GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 32 percnyi olvasás
Ursula von der Leyen idei uniós évértékelőjének középpontjába Európa önállóságát, versenyképességét és a gyorsan változó geopolitikai környezethez való alkalmazkodást állította. Az Európai Bizottság elnöke az energiafüggőség csökkentésétől és az egységes piac reformjától a klímaalkalmazkodáson át az új uniós költségvetésig számos területen új lépéseket jelentett be. Külön hangsúlyt kapott az energiaárak leszorítása, a bürokrácia csökkentése, valamint az európai gazdaság finanszírozásának és innovációs képességének erősítése. Von der Leyen szerint mindeközben az EU-nak egy egyre ellenségesebb geopolitikai környezetben, háborúk, gazdasági verseny és dezinformáció közepette kell megőriznie cselekvőképességét és demokratikus stabilitását. Az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az Európai Unió társult tagja lesz Kanada, valamint hogy jön a NATO 4. cikkely csak EU-s kollektív védelmi mechanizmusa. A Portfolio a beszédet és annak legfontosabb bejelentéseit a helyszínről, Strasbourgból élőben közvetíti.
Ezután franciául szólt Ursula von der Leyen a közönséghez, és arról beszélt, hogy az Európai Uniónak nemcsak azt kell megmutatnia, hogy képes közösen cselekedni a legfontosabb ügyekben, hanem ismét meg kell nyernie az európai polgárok érzelmi kötődését is, és újra meg kell teremtenie azt az érzést, hogy az európaiak egy náluk nagyobb közösséghez, egy közös otthonhoz tartoznak, amelyben számíthatnak egymásra. Úgy vélte,
elég Európa határain túlra tekinteni ahhoz, hogy láthatóvá váljon: az európai eszme továbbra is rendkívül erős vonzerővel rendelkezik.
A Bizottság elnöke Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat-Balkánt és az EU közvetlen szomszédságában fekvő további országokat említette példaként, majd kijelentette, hogy ezeknek az országoknak a jövője az Európai Unióban van. Bejelentette, hogy a Bizottság hamarosan konkrét ütemterveket terjeszt elő a csatlakozási folyamatban legelőrébb járó tagjelölt országok számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bővítés továbbra is kizárólag teljesítményalapú marad, és
értékeink tiszteletben tartása nem képezheti alku tárgyát.
Von der Leyen ennek kapcsán külön kitért Ratko Mladić előző héten Belgrádban tartott temetésére, amelynek képei saját megfogalmazása szerint megrázták. Hangsúlyozta, hogy Mladić az emberiesség elleni legsúlyosabb bűncselekmények közül követett el többet, ezért „háborús bűnösök dicsőítésének egyszerűen nincs helye az Európai Unióban”. Hozzátette, hogy a volt Jugoszlávia háborúinak valamennyi áldozata megérdemli, hogy emlékezzenek rá, családjaik pedig együttérzést érdemelnek, mert az Európai Unió éppen az igazság, az igazságosság és közös értékeinek tisztelete mellett áll ki.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának minden körülmények között hűnek kell maradnia ezekhez az értékekhez, hiszen az európai integráció eredetileg békeprojektként született abból a célból, hogy a kontinens tragikus múltját egy közös európai jövő váltsa fel. Úgy vélte,
évtizedekkel később emberek milliói számára Európa továbbra is egy ígéretet jelent, miközben maguk az európaiak hajlamosak megfeledkezni arról, mekkora ereje van ennek az ígéretnek.
Von der Leyen felidézte az 1948-as Európa-kongresszust, amely a második világháború után a kontinens vezető gondolkodóit hozta össze azért, hogy az európai együttműködés jövőjéről és az európai eszme továbbfejlesztéséről gondolkodjanak. Szerinte Európának társadalomként ismét képessé kell válnia arra, hogy nagyobb távlatokban gondolkodjon saját jövőjéről, ezért a Római Szerződés jövő évi, hetvenedik évfordulójához kapcsolódva új Európa-kongresszus elindítását jelentette be.
A tervek szerint az új fórum gondolkodókat, írókat, művészeket, tudósokat, polgárokat és civil társadalmi szereplőket hozna össze az Európai Unió egészéből és a tágabb európai kontinensről. Von der Leyen szerint Európa legkiválóbb elméire van szükség ahhoz, hogy közösen olyan jövőképet dolgozzanak ki, amely képes megszólítani és inspirálni az európaiak következő generációját, valamint
visszahódítani az európai képzeletet, hogy a fiatalabb nemzedék már a saját történetét írhassa tovább.
A Bizottság elnöke zárásként arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió olyan népek együttműködéséből született, amelyek korábban hosszú időn keresztül háborúztak egymással, majd mégis közös sorsot választottak, amelyet a békére, a jólétre, a demokráciára és a szabadságra építettek. Szerinte az alapítók soha nem határozták meg pontosan, meddig kell eljutnia ennek a közös európai vállalkozásnak, az azóta eltelt évtizedekben azonban minden nemzedék az előző örökségére épített,
lépésről lépésre, tégláról téglára.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa tökéletlenségei, sokszínűsége és belső különbségei továbbra is megmaradnak, de éppen ezek teszik Európát azzá, ami, és ezekből épül fel az európaiak közös otthona. Beszédének végén arra szólított fel, hogy az európaiak ismét vegyék saját kezükbe közös jövőjüket, majd franciául azzal zárt, hogy „Vive l’Europe”, ezt követően németül, végül angolul is megismételte:
éljen Európa.
Megfordítaná a bizonyítási terhet az Európai Bizottság a gyermekek online védelmében, és innentől a platformoknak kellene igazolniuk, hogy biztonságosak a fiatalok számára
- jelentette be Ursula von der Leyen.
Nem arról van szó, hogy a kiskorúak hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, mikor és hogyan engedjük a közösségi médiát a kiskorúak közelébe
- fogalmazott.
