A Toyota tavaly decemberben rántotta le a leplet fennállásának alighanem legizgalmasabb közúti típusáról. Az orrmotoros, kétüléses GR GT kupé szíve egy négyliteres V8-as hibrid hajtáslánc 650 lóerővel és 850 Nm-rel, amely 320 km/órát meghaladó végsebességet biztosít. 

Rögtön a szupersportkocsival együtt a versenyautó-változat, a GR GT3 is bemutatkozott, ezzel azonban nincs vége a történetnek. A közelmúltban szemfüles fotósok a GR GT két álcázott prototípusát is lefotózták a Nürburgringen, ami csak egy dolgot jelenthet: további modellváltozatokat fejleszt a Toyota. 

Az egyik autó első pillantásra nem sokban különbözik attól a szériaváltozattól, amely az elmúlt hónapokban több fórumon is megmutatta magát világszerte. Apró részletek azonban arról árulkodnak, hogy egy még inkább kiélezett verziót rejtenek az álcafóliák – a Toyota korábbi gyakorlata alapján ez minden bizonnyal egy Gazoo Racing Masters of Nürburgring kiadás lesz. 

Ami az álcázás ellenére is látható, azok az első lökhárító sarkaira rögzített leszorítóerőt növelő szárnyacskák, illetve a hátsó légterelő, amely méretében nem, de anyagában eltér a szériaverzió aerodinamikai kiegészítőjétől. A minimális külső módosítások alapján feltételezhető, hogy a motorteljesítmény nem változik, ugyanakkor áthangolhatják a sebességváltó vezérlését, feszesebb lengéscsillapítókat építhetnek be, és a még nagyobb teljesítményű fékrendszer sem kizárható.

Ennél is izgalmasabb a másik prototípus, amelyet leginkább a GR GT3 közúti kiadásaként tudunk azonosítani – magyarul egy pályahasználatra optimalizált, a kényelmet a menetdinamika és a precizitás oltárán feláldozó, de a forgalomban való részvételhez előírt szerelvényekkel rendelkező kihegyezett változatról lehet szó. 

A GR GT-hez képest ez a modellváltozat még több aerodinamikai kiegészítőt, új, szélesebb első kerékdobokat és különlegességként állítható légcserélő nyílásokat vonultat fel. Az autó farán látható, magas konzolra szerelt légterelő egyértelmű rokonságot mutat a GR GT3 azonos alkatrészével, azonban a versenyautó hatalmas hátsó diffúzora és kipufogó-elrendezése nem került át az utcai verzióra.

Ennél a modellnél jelentős tömegcsökkentéssel és teljesítménynöveléssel számolhatunk az utcai GR GT-hez képest: a hibrid hajtáslánc rendszerteljesítménye meghaladhatja a 700 lóerőt, a szériamodell 1750 kilogrammos menetkész tömege helyett pedig reálisan számolhatunk 1,6 tonna körüli értékkel.