BulvárSzerző: blikk 4 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás - derült ki a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Mentőszolgálat munkatársainak több mint 114 ezer esetet elemző országos vizsgálatából. A kutatók egy olyan jelzőrendszeren dolgoznak, ami a betegek, hozzátartozók és az intézményeket figyelmezteti a lehetséges szívleállás magasabb kockázatára.
A Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerint a vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek. A meteorológiai előrejelzésekre épülő modellek a jövőben segíthetik a szív- és érrendszeri betegeket és hozzátartozóikat a fokozott kockázatú időszakokra való felkészülésben, miközben a mentőszolgálatokat és a kórházakat is támogathatják a várható nagyobb terhelés kezelésében.
A kutatók a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze napi meteorológiai mutatókkal, köztük a hőmérséklettel, a szélsebességgel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel. A kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67-170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány pedig 10 százalék alatt van.
Az elemzés szerint a lehűlés volt a szívmegállások egyik legfontosabb időjárási kockázati tényezője: minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát.
A kutatók szezonális összehasonlításban azt is kimutatták, hogy télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény történt, mint nyáron. Az eredmények alapján tehát nemcsak a hirtelen lehűlés jelenthet kockázatot, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is. A gyors változásoknak ugyanakkor külön jelentőségük lehet: az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy korai figyelmeztető rendszerben már figyelmeztető jelként szolgálhat.
A tanulmány egyik legfontosabb felismerése, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal, hanem akár három nappal később is megjelenhet a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedésében.
A közlemény idézi a kutatás vezetőjét, Zima Endrét, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárát: "most azt kerestük, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset. Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre." Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy a rendszer nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot. Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője szerint a modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzák, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgálják, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel.
A szakemberek szerint egy olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet a következő lépés, amely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a várható nagyobb terhelés kezelésében. Emellett a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.
(MTI)
Napi