A csütörtökön bemutatandó EU Kids Act életkoronként eltérő korlátozásokat vezetne be:
Von der Leyen szerint nem kell elfogadni a függőséget okozó funkciókat, a gyerekeket egyre szélsőségesebb tartalmak felé terelő megoldásokat vagy azt, hogy lányok fényképeiből AI segítségével szexualizált képeket készítsenek. Hangsúlyozta:
Európa képes fellépni, a szabályokat pedig az európai döntéshozók határozzák meg, nem a technológiai óriások.
Az elnök hozzátette, hogy a függőséget ösztönző megoldások a felnőtteknek is ártanak, ezért ősszel egy szélesebb körű szabályozási javaslatot, a digitális méltányossággal foglalkozó törvényt is előterjesztik.
Von der Leyen szerint az európai demokráciát fenyegető veszélyek nem kizárólag kívülről érkeznek, hiszen az unión belül is erősödtek antidemokratikus és Európa-ellenes politikai erők, ugyanakkor úgy vélte, hogy ezek térnyerése nem visszafordíthatatlan folyamat, amire Magyarországot hozta fel példaként.
A Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy
semmi sem elkerülhetetlen, elég Magyarországra nézni,
majd az április 12-i magyarországi eseményeket olyan fordulópontként értékelte, amely szerinte hosszú időre megmarad az európai emlékezetben. Von der Leyen értelmezése szerint ezen a napon a magyar választók saját kezükbe vették jövőjüket, a demokrácia és Európa mellett döntöttek, és ezzel
visszahozták Magyarországot oda, ahová tartozik: az uniónk szívébe.
Von der Leyen szerint ezzel megkezdődött az előző években tapasztalt jogállamisági visszalépés megfordítása, felgyorsult a korrupció és az állam intézményeinek politikai kisajátítása elleni fellépés, valamint előrelépés történt az alapvető jogok és az akadémiai szabadság területén is. Hozzátette, hogy
ennek eredményeként több milliárd eurónyi, korábban Magyarország számára nem hozzáférhető beruházási forrás felszabadult, miközben hangsúlyozta, hogy a folyamat korántsem ért véget, és további jelentős munkára lesz szükség.
A Bizottság elnöke szerint a magyar példa ugyanakkor azt mutatja, hogy a jogállamiság védelmére kialakított uniós eszközöknek lehet tényleges hatásuk, és ebben külön szerepet tulajdonított az éves jogállamisági jelentéseknek, amelyek szerinte lehetővé teszik a problémák korai felismerését és párbeszéd útján történő kezelését. Az Európai Parlament szerepét is kiemelte abban, hogy az elmúlt években szorosabbá vált a kapcsolat az uniós források folyósítása és a jogállamisági követelmények betartása között.
Von der Leyen azt is jelezte, hogy a következő többéves uniós költségvetésben ezt a kapcsolatot tovább kívánják erősíteni, mert álláspontja szerint
a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele az uniós forrásoknak, ezért ennek most és a jövőben is a költségvetési rendszer egyik központi elemének kell maradnia.
A külföldi propaganda, a dezinformáció és a gyorsan terjedő deepfake videók egyre inkább a demokratikus vita és a szabad sajtóba vetett bizalom aláásását szolgálják
- mondta Ursula von der Leyen. A Bizottság elnöke ezt „kognitív hadviselésnek” nevezte: szerinte Európa ellenfelei a nyílt társadalmak működését használják ki a közvélemény megosztására és a tények eltorzítására.
Von der Leyen ezért a fenyegetések előrejelzésére, felismerésére és kezelésére alkalmas közös európai képességek erősítését ígérte. Ennek részeként fokoznák a tavaly bejelentett Demokratikus Ellenálló Képességi Központ munkáját, a tagállamok és az érintett szereplők erőforrásainak összefogásával.
Az elnök szerint azonban a demokráciát érő fenyegetések nem kizárólag kívülről érkeznek: az Európán belüli antidemokratikus és Európa-ellenes erők térnyerésére is figyelmeztetett. Hangsúlyozta, hogy a megbízható, független információhoz való hozzáférés teszi lehetővé a szabad véleményalkotást és a vitás kérdések közös rendezését.
Von der Leyen szerint az idei nyár ismét megmutatta, milyen következményei vannak annak, ha Európa nem képes egységesen fellépni a külső határain jelentkező kihívásokkal szemben, hiszen a keleti határvidéktől Krétán és a Földközi-tengeren át egészen a ceutai válságig különböző természetű események történtek, amelyekben ugyanakkor közös volt, hogy kiszolgáltatott embereket használtak fel embercsempészek, bűnszervezetek, illetve az Európai Unió ellenfelei saját céljaik elérésére.
Az Európai Bizottság ezért olyan szankciós rendszerre tesz javaslatot, amely közvetlenül az embercsempészetből és az illegális migráció szervezéséből profitáló szereplőket célozná
– jelentette be.
A Bizottság elnöke külön kitért Ceutára, hangsúlyozva, hogy az unió külső határai nem pusztán az érintett tagállamok határai, hanem egész Európáé, ezért közvetlenül a spanyolokhoz fordulva úgy fogalmazott:
Ceuta határa európai határ. Mert Ceuta Spanyolország. Ceuta Európa. És Európa mellettetek fog állni.
Szerinte ebből az is következik, hogy a migrációs kihívásokra nem lehet kizárólag nemzeti válaszokat adni, hanem közös európai megoldásra van szükség, amelynek alapját a migrációs és menekültügyi paktum jelenti.
Von der Leyen szerint többéves tárgyalássorozat után immár rendelkezésre áll az a közös európai keretrendszer, amely egyszerre osztja meg a felelősséget a tagállamok között és követel szolidaritást valamennyiüktől, most pedig az a feladat, hogy ezt teljes egészében végre is hajtsák. Az Európai Bizottság elnöke az eddigi eredményeket kedvezőnek értékelte, közlése szerint ugyanis
az illegális érkezések száma az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent, az idei évben pedig további 35 százalékos visszaesést regisztráltak, amit már érdemi előrelépésnek nevezett.
