Hantosi István, a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tiszás elnöke az ülés elején elárulta: összesen tizenöt pályázó volt az elnöki tisztségre. Egy pályázatot a szakmai koncepció hiánya miatt érvénytelenítettek, valamint időközben három jelentkező visszavonta pályázatát, tehát tizenegyen maradtak versenyben.

A bizottság szerdán hét jelöltet hallgatott meg, négy pályázó csütörtökön mutatkozik be. Az üléseken tanácskozási joggal szakértők is részt vesznek. A bizottság várhatóan hétfőn hoz döntést arról, hogy kit javasol a Médiatanács elnökének. Az előterjesztés a Művelődési Bizottság elé kerül, ahol szintén a többség támogatására lesz szükség ahhoz, hogy a plenáris ülésen megszavazzák a Médiatanács új elnökét.

A Sanománál is dolgozott, akit elsőként meghallgattak

Gerentsér Imre – aki korábban a Sanománál volt vezető pozícióban – bemutatkozásában kifejtette, hogy egy kisebb vállalkozásban dolgozik, plakátügyekben veszik fel vele a kapcsolatot az ügyfelek, akik nagyrészt nem ismerik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit. A koncepciójában ezért az első helyre az emberközpontúságot tette.

Valamilyen módon emberközelivé kell tenni az NMHH-t, és ismertetni, hogy mivel foglalkozik a szervezet

– hangsúlyozta Gerentsér Imre, hozzátéve: multinacionális médiavállalatnál sikerült kilobbiznia, hogy Magyarországra telepítsék a mobilfejlesztési központot, így magyar fejlesztők vettek részt a munkában. Gerentsér Imre szerint az NMHH is segíthetné abban a magyar szakembereket, hogy minél inkább érvényesülni tudjanak a nemzetközi piacon.

A jelölt úgy látja, hogy a digitális átalakulásban a nagy multinacionális szereplők fogságában vagyunk. Gerentsér Imre szerint az elmúlt huszonöt évben folyamatosan szorultak ki a piacról az újságírók és a marketingesek, ezért a műhelymunka központjává tenné az NMHH-t.

A Független Médiaközpontot vezeti az egyik jelölt

Jamriskó Tamás eddigi karrierjét végig a médiában töltötte, a Független Médiaközpontot vezeti. A jelölt fontosnak nevezte a szakmai érdekképviseletekkel történő egyeztetéseket, valamint a társadalmasítást, hogy láthatóvá váljon a Médiatanács és az NMHH munkája.

Védelmező erőt, szabályozó közeget kell alkotni

– hangsúlyozta Jamriskó Tamás, félig technokrataként, félig káoszmenedzserként jellemezve önmagát, aki szeret rendet tenni navigáció közben. A jelölt kiemelte az NMHH részleges átalakítását és újragondolását is, hogy egy jól keretezett szervezet tudja vezetni, felügyelni többek között a digitalizációs folyamatokat.

Jamriskó Tamás a Médiatanácsot és az NMHH-t nem a médiapiac irányítójaként, hanem a jogsértések következetes szankcionálójaként és a közönség jogainak védelmezőjeként látja.

Az NMHH nemzetközi igazgatója jelentkezett a tisztségre

Kajzinger Ervin, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemzetközi igazgatója is pályázik a Médiatanács elnöki pozíciójára.

Az NMHH-ból jövőálló hatóságot kell fejleszteni, mert a piaci viszonyok gyorsan változnak, rengeteg új szereplő jelenik meg. Az online térben olyan dolgok történnek, amelyeket a jelenlegi szabályozási keretekkel nehéz kivédeni

– mondta a bemutatkozásában Kajzinger Ervin, aki a Médiatanácsban meghonosítaná a testületi döntéshozatali kultúrát, nagy hangsúlyt helyezve a függetlenségre, a valódi, érdemi vitákra, valamint az átláthatóságra és a számonkérhetőségre.

A jelölt a bizottság ülésén több kérdést is kapott arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években az NMHH-n belül megosztotta-e a kritikáit. Kajzinger Ervin leszögezte, hogy nemzetközi igazgatóként olyan döntésekben, mint például a Klubrádió frekvenciájának ügye vagy más médiapiaci kérdések, nem vett részt, nem ez volt a feladata. „Az én dolgom az volt, hogy biztosítsam az NMHH nemzetközi képviseletét akkor is, amikor Magyarország hírneve uniós körökben nem igazán volt pozitív. Biztosítanom kellett, hogy a szakmai képviselet fennmaradjon, és érdemi szakmai munkát lehessen végezni, ez kifejezetten sikeres volt” – húzta alá Kajzinger Ervin.

Kritikák megfogalmazására a működési rend miatt korlátozott lehetőség volt. A nemzetközi kiküldetésekért én voltam a felelős. Ha nem a témába vágó kiküldetést szerettek volna megvalósítani, akkor ezt lehetett jelezni, de nem került figyelembevételre

– árulta el az NMHH nemzetközi igazgatója.

