BelföldSzerző: magyarnemzet 4 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A főpolgármesterhez hasonlóan a miniszterelnök is biciklis tartalmakkal igyekszik javítani az imázsán.
– Magyarországon ezerháromszáznál is több szegregátum van, ahol semmiféle oktatás vagy egészségügyi ellátás nincs – jelentette ki Magyar Péter Parlamentben. A Tisza elnöke erről 2025 őszén egy veszprémi fórumon is beszélt, akkor azt is állította, hogy 2022-ben ezeknek a térségeknek 95 százalékában a Fidesz győzött. Magyar Péter azonban nem friss felmérésre, hanem vélhetően a 2011-es népszámlálás adatainak kerekített változatára hivatkozott. Az akkori országos adatbázis 709 településen összesen 1384 szegregátumot azonosított. Ezekben 84 401 lakásban 276 244 ember, az ország lakosságának 2,8 százaléka élt, az érintettek közel harmada pedig gyermek volt.
Magyarországon 2022-ben újabb teljes körű népszámlálást tartottak, a KSH adatbázisa pedig már települési szinten is közli az iskolai végzettségre, a gazdasági aktivitásra és a lakáskörülményekre vonatkozó eredményeket, azonban az 1384-es adattal közvetlenül összevethető országos szegregátumjegyzék azonban nem érhető el nyilvánosan.
A 2022-es népszámlálás alapján készült helyi lehatárolások több településen is csökkenést jeleznek. Mátészalkán a korábbi ötről háromra, Győrben négyről háromra csökkent a nyilvántartott szegregátumok száma, Felsőzsolcán pedig sikerült megállítani az ottani telep növekedését.
Más városokban azonban továbbra is kihívást jelentenek a meglévő vagy növekvő szegregátumok. Miskolc fejlesztési stratégiája a szegénynegyedek számának és méretének további növekedésével számolt, Jászberény külterületén szintén jelentősen emelkedett a hátrányos helyzetű lakosság koncentrációja.
A 2011-es adatok használatát az azóta végbement társadalmi változások is megkérdőjelezik. Amin lapunk korábban beszámolt,
2010-ben még a magyarok több mint 30 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés, 2024-re azonban 20 százalék alá csökkent az arány. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő közlése alapján mintegy másfél millióval kevesebben éltek szegénységben, 1,3 millióan pedig a középosztályba emelkedtek. A gyermekszegénység csaknem megfeleződött, miközben a foglalkoztatottak száma több mint egymillióval nőtt.
Bódis Kriszta, a Tisza országgyűlési képviselője júliusban maga is arról beszélt, hogy az utolsó országos adat 2011-ből származik. Egyúttal megígérte, hogy felmérik, jelenleg hány szegregátum és szegénytelep található Magyarországon.
Néhány napja fejezték be a hírhedt fővárosi szegregátum, a Hős utcai tömb bontását. Az épületekben egykor több százan laktak, sokan illegális lakásfoglalóként. A drogfogyasztás és kereskedelem, a prostitúció, a mindennapos lopások és betörések, valamint az elemi higiénia hiánya megkeserítette a legálisan ott lakók és a tágabb környezetben élők mindennapjait. A felszámolásáról szóló kormányzati döntés és a tényleges munkálatok megkezdése között hét év telt el, ennyi időbe telt jogilag rendezni a kialakult helyzetet, kivásárolni a tömbépületekben tulajdonnal rendelkezőket. A bontás 2024 novemberében indult el az egyik épülettel, majd 2026 nyarára a második tömböt is teljesen lebontották, jelenleg a tereprendezés és a bontott anyag elszállítása zajlik. A helyszínen a Terrorelhárítási Központ (TEK) fog építkezni.
Napi