Az idei nyár eseményei ugyanakkor szerinte azt is megmutatták, hogy a jelenlegi uniós eszköztár nem minden helyzetben elegendő, különösen akkor nem, amikor tömeges migrációs mozgásokat tudatosan idéznek elő és politikai nyomásgyakorlás eszközeként használnak fel. Von der Leyen ezért egy új európai vészhelyzeti reagálási keretrendszer létrehozását jelentette be, amelyet kizárólag szigorúan meghatározott feltételek fennállása esetén lehetne aktiválni, és amely ilyen helyzetekben időben korlátozott, pontosan körülhatárolt eltérést tenne lehetővé a normál uniós eljárásoktól.
A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is tiszteletben fogja tartani saját értékeit és az alapvető jogokat, ugyanakkor
határaink védelméből soha nem engedünk. De mi, európaiak döntjük el, ki léphet be az uniónkba és milyen körülmények között, nem pedig az embercsempészek és az emberkereskedők.
Von der Leyen szerint ennek érdekében
Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a határvédelem önmagában nem jelent tartós megoldást, ezért az illegális migráció kiváltó okait is kezelni kell, amihez Európának szorosabban együtt kell működnie déli szomszédaival, növelnie kell a beruházásokat, és valós gazdasági perspektívát kell kínálnia a fiatalok számára. Von der Leyen szerint munkahelyekre, készségfejlesztésre, képzésekre és gyakornoki lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok ne legyenek arra kényszerítve, hogy életüket kockáztatva induljanak Európa felé, ezért bejelentette
egy új Mediterrán Ifjúsági Készség- és Munkahelyteremtési Kezdeményezés elindítását is.
Röviden, de határozottan beszélt az izraeli–palesztin konfliktusról Ursula von der Leyen. Elfogadhatatlannak nevezte az illegális E1 telepesprojekt előmozdítását, és bírálta, hogy a tagállamok nem tudtak többséget teremteni a közös európai válaszhoz.
Amíg Európa megosztott, nem tudja megváltoztatni az események menetét
- mondta.
Az E1 terv mintegy 3400 izraeli telepeslakás felépítésével kapcsolná össze Kelet-Jeruzsálemet a ciszjordániai Maale Adumim teleppel. A beépítés elvágná Kelet-Jeruzsálemet Ciszjordánia többi részétől, és súlyosan akadályozná az északi és déli palesztin területek összeköttetését, veszélyeztetve egy összefüggő, működőképes palesztin állam létrehozását.
A Bizottság elnöke a kétállami megoldás mellett állt ki:
Európa támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, de a palesztinokat ugyanúgy megilleti a biztonságos és méltó élet.
Hozzátette, az EU által összehívott 65 delegáció közösen közel egymilliárd eurót ajánlott fel Gáza újjáépítésére és a Palesztin Hatóság korszerűsítésére.
Ezután a háború sújtotta Ukrajna ügyére tért át Von der Leyen, aki németül arról beszélt, hogy
az ukránok nap mint nap megmutatják, mit jelent a gyakorlatban Európa szabadságának és önrendelkezésének védelme, ezért az Európai Uniónak továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatnia kell Ukrajnát.
Úgy fogalmazott, hogy a következő tél különösen nehéz lesz az ország számára, ugyanakkor szerinte sem az észak-koreai rakéták, sem az orosz drónok nem képesek megtörni az ukrán társadalom ellenállását, mert az ukránok saját államuk fennmaradásáért, identitásukért és szabadságukért küzdenek, és ezzel egyben
a mi szabadságunkért és önrendelkezésünkért is harcolnak.
A Bizottság elnöke három konkrét területet emelt ki, amelyeken az EU fokozni kívánja Ukrajna támogatását:
Elsőként azt hangsúlyozta, hogy az unió a háború eddigi legnehezebb telében minden korábbinál erőteljesebben segíti majd Ukrajnát, és partnereivel együtt humanitárius segítséget nyújt, valamint megerősíti az ország energia- és hőellátásának ellenálló képességét az orosz támadásokkal szemben.
Második elemként az ukrán légvédelem további megerősítését nevezte meg. Von der Leyen közölte, hogy az EU az előző héten első alkalommal jóváhagyta amerikai Patriot légvédelmi rakéták beszerzését, amelyek szerinte most sürgősen Ukrajnába kell hogy kerüljenek. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európának és Ukrajnának hosszabb távon csökkentenie kell azt a függőséget, amely abból fakad, hogy bizonyos kritikus fegyverrendszereknél lényegében egyetlen beszállítóra támaszkodnak.
Ennek érdekében az EU Ukrajnával közösen egy olcsóbb és moduláris rakétavédelmi rendszer fejlesztését tervezi, amelynek központi eleme a Freyja nevű program lesz.
Von der Leyen szerint ennek lényege, hogy az ukránok közvetlen harctéri tapasztalatát és innovációs képességét Európa technológiai vezető szerepével és jelentős ipari termelési kapacitásával kapcsolják össze.
A Bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Freyja csak a kezdet, és ennél szélesebb körű ipari együttműködésre lesz szükség. Bejelentette, hogy
a SAFE program fennmaradó forrásaiból új kezdeményezést hoznak létre európai és ukrán vállalatok közös projektjeinek finanszírozására, vagyis az ukrán védelmi ipart egyre szorosabban kapcsolnák az európai védelmi ipari rendszerhez.
Von der Leyen harmadik prioritásként az Oroszországgal szembeni szankciós nyomás további erősítését jelölte meg, ugyanakkor jelezte, hogy ehhez nem feltétlenül újabb és újabb korlátozó intézkedésekre van szükség, hanem mindenekelőtt a már elfogadott szankciók hatékonyabb végrehajtására. Szerinte a jelenlegi intézkedések már most komoly nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, Moszkva azonban folyamatosan keresi a megkerülési lehetőségeket, ezért az EU feladata az, hogy ezeket a kiskapukat következetesen bezárja.
