2025-ben enyhén csökkent a páciensforgalom és a petesejtleszívások száma, miközben javult az embrióbeültetésekre vetített várandóssági arány a magyar meddőségi ellátásban – erről beszélt Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Humán Reprodukciós Igazgatóság (HRI) igazgatója a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán szerdán.

Az Okfő közleménye szerint Várnagy azt mondta, a nemzetközi összevetésben gyengébb magyar adatok egyik fő oka a petesejt-donáció hazai hiánya, a HRI azonban már elkészítette a lehetőség megnyitásával kapcsolatos javaslatát, amely összhangban van a szakmai konszenzussal.

Várnagy hangsúlyozta, az intézmények közti különbségek miatt továbbra is kiemelt jelentőségű a teljesítmény folyamatos mérése, az intézményi visszacsatolás és a célzott minőségfejlesztés a meddőségi ellátásban.

A hazai lombikszektor évek óta várja, hogy itthon is engedélyezzék azokat a modern eljárásokat, amikkel nagyobb eséllyel lesz egy párnak babája egy lombikkezelés végén. A donáció annak segít, akinek a saját sejtjeiből valamilyen egészségi okból nem fogan gyereke, de terhességre, szülésre testileg alkalmas. Magyarországon most csak szigorú feltételek mellett, önkéntes módon lehet erre a célra petesejtet adományozni. A petesejt-donáció ügyét az Orbán-kormány is napirenden tartotta, de végül nem sikerült rendeznie a vitás kérdéseket. A magyar pároknak ezért jobb híján továbbra is külföldre kell utazniuk a petesejtekért, ami nagy anyagi terhet ró rájuk. A petesejt-donációról, és a magyar szabályozás átalakítása körüli vitákról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Kórházszövetség kongresszusán beszédet mondott az Okfő június végén kinevezett új vezetője, dr. Tótth Árpád is. Tótth arról beszélt, „nyitottságra, őszinteségre és partnerségre van szükség” az Okfő irányításában, az új vezetés pedig „a túlzott központosítás és kontroll helyett bizalomra és együttműködésre épít, nagyobb önállóságot és ezzel együtt nagyobb felelősséget ad a kórházi menedzsmenteknek, csökkenti a felesleges adminisztrációt, a problémák feltárásában pedig a hibáztatás helyett a rendszerhibák felismerésére és kijavítására helyezi a hangsúlyt.”

Tótth szerint a változásra azért van szükség, mert a kórházi ellátórendszer egyszerre küzd humánerőforrás-hiánnyal, elöregedett infrastruktúrával és eszközállománnyal, miközben a kórházi menedzsmentek mozgásterét a túlzottan központosított és bürokratikus működés is szűkíti. Hangsúlyozta, az Okfő zéró toleranciát képvisel a korrupcióval és a közforrások saját célú felhasználásával, a hivatali hatalommal és vezetői hatáskörökkel való visszaéléssel, valamint a munkahelyi bántalmazás és zaklatás minden formájával szemben.

Az Okfő új vezetése már megkezdte a deregulációt, több korábbi korlátozást megszüntetett és megkezdte a regionális irányítási modell előkészítését is. Emellett új alapokra helyezik a betegbiztonsági ellenőrzéseket, és az adatok szélesebb körű publikálásával növelik az átláthatóságot. Jelenleg szakmai egyeztetés alatt állnak a kórházigazgatói pályázatok kritériumai is.

Balogh Tamás, az Okfő főigazgató-helyettese arról beszélt, a 2028–2034-es uniós finanszírozási időszakban várhatóan átalakul az egészségügyi fejlesztések fókusza: a klasszikus infrastrukturális beruházások mellett felértékelődhet a digitalizáció, az adatvezérelt gyógyítás, a válságállóság, a munkaerő megtartása és a mérhető egészségügyi eredmények.