GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Soha nem látott együttműködés körvonalazódik.
Megnyitná az Európai Unió ajtaját Kanada előtt Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló éves beszédében, az Európai Parlament előtt jelentette be, hogy támogatja Kanada társult tagságát.
Szeretnék együtt dolgozni azon, hogy megnyissuk az ajtót Kanada előtt, hogy az Európai Unió első társult tagja legyen
– jelentette ki von der Leyen. A bejelentés azért különleges, mert jelenleg nincs olyan hivatalos uniós tagsági kategória, amelynek alapján Kanada egyszerűen társult taggá válhatna. Egy új konstrukció létrehozásáról lenne szó, amely a teljes jogú uniós tagságnál lazább, ugyanakkor a jelenlegi együttműködésnél jóval szorosabb kapcsolatot teremthetne Brüsszel és Ottawa között.
Mark Carney kanadai miniszterelnök az elmúlt napokban az Európai Unióval kialakítandó új típusú együttműködésről beszélt.
Carney ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Kanada nem teljes jogú EU-tagságot szeretne. Ehelyett egy „egyedülálló szövetség” kialakítását szorgalmazza Európával.
A két fél már jelenleg is szoros gazdasági kapcsolatban áll egymással. Kanada és az EU között érvényben van a CETA szabadkereskedelmi megállapodás, a tárgyalások azonban ennél mélyebb együttműködésről szólnak.
A lehetséges új kapcsolat a kereskedelem mellett több stratégiai területre is kiterjedhet. Kanada és az EU egyebek mellett az energia, a kritikus nyersanyagok, a mesterséges intelligencia, a digitális biztonság, a kutatás és az oktatás területén is szorosabb együttműködést keres. A közeledésnek fontos védelmi vetülete is van: Kanada már csatlakozott egy európai védelmi beszerzési kezdeményezéshez.
Ottawa európai nyitása egybeesik az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek erősödésével. Kanada exportjának jelenleg mintegy 72 százaléka az Egyesült Államokba irányul, Carney pedig azt szeretné, ha országa egy évtizeden belül megduplázná az Egyesült Államokon kívüli külkereskedelmét.
Európának közben szintén érdeke lehet az együttműködés mélyítése. Kanada jelentős energia- és kritikusnyersanyag-készletekkel rendelkezik, miközben az Európai Unió éppen
való stratégiai függőség csökkentésére törekszik. A társult tagság pontos tartalma ugyanakkor még nem alakult ki. A következő időszak tárgyalásain dőlhet el, hogy milyen jogokat és kötelezettségeket jelentene Kanada számára az új státusz, illetve milyen területeken kapcsolódhatna szorosabban az Európai Unióhoz.
Von der Leyen szerdai bejelentése mindenesetre egyértelmű politikai támogatást adott az elképzelésnek:
ha létrejön az új konstrukció, Kanada lehet az első ország, amely az Európai Unió társult tagjává válik.
Kanada és az Európai Unió közeledése közben látványosan megromlott Ottawa és Washington viszonya Donald Trump visszatérése óta. Az Egyesült Államok és Kanada között kereskedelmi háború alakult ki:
az amerikai elnök augusztusban 50 százalékos vámokat vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, miután kudarcba fulladtak a két ország tárgyalásai, Kanada pedig szeptemberben 15–50 százalékos megtorló vámokkal válaszolt több mint 700 amerikai termékre.
Trump emellett többször felvetette, hogy Kanada lehetne az Egyesült Államok 51. tagállama, amit a kanadai vezetés visszautasított. Mark Carney kormánya ebben a helyzetben igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való gazdasági függőségét:
a miniszterelnök célja, hogy egy évtizeden belül megduplázza Kanada Egyesült Államokon kívüli kereskedelmét.
Az Európai Unióval tervezett új, szorosabb kapcsolat ennek a külgazdasági fordulatnak is fontos része lehet.
Napi