Az Európai Bizottság elnöke ezen a ponton azt hangsúlyozta, hogy „a nyomásnak Oroszországon tovább kell növekednie”, és ennek egyik legfontosabb eszköze a szankciók kijátszásának megakadályozása lesz.
Új európai biztonsági stratégiát, rendkívüli egyeztetési mechanizmust és a közös védelmi képességeket fejlesztő eszközt jelentett be Ursula von der Leyen.
A Bizottság elnöke szerint az európai intézmények és döntéshozatali eljárások nem tartottak lépést a fenyegetésekkel, ezért a NATO-val való együttműködés erősítése mellett az EU saját reagálási képességét is javítani kell.
Von der Leyen a lipcsei dróntámadási kísérletet orosz operatív szereplők által, katonai eszközökkel végrehajtott akcióként írta le. Szerinte ez az egész Unió elleni támadás volt. A kibertámadások, szabotázsakciók, gyújtogatások és drónbehatolások egyre gyakoribbak, az úgynevezett hibrid fenyegetések pedig „egyre kevésbé hibridek, és egyre kevésbé puszta fenyegetések”.
A Bizottság elnöke ezért saját európai „4. cikket”, vagyis rendkívüli biztonsági protokollt javasol.
Ha ezt egy tagállam aktiválná, valamennyi tagország összeülne, hogy közös választ dolgozzanak ki, megakadályozzák a további eszkalációt és enyhítsék a következményeket. A mechanizmus a fegyveres agresszió küszöbét el nem érő, de a nemzetbiztonságot egyértelműen veszélyeztető incidensekre szolgálna, a NATO 4. cikke szerinti konzultációkat kiegészítve.
Von der Leyen egy Európai Biztonsági Tanács létrehozására is javaslatot tesz, amelyben olyan partnerek is részt vennének, mint Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A vezetői szintű együttműködés részleteit később mutatják be, az új európai biztonsági stratégiát pedig az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, a politikailag gyengülő helyzetben levő Kaja Kallassal közösen terjeszti elő.
A védelem területén egy új európai eszközt is bejelentett a nélkülözhetetlen stratégiai támogató képességek fejlesztésére, a NATO-val teljes összhangban. Ezek közé sorolta:
Szerinte ezeket Európa csak közösen tudja megfelelő léptékben kiépíteni.
Európa meg fogja védeni területének minden egyes négyzetméterét
- zárta a bejelentést.
Von der Leyen szerint az európai együttműködés alapját kezdettől fogva a béke jelentette, amely egyben az európai integráció egyik legfontosabb létoka is, ez a béke azonban ma ismét közvetlen fenyegetés alatt áll, miközben Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább folytatódik, és az európai országok saját területén is egyre több biztonsági incidens történik.
A Bizottság elnöke az elmúlt időszak dániai, litvániai és lengyelországi eseményei mellett külön kiemelte a lipcsei meghiúsított dróntámadást, amelyet úgy jellemzett, mint katonai célú eszközökkel, orosz operatív szereplők által európai területen végrehajtott támadást. A német kormány szeptember elején hivatalosan Oroszországot tette felelőssé az augusztusi lipcsei incidensért, Moszkva ugyanakkor tagadta a vádakat. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ezt nem pusztán egyetlen tagállam elleni akciónak tekinti, hanem az egész Európai Unió elleni támadásnak, majd egyértelmű üzenetet küldött:
ezt nem fogjuk megengedni.
Szerinte Európának illúziók nélkül kell értékelnie a kialakult helyzetet, mert „az Európát érő hibrid fenyegetések egyre kevésbé hibridek, és egyre kevésbé pusztán fenyegetések”. A kibertámadások, a szabotázsakciók, a gyújtogatások és a drónbehatolások intenzitása folyamatosan növekszik, ezért úgy vélte, hogy ahogyan emelkedik a fenyegetettség szintje, úgy kell növekednie Európa felkészültségének is.
Von der Leyen ennek részeként bejelentette, hogy
az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal közösen új európai biztonsági stratégiát fog előterjeszteni.
Elismerte, hogy az uniónak már most is számos biztonságpolitikai eszköz áll rendelkezésére, és a NATO-val folytatott együttműködést is erősítik, ugyanakkor szerinte az európai doktrína, az intézményi rendszer és a döntéshozatali mechanizmusok nem tartottak lépést a megváltozott biztonsági környezettel, mivel azokat egy másik korszakra, elsősorban a konszenzus és a kompromisszum keresésére építették.
A Bizottság elnöke ezért felvetette, hogy meg kell vizsgálni, a jelenlegi európai döntéshozatali rendszer továbbra is megfelel-e az új biztonsági kihívásoknak, különösen azokban az esetekben, amelyek még nem érik el a hagyományos fegyveres agresszió küszöbét, de már egyértelműen veszélyeztetik valamely tagállam nemzetbiztonságát. Szerinte Európának saját, előre meghatározott eljárásrendre van szüksége a hibrid támadások kezelésére, hogy ne minden egyes incidens után kelljen külön megállapodni arról, miként reagáljon az unió.
Ursula von der Leyen bejelentette, hogy társult tagállamként nyitnák meg az utat Kanada előtt, ami a gyakorlatban teljes tagságként működnek.
A Bizottság elnöke a teremben jelen lévő Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordulva beszélt arról, hogy az eddigi kereskedelmi együttműködésnél jóval szorosabb kapcsolatot építene ki az országgal. A társult tagság pontos tartalmát és jogi kereteit egyelőre nem részletezte, teljes uniós csatlakozásról nem beszélt.
A CETA kereskedelmi megállapodásra építve „Szövetség a jövőért” néven közös jóléti és gazdaságbiztonsági térséget hoznának létre. Von der Leyen szerint a CETA eredményei már megmutatták az együttműködés erejét:
az árukereskedelem kevesebb mint egy évtized alatt 75 százalékkal nőtt a két fél között.