Elérzékenyülve válaszolt egy kérdésre az RTL volt jogi igazgatója

A következő jelölt Kaszó Klára, aki korábban az RTL jogi igazgatója volt, valamint a pénzügyi igazgatói feladatokat is ellátta. A kereskedelmi csatornánál dolgozva jogászként az ORTT-vel és az NMHH-val is tartotta a kapcsolatot.

„Elnökként a hatékonyság javítását tekinteném elsősorban célomnak. Nagyon fontos a kiszámítható, pártatlan jogalkalmazás” – húzta alá Kaszó Klára, aki az NMHH olyan működését látná célszerűnek, amely hatékonyabban kiszolgálja a piacot.

A szemem láttára épült le a magyar média szabadsága, és ha részt vehetnék abban, hogy visszaépítsem, az egy különleges befejezése lehetne a karrieremnek

– válaszolta Kaszó Klára elérzékenyülve arra a kérdésre, hogy milyen motivációk húzódnak a karrierváltási cél mögött.

Prezentációt tartott az egyik jelölt

Komár István prezentációval egybekötött bemutatkozását azzal kezdte, hogy negyven év alatt tartalomgyártóként megismerte a különböző magyarországi médiagyártókat. A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára úgy vélekedett, hogy

van egy nagyon jól működő hálózat, a tartalom is ott van a hálózatban, de a védőháló nem funkcionál, mert nincs kommunikáció, párbeszéd. Ez a védőháló a magyar kultúra, a humán erőforrás és az a tapasztalat, amit az elmúlt évszázadokban, évtizedekben egymásra raktak azok, akik tettek a magyar kultúráért.

Komár István a hangsúlyt az első évben a helyzetkép felmérésére és a monitoringra helyezné. A jelölt többek között azt is kiemelte, hogy a néző nem puszta adat, hanem önállóan gondolkodó állampolgár.

Az NMHH jogi szakértője is pályázott

„2010 óta dolgozom az NMHH-nál jogi szakértőként, főleg az infomédia területén” – kezdte bemutatkozását Németh Gábor Sándor, aki az Internet Hotline létrehozásában is részt vett projektvezetőként.

Németh Gábor Sándor úgy látja, hogy az új kormány és az új Országgyűlés a médiatörvény módosításával új pályára helyezte a magyar médiaigazgatást, ezt segítették az uniós jogalkotási folyamatok is.

A következő szabályozási ciklus kérdése nem az, hogy minden új technológiára új szabályt írunk-e, hanem az, hogy azonos versenyhelyzetbe hozzuk a klasszikus médiát és az újmédiát

– fogalmazott a jelölt, aki több prioritást is kiemelt, ezek közé tartozik a kiszámítható és arányos jogalkalmazás, a gyermekvédelem és használható digitális jogvédelem, valamint a szervezeten belüli világos rend és mérhető teljesítmény.

Németh Gábor Sándor arra a kérdésre, hogy az elmúlt tizenhat évben élt-e jobbító szándékú javaslatokkal az NMHH-n belül, kifejtette: teljesen nyitott a kommunikáció a szervezeten belül, mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, ami a különböző döntési struktúrákba van becsatornázva, majd vagy elfogadják a javaslatot, vagy nem.

Fogalmaztam meg belső kritikát, ennek lett eredménye, de olyan is volt, ami eredménytelen lett

– árulta el Németh Gábor Sándor, aki az átalakulás után arra számít, könnyebb dolga lesz az NMHH elnökének abban, hogy az intézményi autonómia ne sérüljön.

„Számomra a szakmai függetlenség akkor is érték, amikor annak személyes következménye van”

Rébeli-Szabó Ferenc bemutatkozásából kiderült, hogy tizennyolc évet töltött a kiadói és médiaipari oldalon, jelentős időt vezetőként. Az elmúlt tíz évben vállalkozóként, tanácsadóként, valamint szervezetfejlesztőként dolgozott.

Szakmai pályám során mindig törekedtem arra, hogy ne politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg a munkámat. Számomra a szakmai függetlenség akkor is érték, amikor annak személyes következménye van

– húzta alá a jelölt.

Rébeli-Szabó Ferenc úgy látja, a szakmai tudás jelentős része most is ott van az NMHH-ban – valamint azon kívül is –, vezetőként a hozzáadott értéke abban lehet, hogy a tudásból célokat, döntéseket és jól működő intézményt építsen. A jelölt alapelvként jelölte meg a kiszámíthatóságot, a párbeszédet, a tisztességes versenyt és az átláthatóságot, valamint a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását tudással, tanácsadással, szakmai keretekkel. Rébeli-Szabó Ferenc szerint Magyarországon harminc év adósság van egy élhető és átlátható médiatér kialakításában.

(Borítókép: Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke [k] és Németh Balázs, a bizottság fideszes alelnöke [b] az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának ülésén, az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 16-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)