Tótth Árpád országos kórházi főigazgató előadásában elmondta, hogy a túlzott központosítás és a bürokrácia szűkíti a kórházi menedzsmentek mozgásterét, ami rontja az amúgy is forrás- és szakemberhiánnyal küzdő intézmények működését. Ennek orvoslására az OKFŐ a jövőben

nagyobb önállóságot és felelősséget ad a kórházvezetőknek,

csökkenti az adminisztrációs terheket, a problémák kezelésekor pedig a személyes felelősségre vonás helyett a rendszerhibák feltárására fókuszál. A főigazgatóság már megkezdte a korábbi korlátozások lebontását és egy regionális irányítási modell előkészítését. Tótth Árpád kiemelte, hogy zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval, a hivatali visszaélésekkel, valamint a munkahelyi zaklatással szemben. Az OKFŐ vezetése ősztől országjárásba kezd, amelynek során egy éven belül minden kórházat személyesen felkeresnek, emellett új javaslatot tettek a kórházvezetői pályázatok feltételrendszerére is.

A jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatban Balogh Tamás főigazgató-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a 2028–2034-es uniós finanszírozási ciklusban már nem a klasszikus infrastrukturális beruházások lesznek a középpontban. A források megszerzéséhez az intézményeknek bizonyítaniuk kell, hogy projektjeik mérhetően javítják a betegek állapotát és az ellátás hatékonyságát. A fókusz a digitalizációra, a válságállóságra és a munkaerő megtartására helyeződik át, amihez szorosabb regionális és egyetemi együttműködésre lesz szükség. A kórházak válságállóságáról Vajda Márk, a fekvő- és járóbeteg-szakellátási igazgatóság vezetője elmondta, hogy a fizikai biztonság és a kiberbiztonság, valamint a krízishelyzetekre való felkészülés elengedhetetlen a folyamatos működéshez, aminek kiépítésében az OKFŐ támogató szerepet vállal.

A kongresszuson szó esett a meddőségi ellátás hazai helyzetéről is. Várnagy Ákos, a Humán Reprodukciós Igazgatóság vezetője ismertette a 2025-ös adatokat, amelyek szerint bár a betegforgalom és a petesejt-leszívások száma enyhén csökkent, az embrióbeültetésekre vetített várandóssági arány javult.

A nemzetközi összehasonlításban mutatkozó lemaradás egyik fő oka a petesejtdonáció hiánya Magyarországon.

Ennek megoldására az igazgatóság már kidolgozott egy szakmai konszenzuson alapuló javaslatot a lehetőség megnyitására.

A digitális átállás kapcsán Misek János vezető szakértő az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetésének intézményi feladataira hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kórházaknak már 2027 előtt meg kell kezdeniük a felkészülést az új, szigorúbb adatkezelési és adatminőségi elvárásokra, mivel a jövő egészségügyében a megbízható adatok és a digitalizáció a működés alapvető feltételeivé válnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.