Az új partnerség keretében technológiai szövetséget alakítanának ki, integrálnák a védelmi ipari bázisaikat, az Északi-sarkvidéket pedig kiemelt közös projektté tennék. Az együttműködés kiterjedne:
Von der Leyen szerint Európát és Kanadát a gazdasági érdekeken túl a demokráciába vetett hit is összeköti.
Szeretnék veled együtt dolgozni azon, hogy megnyissuk az utat Kanada előtt az EU első társult tagjává váláshoz
- mondta Carneynek, hozzátéve, hogy a kapcsolatokat a lehető legmagasabb szintre akarják emelni.
Új nemzetközi összeköttetési projektet jelentett be Ursula von der Leyen, amely a Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát kapcsolná közvetlenül az európai piachoz. Az úgynevezett középső folyosó fejlesztéséhez
a Global Gateway programon keresztül akár 12 milliárd eurónyi állami és magánberuházást mozgósítanának.
A Bizottság elnöke szerint a cél 2030-ig megháromszorozni az útvonalon zajló kereskedelmet, jelentősen lerövidíteni az áruszállítás idejét és több szállítási lehetőséget teremteni. A megvalósítás érdekében a bolgár miniszterelnökkel közösen regionális összeköttetési csúcstalálkozót szerveznek. A bejelentett összeg tehát bevonandó beruházásokat jelent, nem kizárólag közvetlen uniós támogatást.
A várakozásoknak megfelelően von der Leyen az idei kereskedelmi megállapodásokat is az EU legnagyobb eredményei közé sorolta, így Indiát, a Mercosur-országokat, Mexikót, Ausztráliát és Indonéziát is említette. Mint mondta, az Uniónak már több mint 80 országgal van kereskedelmi megállapodása, több partnerrel, mint bárki másnak a világon, az üzleti szereplők pedig további piacnyitást várnak.
Az elnök szerint az új partnerségek stratégiai jelentőségűek, mert Európa továbbra is védeni akarja a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, de érdekei érvényesítését már nem bízhatja kizárólag annak működésére. Ezért új nemzetközi együttműködéseket sürgetett a gazdasági ellenálló képesség és a demokráciák megerősítésére. Mark Carney kanadai miniszterelnök meghívását is ezzel indokolta.
Von der Leyen szerint az Európai Unió a következő évben az Európai Szociális Jogok Pillérének tizedik évfordulóját ünnepli, és a Bizottság továbbra is végre kívánja hajtani az abban foglalt vállalásokat. Ennek részeként növelnék a régiók támogatását, hogy az embereknek valódi lehetőségük legyen a szülőhelyükön vagy lakóhelyükön maradni, valamint európai gondozási megállapodást indítanának a demográfiai változásokból fakadó kihívások kezelésére.
A Bizottság elnöke kiemelte, hogy az uniós végrehajtó testület nemrég előterjesztette az első európai lakhatási jogszabályt is, amely a rövid távú lakáskiadás és a lakáspiaci spekuláció problémáit kezelné. Von der Leyen szerint a helyben maradás lehetősége, a megfelelő gondozáshoz való hozzáférés és a lakhatás nem kiváltságok, hanem alapvető jogok.
Felidézte, hogy a szociális pillér tíz évvel ezelőtti elfogadása óta jelentősen megváltozott Európa és a társadalmi környezet. Szerinte ezek közül több változás pozitív volt, ugyanakkor az unió alapvető értékei ma újra egyre erősebb kihívásokkal néznek szembe.
Von der Leyen külön kitért a nők jogaira is, úgy fogalmazva, hogy
egyes politikai törekvések visszafordítanák az elmúlt évtizedek eredményeit, és egy olyan korszakhoz vezetnének vissza, amelyben a nők másodrendű állampolgároknak számítottak.
Hangsúlyozta, hogy Európában hosszú küzdelem eredményeként sikerült előrelépést elérni az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és az egyenlő bérezés terén.
A Bizottság elnöke szerint az európai intézményekben ma már jóval több nő tölt be vezető és döntéshozói pozíciót, amit az elmúlt évtizedek egyik fontos eredményének nevezett.
Egyértelművé tette, hogy az EU meg fogja védeni a nők megszerzett jogait, és továbbra is kiáll az európai alapértékek mellett.
Von der Leyen bejelentette azt is, hogy António Costa európai tanácsi elnökkel közösen csúcstalálkozót szerveznek az Európai Szociális Jogok Pillérének alapelveiről. A találkozó célja az lesz, hogy megerősítse azokat a szociális alapelveket, amelyek szerinte a változó gazdasági és technológiai környezet ellenére is az európai modell központi elemei maradnak.
A Bizottság elnöke szerint ugyanis változhatnak a körülmények és a technológiák, de Európa alapvető értékei nem változhatnak:
az uniós politikák középpontjában továbbra is az embereknek kell állniuk.
Az AI lehet korunk egyik nagy fordulópontja, de a benne rejlő lehetőségeket csak a kockázatok kezelésével lehet kihasználni
A Bizottság elnöke szerint a technológia javíthatja az életminőséget és a termelékenységet, a legfejlettebb modellek azonban korábban elképzelhetetlen kibertámadásokat is lehetővé tehetnek, akár Európa ellenfeleinek kezében.
Von der Leyen az önmagukat továbbfejlesztő modellek veszélyeire is kitért, és a Hugging Face-incidensre hivatkozott. A júliusban nyilvánosságra került esetben az OpenAI tesztelés alatt álló AI-ügynökei kijutottak a tesztkörnyezetükből, és feltörték az AI-modelleket megosztó platform rendszerét, hogy megszerezzék a tesztfeladatok megoldásait.
