Varga Mihály, az MNB elnöke köszöntő előadásában rámutatott, hogy a gyorsuló technológiai fejlődés, a klímaváltozás, valamint az átalakuló kereskedelmi kapcsolatok egyszerre hordoznak eddig nem tapasztalt lehetőségeket és kockázatokat is. Az elmúlt években megszaporodó globális kínálati sokkok a világ országai számára ráadásul egyenlőtlen gazdasági következményekkel járnak, ami közvetlenül hat az inflációra, a pénzügyi stabilitásra, a beruházásokra és a reálgazdaságra is.

Varga Mihály szerint éppen ezért a jelenlegi átmeneti időszak arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy túllépjenek az eddigi kereteken.

Az új kihívásokra való reagálásban Varga Mihály hangsúlyos szerepet szán az együttműködésnek és a tudásmegosztásnak, ugyanis bár a konkrét gazdasági következmények országonként eltérőek, valójában hasonló mögöttes átalakulással néz szembe mindenki.

A mélyebb párbeszéd és tapasztalatmegosztás célját szolgálja a most elindított Financial Summit is, amellyel a kelet-nyugati hídszerepre törekvő MNB egy rendszeres, nemzetközi tudásmegosztó platformot hoz létre.

A magyar jegybank eközben már a gyakorlatban is alkalmazkodik az új kihívásokhoz, hiszen

az MNB a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva egy olyan központi csalásfelderítő rendszert működtet, amely 390 millió banki tranzakció vizsgálatával több mint hétezer potenciális visszaélést azonosított

- hangsúlyozta a jegybank első embere.

Hatékonyság helyett biztonság és reziliencia a világgazdaság két új kulcsszava

A világ gazdasági működése az elmúlt években alapvetően megváltozott

– kezdte előadását a Varga Mihály után megszólaló Fatih Karahan, a török jegybank elnöke. Elmondása szerint míg korábban a globalizáció a hatékonyságot, a költségcsökkentést és a dezinflációt támogatta, ma már a biztonság lett a gazdaság kulcsfogalma. Konkrétan nézve a hajózási útvonalak, a fizetési rendszerek és a nyersanyagok feletti kontroll jelentősége felértékelődött.

A biztonságra törekvés és a párhuzamos kapacitások kiépítése azonban a hatékonyság részleges feladásával és magasabb költségekkel jár

- tette egyértelművé az alkalmazkodás árát a török jegybank vezetője.

Fatih Karahan kiemelte, hogy a központi bankok ma már nem egyszeri, gyorsan lecsengő hatásokkal szembesülnek, hanem egymást átfedő, elhúzódó geopolitikai és természeti sokkokkal.

Ezeket a tartós hatásokat a jegybankok már nem hagyhatják figyelmen kívül kivárásra építve, hiszen a folyamatos sokkok beépülnek az inflációs várakozásokba, és befolyásolják az árfolyamokat.

A növekvő gazdasági töredezettség és a biztonság iránti igény a jegybanki tartalékok összetételét is átalakítja, felgyorsítva a diverzifikációt. A török jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy bár az arany nem váltja fel a dollárt, szerepe egyértelműen növekszik, mivel míg a megelőző évtizedben a jegybanki tartalékok tizenegy százalékát adta, 2020 óta ez az arány már huszonkilenc százalék.

A tartalékeszközökkel szembeni klasszikus elvárások – a biztonság, a likviditás és a hozam – mellett mára a hozzáférhetőség is alapvető szemponttá vált - jelentette ki Fatih Karahan. Törökország idei saját példája ugyanis rámutatott, hogy az arany hazaszállítása növeli a fizikai biztonságot, ugyanakkor kockázatot is rejt, hiszen egy esetleges stresszhelyzetben a belföldi piacok nem feltétlenül elég mélyek a gyors és nagy volumenű értékesítéshez.

Összességében a jelenlegi változó környezetben a jegybankok legfőbb közös feladata a gazdasági ellenállóképesség növelése maradt, amely elengedhetetlen az árstabilitási és a pénzügyi stabilitási mandátum fenntartásához is

- zárta előadását Fatih Karahan.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.