GazdaságSzerző: economx 3 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Legkorábban decemberben érkezhetnek jelentős uniós források a magyar kincstári számlára, de azokat idén már nem tudják felhasználni – derült ki az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságának ülésén. Barabás Gyula államtitkár szerint a pénzt a jövőbeni hiány finanszírozására fordítanák, miközben egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, mekkora összeg érkezhet, és Magyarország valóban lehívhatja-e az RRF-források 100 százalékát.
Az előző kormány a politikai kampány oltárán a saját terveit is feláldozta, számos intézkedésével felülírta az elfogadott költségvetést, így az teljesen elszakadt a valóságtól
– talán ez az egyik legplasztikusabb mondat a Tisza-kormány által újraírt 2026-os költségvetési tervezetből.
A bizottsági vita alapját ugyanakkor a törvényjavaslat bevezetője adta:
A 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el. Az új kormány által elvégzett átvilágítás megállapítása szerint azonban kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. Az Európai Unióval kötött megállapodás és az új kormány felelős közpénzügyi gazdálkodása révén a hiánycélt a GDP 7,5 százalékára sikerül mérsékelni. A Kormány a költségvetés átláthatóságának és az új hiánycél biztosításának érdekében nyújtotta be a 2026-os költségvetés módosítását.
Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága előtt megkezdődött Magyarország 2026. évi központi költségvetésének módosításáról szóló vita. A Pénzügyminisztériumot képviselő Barabás Gyula államháztartásért felelős államtitkár két fontos pillérre hívta fel a képviselők figyelmét: az 500 milliárd forintos havariaalapra és a „hazahozott” uniós forrásokra.
Barabás Gyula szerint az uniós források beérkezése decemberre várható, így azoknak idén már nem lesz érdemi hatásuk a költségvetési hiányra. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az uniós pénzek GDP-arányosan 0,5 százalékot jelentenek.
Az európai uniós források beérkezésének időzítése decemberre esik. Tehát decemberben jelentős források fognak beérkezni a kincstári számlára, de az idő rövidsége miatt nem fognak onnan kikerülni, nem fogjuk tudni az államadósság csökkentésére fordítani. Ezt majd a jövőbeni hiány finanszírozására fordítanánk
– hangsúlyozta az államtitkár.
Arról azonban egyelőre nincs pontos számítás, hogy mekkora összeg érkezhet, és Magyarországnak valóban sikerülhet-e az EU-ban egyedüliként lehívnia az RRF-források 100 százalékát.
Barabás Gyula azt is közölte, hogy az augusztusi rekordhiányból 2180 milliárd forintot uniós projektek előfinanszírozására fordítottak.
A költségvetési módosítás másik pillére az 500 milliárd forintos havariaalap. Ebből finanszírozták többek között az eddigi aszálykárokat és a paksi vízügyi munkálatokat, valamint a várható energiakrízis kezelésére is ezt a keretet használnák.
Barabás Gyula a Fidesz-kormány örökségének nevezte nemcsak az állítása szerint eltitkolt, 8,3 százalékos hiányt, hanem az energetikában és a vízügyben elmaradt beruházásokat is. Figyelmeztetett, hogy
az év hátralévő részében még jelentős mozgások várhatók a globális energiapiacon.
Az államtitkár szerint a korábbi költségvetésben nemcsak valós számok nem szerepeltek, hanem megfelelő tartalék sem volt. Úgy vélte, az 500 milliárd forintos alap kellően nagy védelmet jelenthet a külső gazdasági hatásokkal szemben is.
Furcsának nevezte, hogy az új kormányt kérik számon a magas államadósság miatt. Állítása szerint a költségvetési módosítás 0,4 százalékos államadósság-csökkentést irányoz elő.
A bizottság tiszás tagja, Veres Ádám azt mondta, az Orbán-kormány által elfogadott költségvetésben nemcsak a tervezett főszámok, hanem még a bázisszámok sem voltak valósak. A túlárazott projektek között említette Paks II.-t, a Budapest–Belgrád vasútvonalat és az űrkutatási szolgáltatási díjat.
A politikus szerint a Fidesz a bevételi oldalon uniós pénzekkel számolt, miközben
az Orbán-kormány hatalmon maradása esetén esély sem lett volna
ezek megszerzésére. Úgy fogalmazott, a Tisza-kormány a tervezett 3,7 százalék helyett 8,3 százalékos hiánnyal vette át a költségvetést, ezért a korrekció elengedhetetlen volt.
Veres Ádám szerint Magyarország minden szükséges mérföldkövet teljesített, így a Magyar Péter vezette kormány hazahozza az uniós forrásokat. Elmondása alapján eddig 400 milliárd forintos költségvetési többletet sikerült elérni, az év végéig pedig további 300 milliárd forinttal számolnak.
A kormánypárti politikus szerint ebből finanszírozzák a szociális intézkedéseket, köztük a szociális tűzifaprogramot és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentését. Hozzátette, ha az 500 milliárd forintos havariakeretet év végéig nem használják fel teljes egészében, a fennmaradó összeg visszakerül a költségvetésbe.
Veres arról is beszélt, hogy a fiskális politika visszatér a realitások talajára, és a kormány reményei szerint minél hamarabb 3 százalék alá csökkenhet a hiány. Ennek határidejét azonban nem nevezte meg.
Az eladósodás és a be nem tartott ígéretek költségvetése
– értékelte ugyanazt a dokumentumot Szalai Piroska fideszes képviselő. Kritikaként kiemelte, hogy a módosítás szerinte a GDP növekedésétől függetlenül is lehetővé teszi a hiány emelkedését.
Szalai állítása szerint 2025-höz képest 6600 milliárd forinttal nőtt a hiány 2026-ban, ami 2,9 százalékos növekedést jelent. Úgy vélte, nem ismert, mi okozta ezt a hiányt.
Szerinte önmagukban az Orbán-kormány év eleji intézkedései – a 13. és 14. havi nyugdíj, a fegyverpénz, valamint a közalkalmazottak lakhatási támogatása – sem magyarázzák ezt a mértéket. Azt állította, hogy a jelenlegi vezetés az év utolsó öt hónapjában 60 százalékkal nagyobb hiányt halmoz fel, mint a Fidesz-kormány, és azt sem lehet tudni, mi lesz a 300 milliárd forintos megszorítással.
A képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a „rekordmagas üzemanyagárak” miatt romló tendenciát mutatnak a gazdasági adatok.
Lovkó Csaba, a bizottság tiszás alelnöke erre úgy reagált, hogy Orbán Viktorék „pontosan ugyanazt csinálták, mint a Gyurcsány-kormány”: trükköztek a költségvetéssel. Az év eleji osztogatásokat politikai kiadásoknak nevezte, és úgy vélte, az erre fordított 283 milliárd forint átgondolatlan és pazarló költekezés volt. Hozzátette, nyárra ehhez képest 37 százalékkal csökkentek a kiadások.
Napi