A Bizottság elnöke szerint a vezető AI-cégek irányítói már maguk is lassítást sürgetnek az önmagukat fejlesztő modelleknél. Ezért egyeztetésre hívja a legfejlettebb modelleket fejlesztő laborokat a fejlesztés ütemének szabályozásáról. Kanada, az Egyesült Királyság és más partnerek bevonásával pedig szorosabb együttműködést kezdeményezne:
Von der Leyen szerint Európa jövőbeli jóléte és biztonsága nagyrészt azon múlik majd, hogyan kezeli korunk két nagy fordulópontját: a klímaváltozást és a mesterséges intelligencia térnyerését. A klímaváltozás kapcsán úgy fogalmazott, hogy az idei nyár Európa számára az igazság pillanata volt, mivel szinte egyetlen térség sem maradt érintetlen a szélsőséges időjárási eseményektől.
A Bizottság elnöke felidézte, hogy Belgiumban évszázadok alatt kialakult tőzeglápok égtek hamuvá, Írországtól Görögországig és Horvátországig erdőtüzek pusztítottak, miközben az Alpok gleccserei tovább zsugorodtak. Közlése szerint mintegy 660 ezer hektárnyi terület égett le, körülbelül 12 millió tonnányi termés veszett oda, fontos európai folyók vízhozama pedig drámai mértékben visszaesett. A hőhullámokhoz több mint 35 ezer többlethalálozás kapcsolódott, és számos kórház is súlyos hőterhelésnek volt kitéve.
Von der Leyen szerint mindez ráadásul csak ízelítő abból, ami Európára várhat.
Az idei nyári hónapok voltak az eddig mért legmelegebbek, de szerinte jó eséllyel a következő évtizedek hűvösebb nyarai közé tartozhatnak majd. Hangsúlyozta, hogy a tudományos eredmények egyértelműek: Európa nagyjából kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ átlaga.
A Bizottság elnöke elismerte, hogy a zöld átállás összetett folyamat, amely során az EU-nak folyamatosan alkalmazkodnia és korrigálnia kell, ugyanakkor szerinte nincs kétség afelől, hogy Európának tartania kell magát klímacéljaihoz. Úgy vélte, a kibocsátáscsökkentést és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nem lehet egymással szembeállítani: mindkettőre szükség van, és a két területnek egymást kell erősítenie.
Von der Leyen ugyanakkor jelentős lemaradást lát a felkészülés területén, így bejelentette, hogy a Bizottság
a következő hónapban új európai klímaellenállóképességi keretrendszert terjeszt elő, amely azonosítani fogja Európa száz legsérülékenyebb térségét, felméri az ezekre leselkedő kockázatokat, és meghatározza, hogy az egyes problémákat milyen döntéshozatali szinten érdemes kezelni.
A cél szerinte az, hogy az alkalmazkodás az egész társadalmat átfogó feladattá váljon, egészen a helyi szintig, ahol a klímaváltozás következményei a legközvetlenebbül jelentkeznek. A Bizottság emellett azt szeretné, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a gyorsan növekvő alkalmazkodási technológiák piacán. Von der Leyen példaként az aszálytűrő növényeket, az árvízvédelmi megoldásokat és az energiahatékony hűtési technológiákat említette.
A biztosítási rendszer átalakítása is része lesz a terveknek, mert Von der Leyen közlése szerint Európában jelenleg a természeti katasztrófák okozta károk mindössze mintegy 25 százalékát fedezi magánbiztosítás, ezért sok esetben végső soron a nemzeti költségvetések kénytelenek viselni a veszteségeket. Az uniós végrehajtó testület ezért létrehoz egy klímabiztosítási szövetséget, amelynek feladata a biztosítási rés csökkentése lesz.
A Bizottság emellett európai hőhullámtervet is előkészít,
mert Von der Leyen szerint fejleszteni kell a korai előrejelző rendszereket és az egészségügyi felkészültséget, alkalmazkodóképessé kell tenni a városokat, javítani kell a hűtési lehetőségeket, és külön segítséget kell biztosítani a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok számára.
A klímaalkalmazkodás másik központi területe a víz- és élelmiszerbiztonság lesz. Von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy a vízhiány már most komoly kockázatot jelent a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások, az energiatermelés és az ellátási láncok számára. Közlése szerint az európai vízhálózatokban csaknem minden negyedik liter víz elvész, nagyrészt szivárgások miatt.
A Bizottság ezért új európai vízügyi kezdeményezést készít elő, amelynek célja a vízveszteségek csökkentése és a vízbiztonság javítása lesz. Von der Leyen szerint a víz nemcsak az ipar, hanem az európai élelmiszertermelés szempontjából is stratégiai erőforrás, mivel a növénytermesztés, az állattenyésztés és teljes termések sorsa függ a megfelelő vízellátástól. A Bizottság ezen a területen is javítaná a kockázatkezelést és csökkentené a biztosítási hiányosságokat.
A Bizottság elnöke külön kitért az egyre súlyosabb erdő- és bozóttüzekre is, amelyek szerinte gyakoribbá, intenzívebbé és földrajzilag kiterjedtebbé váltak. Elismerően beszélt az uniós országok közötti kölcsönös segítségnyújtásról, de úgy vélte, Európának nagyobb léptékben kell gondolkodnia a megelőzésről és a védekezésről.
Von der Leyen bejelentette, hogy tapasztalt európai tűzoltókat és katasztrófavédelmi szakembereket kértek fel a rendszer felülvizsgálatára.
A munka a polgári és katonai együttműködéstől az új eszközök és kapacitások szükségességéig terjed majd, és a szakértőktől egy jövőbeli közös európai tűzoltóflotta létrehozására vonatkozó javaslatokat is várnak.
Az ICEYE műholdas technológiai vállalat példájával mutatta be Ursula von der Leyen, hogyan segíthetik az uniós programok az európai innovációt. Elmondása szerint a lengyel és finn alapító mintegy 15 éve az Erasmus révén ismerkedett meg, majd közösen vállalkozást indítottak a műholdas képalkotás területén.
A cég a Horizon programból kapott támogatással igazolta technológiája működését, később magánbefektetésekkel növekedett tovább. Von der Leyen szerint mára a világ vezető űrtechnológiai vállalatai közé került, és Finnországban, Lengyelországban, Spanyolországban, valamint Görögországban is működtet irodát.
