisza-kormány alatt, és Orbán Anita külügyminiszter a múlt héten bejelentse: Magyarország tíz, az orosz budapesti képviseleten dolgozó személy távozását rendelte el.
A fejlemény alig több mint egyhetes, az orosz válaszlépésről annyit tudni, hogy biztosan érkezik és kemény lesz. A szerb lapok intenzív figyelemmel számoltak be az eseményről és azóta is visszatérően foglalkoznak vele, nem véletlenül.
A legfrissebb hírek azt sugallják, hogy érintetté válhat a jekatyerinburgi magyar konzulátus.
A szerb félelem az, hogy ha a formális visszavágásnak nem is lesz része a NIS ügye, a kapcsolatok elromlása kisiklathatja a Mol szerbiai terveit.
Az életnek ebben az esetben is tovább kell haladnia, a szerb benzinkutaknál üzemanyagot kell mérni az autósoknak, és a szomszédok tudnak pótmegoldást a maguk számára, a Mol és a magyarok azt kapják, amit kapnak. Belgrádban nagyon nem örülnek a budapesti fejleménynek: magyar és orosz viszonylatban is nagyon kellemetlen helyzetbe hozza őket.
Az előtörténet röviden:
Ennek nyomán pedig megtörténhet, hogy a régiós olajóriás magyar Mol terjeszkedése orosz falba ütközik.
A szerb Blic egy beszélgetést idéz szerdai cikkében Nebojša Atanacković olajvállalkozóval és Veljko Mijušković közgazdász professzorral az energiakihívásokról, amelyben az előbbi a következő kérdést teszi fel:
Most felmerül egy teljesen logikus kérdés: mi lesz a Mol és a Gazpromnyefty közötti tárgyalásokkal, és ha ezek a tárgyalások kudarcba fulladnak, mi lesz velünk és az olajiparunkkal?
Ha nem sikerül megállapodni a MOL-lal, nagyon nehéz lesz alternatív megoldást találni – vélte a vállalkozó, aki szerint az oroszok szoktak válaszolni az olyan lépésekre, amilyet Orbán Anita tett, és most is fognak.
Szerinte a rossz esetben Szerbiának más modellt kellene keresnie a NIS ügyének rendezésére, és az egyik lehetőségként a vállalat feletti ellenőrzés átvételét említette.
Talán csak azt tehetjük, hogy végrehajtunk egyfajta csendes államosítást, ahogyan Németország tette egy Berlin melletti finomító esetében, ahol egyszerűen átvették a tulajdonosi ellenőrzést. Az oroszok által ebbe a finomítóba fektetett tőkét nem használják fel, hanem elkülönítve tartják valahol, és valószínűleg majd akkor adják vissza Oroszországnak, amikor ennek eljön az ideje. Nekünk is tennünk kell valamit
– mondta Atanacković.
Arra is rámutatott, hogy a gazdasági kapcsolatokat – függetlenül az országok közötti politikai viszonyoktól és barátságtól – mindig mindkét fél érdekei felől kell vizsgálni.
Hasonlóképp vélekedett a professzor is, aki szerint a NIS ügye egyszerre geopolitikai és gazdasági kérdés, és Szerbiának végig kell gondolnia, hol húzódik a tárgyalásokon az a végső határ, amelyen már nem hajlandó túllépni.
Kiemelte: a finomítóval kapcsolatos legfontosabb kérdéseket nagyrészt már megtárgyalták, maga az adásvétel azonban mégse történt meg.
Akkor marad a népszerűtlen kérdés: hol húzódik az állam vörös vonala? Eddig mindent megtárgyaltunk, amit meg lehetett tárgyalni.
– hangzott az ő kérdése: Hozzátette: végső lehetőségként az is felmerül, hogy az állam átveszi az ellenőrzést saját olajvállalata felett, miközben a másik félnek tisztességes piaci értéket fizet.
Többször is elhangzott, hogy a legvégső védelmi vonal nem feltétlenül egy másik vevő keresése, hanem az, hogy az adott körülmények között az állam átvegye az ellenőrzést saját olajvállalata felett, és a másik félnek a lehető legjobb, tisztességes piaci árat fizesse
– mondta.
Ezek természetesen nem hivatalos nyilatkozatok, de ha a szerb kormányon belül hasonló gondolatok kerekednek felül, a Mol búcsút mondhat története egyik legnagyobb előrelépésének.
A Mol tárgyalásaiból a határidőig hátralévő két hét egyébként már a választási kampánnyal esik egybe. Szerbiában október 25-ére előrehozott parlamenti választást írtak ki. Aleksandar Vučić elnök a kormányzó SNS listavezetője és miniszterelnök-jelöltje lesz; a diáktüntetésekből kinőtt „Studenti pobeđuju” lista a fő új kihívó.
A szerb ellenzék egy része egyébként kifejezetten ellenzi, hogy a MOL vegye meg a NIS többségi részesedését.
Rendkívüli: újabb üzenetet kapott Moszkvából Magyar Péter, Putyin szóvivője bejelentette, dolgoznak a válaszlépésen az orosz diplomaták kiutasítása után – "Száz százalék az esélye annak, hogy válaszolni fogunk"
Újabb diplomáciai konfliktus éleződik Budapest és Moszkva között, miután Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki. Az orosz külügyminisztérium már dolgozik a válaszon, amelynek részleteit egyelőre nem árulták el.
Napi