BulvárSzerző: blikk 2 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban tartja meg az Európai Unió helyzetét értékelő hatodik beszédét. Erre az Európai Unió számára különösen összetett időszakban kerül sor: a háborús konfliktusok, az éghajlatváltozás egyre kézzelfoghatóbb következményei, az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek, valamint Kína és az USA technológiai előnye egyaránt kihívások elé állítja Brüsszelt.
A kiszivárgott beszédtervezet szerint von der Leyen egy „Európai Biztonsági Tanács” létrehozását is javasolhatja. A kezdeményezés célja az lenne, hogy az európai országok gyorsabban és összehangoltabban tudjanak reagálni a kontinenst érintő biztonsági kihívásokra – derül ki az Euractiv cikkéből.
Az új fórumon az uniós tagállamok mellett Ukrajna, Nagy-Britannia, Norvégia, Kanada és más partnerek is részt vehetnének. A javaslat így az Európai Unión túlmutató biztonsági együttműködési keretet teremtene.
A kezdeményezés jelentőségét növelheti, hogy az európai biztonsági rendszer központi pillére jelenleg a NATO. Az új testület ugyanakkor nem feltétlenül annak formális alternatívájaként jelenne meg, hanem az európai és szövetséges országok politikai koordinációjának új fórumaként.
A biztonságpolitikai kezdeményezés mellett a Bizottság elnöke várhatóan az európai védelmi képességek fejlesztését is kiemelt témaként kezeli. A tervezet alapján a védelmi ipar megerősítése az európai stratégiai önállóság egyik fontos eleme lehet.
Von der Leyen beszédének további meghatározó témái között szerepelhet a mesterséges intelligencia, az európai versenyképesség, a kereskedelempolitika, a klímaváltozás, a migráció és a közösségi média szabályozása.
A Bizottság elnöke várhatóan külön kitér a mesterséges intelligenciára is. Az EU célja, hogy csökkentse az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni technológiai lemaradását, miközben saját szabályozási és ipari modelljét is fenntartaná.
A kiszivárgott tervek szerint von der Leyen a vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő laboratóriumokat is párbeszédre hívná a technológia fejlődésének üteméről és a fejlesztések kockázatairól.
Von der Leyen várhatóan az éghajlatváltozás gazdasági következményeiről is beszél majd. Európát az idei nyáron szélsőséges hőhullámok, erdőtüzek és aszályok sújtották, miközben több ország egészségügyi rendszereire is nagyobb nyomás nehezedett.
A beszéd tervezete szerint a Bizottság elnöke arra figyelmeztethet, hogy az európai országoknak pénzügyileg is fel kell készülniük a klímaváltozás növekvő költségeire. A klímakockázatok miatt ugyanis egyre nagyobb teher hárulhat az állami és uniós költségvetésekre.
Brüsszel szerint ezt tovább súlyosbítja az úgynevezett biztosítási rés: a természeti katasztrófák okozta károk mindössze körülbelül negyedét fedezik magánbiztosítások.
Von der Leyen várhatóan a migráció kérdésében is újabb kezdeményezéseket jelenthet be. A Bizottság elnöke a spanyolországi Ceuta körül kialakult közelmúltbeli válságot követően szigorúbb megközelítést helyezhet kilátásba.
A cél az uniós migrációs szabályok további átalakítása lehet, miközben Brüsszel igyekszik kezelni a tagállamok között továbbra is fennálló nézetkülönbségeket.
A migrációs politika az Európai Parlamentben is különösen érzékeny kérdés. Von der Leyen parlamenti többségének összetétele ugyanis az elmúlt időszakban egyre nagyobb vitákat váltott ki.
Von der Leyen beszédének egyik átfogó üzenete várhatóan az lesz, hogy Európának csökkentenie kell bizonyos stratégiai függőségeit. Ez a védelmi ipar mellett a technológiára, az energiára, a kereskedelemre és az ellátási láncokra is kiterjedhet.
A kiszivárgott tervezet alapján a Bizottság elnöke olyan Európát vázolhat fel, amely a biztonság és a gazdasági versenyképesség mellett a technológiai és stratégiai önállóság megerősítésére is törekszik.
Napi