Az elnök a tavaly bejelentett Scaleup Europe Fund első befektetései között is említette a vállalatot, amely az életképes stratuppok felskálázására szolgál.
Von der Leyen az ülésteremben jelen lévő alapítókat is köszöntötte. Szerinte történetük azt bizonyítja, hogy Európa az innováció otthona, és képes új lendületet adni a vállalkozásoknak.
A következő uniós költségvetés (MFF) Európa jövőjéről szól, egy modern büdzséhez pedig új saját forrásokra van szükség
- mondta Ursula von der Leyen. A Bizottság elnöke megköszönte az Európai Parlamentnek, hogy kezdettől támogatja az új uniós bevételek megteremtését. Konkrét bevételi javaslatokat ebben a részben nem nevezett meg.
A vállalatok finanszírozásáról szólva új banki csomagot is bejelentett, amely az egyszerűsítésre és a piac széttagoltságának csökkentésére összpontosítana. Szerinte a megtakarítási és beruházási unió fontos, de a tőkepiacok fejlesztése időigényes, a cégeknek pedig most van szükségük pénzre.
Olyan bankrendszert sürgetett, amely a stabilitás mellett a növekedést is szolgálja, és nagyobb teret ad a kockázatvállalásnak.
Von der Leyen az energiaügyet az európai gazdasági versenyképesség és stratégiai önállóság egyik központi kérdéseként kezelte. Felidézte, hogy az EU az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, diverzifikálta beszerzési forrásait, és növelte a saját, tiszta energiatermelését.
Szerinte azonban Európa addig nem maradhat ipari nagyhatalom, amíg energiaárai strukturálisan magasabbak versenytársaiénál.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz gáz kiesése után a Hormuzi-szoros lezárása ismét megmutatta, milyen költségekkel jár az importált fosszilis energiahordozóktól való általános európai függőség. Közlése szerint a Hormuzi-szoros körüli konfliktus kezdete óta az importált fosszilis energia 90 milliárd euróval került többe Európának úgy, hogy ezért az összegért egyetlen egységgel sem jutott több energiához a kontinens.
Von der Leyen ezért az európai energiatermelés további gyorsítását sürgette. Megközelítése technológiasemleges:
a megújuló energiaforrások mellett az atomenergia, a biometán és más, Európában előállítható tiszta energiaforrások bővítését is szükségesnek nevezte.
A cél szerinte kettős: csökkenteni kell az energiaárakat, miközben az EU-nak kisebb mértékben kell függnie külső beszállítóktól.
Ennek egyik fő eszköze az elektrifikáció lenne: a Bizottság célja, hogy 2040-re megduplázza a villamos energia részarányát az európai energiafelhasználásban. Von der Leyen szerint ennek megvalósítása évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné az EU fosszilisenergia-importjának számláját.
A probléma ugyanakkor már nem kizárólag az energiatermelő kapacitások hiánya:
Von der Leyen közlése szerint Európa tavaly több mint 80 gigawattnyi új megújulóenergia-kapacitást telepített, miközben ennek hatszorosát kitevő kapacitás vár jelenleg arra, hogy csatlakozhasson az elektromos hálózathoz.
Ezt jelentős pazarlásnak nevezte, és sürgette az európai villamosenergia-hálózatok fejlesztését célzó intézkedések végrehajtását.
Az elnök szerint ezért egyszerre kell felgyorsítani a hálózati beruházásokat és csatlakozásokat, valamint jelentősen fejleszteni az energiatárolási kapacitásokat. Az energetikai stratégia lényegét úgy foglalta össze, hogy Európa jövőjét egyre inkább az elektromosságra kell építeni.
Az energiaárak kérdését Von der Leyen közvetlenül összekötötte az európai versenyképességgel is. Szerinte hiába növeli Európa a beruházásokat, az innovációt és hajt végre gazdasági reformokat, ha vállalatai a magas energiaköltségek és más strukturális hátrányok miatt nem egyenlő feltételek mellett versenyeznek a globális piacon.
Az Enrico Letta és Mario Draghi jelentéseiben felvetett problémákból kiindulva Ursula von der Leyen az egységes piac reformjának felgyorsítását sürgette. A Bizottság elnöke szerint a „One Europe, One Market” ütemterv alapján a jövő év végéig végre kell hajtani az átalakítást, mert a döntések gyorsasága alapvetően befolyásolja Európa versenyképességét.
Egy engedély, egy nyomtatvány, a hálózati csatlakozás vagy egy finanszírozási döntés is meghatározhatja, hol valósul meg egy beruházás, és hol jönnek létre munkahelyek - mondta. A Bizottság ezért további javaslatokat tesz az engedélyezés gyorsítására, különösen az Európa stratégiai érdekeit szolgáló projekteknél.
Von der Leyen szerint a Bizottság 12 egyszerűsítési, úgynevezett omnibuszjavaslata évente mintegy 17 milliárd euróval csökkenti az adminisztratív terheket. Hangsúlyozta azonban, hogy az egyszerűsítéshez a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk, az uniós szintű intézkedések önmagukban nem elegendők.
Ezért megállapodást sürgetett a „gold plating” ellen, vagyis annak visszaszorítására, amikor a kormányok az uniós szabályok hazai átültetésekor további előírásokkal terhelik a vállalkozásokat. Szerinte
ha az EU komolyan gondolja a bürokrácia csökkentését, a tagállamoknak is lépniük kell.
A Bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, hogy Európának nemcsak gazdasági és katonai versennyel kell szembenéznie, hanem egyre intenzívebb információs és politikai küzdelemmel is. Szerinte olyan narratívák terjednek, amelyek célja az Európába vetett bizalom gyengítése és a demokratikus intézmények működésének bénítása.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai polgárok aggodalmai nem korlátozódnak a nagy geopolitikai fenyegetésekre. Az elmúlt évek egymást követő válságainak hatását számos család továbbra is érzi, különösen a megélhetési költségek és a lakhatás területén. Emellett a technológiai változások rendkívüli sebessége is egyre közvetlenebbül befolyásolja a munkahelyeket, a megélhetést és általában az európai társadalmak működését.
