GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A Wekerle Sándor Lakásépítési Program részletszabályainak kidolgozása az év végére fejeződik be, a koncepció legfontosabb sarokpontjait pedig ősszel fektethetik le – erősítette meg Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár a Világgazdaságnak.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára kiemelte, Magyarországon mintegy 4,5 millió lakás található, ezek fele azonban energetikai és korszerűségi szempontból rossz állapotban van.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára kiemelte, Magyarországon mintegy 4,5 millió lakás található, ezek fele azonban energetikai és korszerűségi szempontból rossz állapotban van.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy a lakásépítési programot Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek kell előkészítenie Kármán András pénzügyminiszter bevonásával. A határidő szeptember 30.
A program célja, hogy több megfizethető lakás épüljön, elsősorban használaton kívüli ipari területeken. A fejlesztések feltétele a megfelelő közlekedés és közműhálózat kialakítása.
Szemerey Samu szerint
egyértelműen a fővárosban a legnagyobb a lakáshiány, és itt mutatkozik a legerősebb igény a bérlakásprogramra.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a lakásépítési program a vidéki nagyvárosokra is kiterjed, számos település jelezte már a minisztériumnak részvételi szándékát.
A fővárosban Rákosrendező, az egykori diákváros területe, Újpest, Kelenföld, valamint a Kőbányai út környéke is szóba jöhet lehetséges helyszínként. Közölte, hogy a Wekerle-program megvalósítása várhatóan
„Fontos, hogy nem egy-egy épület felhúzásában gondolkodunk, hanem barnamezős, vegyes használatú városfejlesztésekben – emelte ki az államtitkár.
Hangsúlyozta: a fejlesztéseken belül a bérlakásépítésnek kell meghatározó szerepet kapnia, de a tervek piaci lakások, szolgáltatóegységek és középületek kialakítását is magukban foglalhatják.
A minisztérium államtitkára elmondta: országonként eltérően határozzák meg, mi számít megfizethető ingatlannak. A Wekerle Sándor Lakásépítési Program esetében jelenleg dolgoznak az ehhez szükséges feltételrendszeren, amelynek végül egy, a piaci szereplők számára is jól értelmezhető támogatási konstrukcióban kell megjelennie.
Kérdésünkre közölte:
az 550 millió eurós keret különböző források bevonásával megközelítheti a kétmilliárd eurót, ami 15–20 ezer lakás megépítésére lehet elegendő.
Hozzátette, hogy egy megfelelően kialakított bérlakásprogram az ingatlanfejlesztésekre is kedvező hatással lehet.
„Be kell mutatni, hogy mi a megfizethető lakás alapja, miként viszonyul a bérlakáspiac a rövid távú lakáskiadáshoz, milyen ösztönzőrendszerre van szükség, valamint mekkora szerepet vállaljon az állam a szerződések létrehozásában” – hangsúlyozta.
Szemerey Samu kiemelte: Magyarországon még nincs egységes kép arról, mit jelent a bérlakáspiac. Sokan a szociális bérlakásokkal azonosítják, holott az teljesen más szegmens, mások pedig kompromisszumos lakhatási formának tartják.
Az azonban elmondható, hogy itthon továbbra is erős a saját lakás kultúrája. Ez viszont azt is jelenti, hogy az alacsonyabb keresetű, kisebb vidéki településekre születő vagy más okból jelzálog-hitelt felvenni nem tudó lakáskeresők számára az a helyzet állt elő, hogy az állami támogatási programokhoz nem tudtak hozzáférni.
A kormány bővíteni szeretné a társadalmi mobilitást és a hozzáférést, nem pedig a saját lakás lehetőségét szűkíteni.
Hangsúlyozta, hogy ezért láthatóvá kell tenni, hogy az életkor vagy az élethelyzet változásával mikor jelenthet valódi segítséget a bérlakás. Az ingatlantulajdonosok számára pedig egyértelművé kell tenni, miként kapcsolódhat be a lakásuk a bérlakáspiacba.
„A lakáskiadásnak szervezett keretekre van szüksége. A piacot jelenleg a rövid távú érdekek uralják, miközben a működése alapvetően kockázatos. Ennek egyik alternatívájaként jelent meg az Airbnb, amely azonban a társasházak életét is megnehezítette. Ehhez a területhez is hozzá kell nyúlni” – fejtette ki.
Napi