Von der Leyen szerint ezek a változások a demokratikus közbeszédre is mély hatást gyakorolnak. A politikai szélsőségek erősödésével párhuzamosan egyre kevesebb tér marad az árnyalt vitának, miközben a társadalmi bizonytalanságokat tudatosan is felhasználják arra, hogy megosszák az európai társadalmakat. Úgy vélte, ez részben külső szereplők tevékenységéhez köthető, de túl gyakran Európán belülről is érkezik.
A Bizottság elnöke szerint ezért az EU előtt álló irány egyértelmű:
olyan önálló Európát kell építeni, amely képes saját érdekei szerint cselekedni, és amelynek sorsáról továbbra is maguk az európaiak döntenek.
Von der Leyen ezt politikai választásként is megfogalmazta: szerinte Európának arról kell döntenie, hogy egy erős, független és saját értékei mellett kiálló uniót akar-e, vagy hagyja, hogy belső megosztottsága és külső függőségei korlátozzák mozgásterét. A tét szerinte az is, hogy az európai országok képesek-e közösen alakítani saját jövőjüket, vagy demokratikus rendszereiket autoriter hatalmak közvetett befolyása, külföldi beavatkozás és dezinformáció gyengíti.
A Bizottság elnöke ebben az összefüggésben egyaránt veszélyforrásként beszélt az ultranacionalista és Európa-ellenes politikai erőkről, valamint az orosz beavatkozásról és dezinformációról, amelyek szerinte az európai egység és a demokratikus intézmények gyengítésére törekednek.
Von der Leyen szerint mindez azt mutatja, hogy a jelenlegi, kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben valódi szuverenitást az európai polgárok számára elsősorban maga Európa képes biztosítani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy
a korábbi geopolitikai feltételezések és kapcsolatrendszerek meggyengültek, az EU pedig egy egyre nyíltabban ellenséges nemzetközi környezetben kénytelen működni.
Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy Európa területén továbbra is egy hódító háború zajlik, miközben a kontinens közvetlen környezetében további konfliktusok is kialakultak. Emellett szerinte egyre élesebb globális verseny folyik az ipari kapacitásokért is, ami alapvetően alakítja át a világgazdasági és geopolitikai erőviszonyokat.
Von der Leyen beszédének központi üzenete így az volt, hogy az Európai Unió az elmúlt években jelentősen megerősödött, ám éppen egy olyan időszakban kell bizonyítania önállóságát és cselekvőképességét, amikor a külső biztonsági, gazdasági és geopolitikai fenyegetések is minden korábbinál erősebben jelentkeznek.
Ez volt a legjobb kor, és ez volt a legrosszabb kor
- Charles Dickens Két város regényének nyitómondatával kezdte uniós évértékelőjét Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint a francia forradalom korát leíró sorok a mai világra is illenek: az EU erősebb, mint valaha, helyzete mégis rendkívül bizonytalannak tűnhet.
Von der Leyen szerint Európa a gyors változások és kivételes kihívások között a saját útját választotta, az elmúlt évek munkájából pedig egy erősebb, függetlenebb Unió kezd kirajzolódni. Eredményként említette az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés felszámolását, az EU kereskedelmi súlyát és az iparpolitika átalakítását, a szociális modell megőrzése mellett.
A védelemről azt mondta, Európa minden korábbinál jobban képes megvédeni magát, védelmi kiadásai pedig csak az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelkedtek. Az összetartás példájaként hozta fel Ukrajna támogatását, a megfenyegetett Grönland melletti kiállást, valamint a drónokkal, hibrid támadásokkal és dezinformációval szembeni fellépést.
Csak Európa adhat valódi szuverenitást az európaiaknak
- fogalmazott von der Leyen, aki szerint a közös fellépés bizonyítja, hogy az EU ebben a bizonytalan világban is ott áll polgárai mellett.
Roberta Metsola 10 perc csúszással nyitotta meg az EU évértékelőjét, amelyet Mar Carney kanadai miniszterelnök köszöntésével kezdte, majd átadta a szót Ursula von der Leyennek.
Az évértékelőjét tartó Ursula von der Leyent Roberta Metsola parlamenti elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök kísérte a plenáris terembe. A képviselők egy része tapssal fogadta a hármast. Perceken belül megkezdődik az ülés.
Bár hivatalosan 9-re van kiírva a kezdés a strasbourgi plenáris terembe még csak gyülekeznek a képviselők. A Bizottság több biztosa is jelen van már, azonban a parlamenti padsoroknak egyelőre többnyire üresen vannak, így néhány perc késés várható.
Ursula von der Leyen és Roberta Metsola közösen fogadta a kanadai miniszterelnököt, Mark Carneyt, aki fél 9-kor érkezett a helyszínre.
A Bizottság és a Parlament egyaránt nagy reményeket fűz a Carneyval kialakítható együttműködéshez, hiszen az USA eltávolodása után Kanada lehet az EU legfontosabb természetes szövetségese a nyugati világ szereplői között.
Carney nem állt meg külön nyilatkozni, de csütörtökön beszéded mond az EP plenáris termében.
A versenyképesség javításáról, a külső határok védelméről, a szélsőséges időjárásra való felkészülésről és a megélhetési költségek csökkentéséről vár határozott bejelentéseket Ursula von der Leyentől Roberta Metsola. Az Európai Parlament elnöke a beszéd előtt Strasbourgban azt mondta: az emberek biztonságosabb, megfizethetőbb és igazságosabb életet szeretnének, a képviselők feladata pedig, hogy válaszokat kérjenek a Bizottságtól.
Metsola szerint a ciklus közepéhez közeledve több jelentős jogszabálycsomagra is várnak még. A munkahelyek és a megfizethető lakhatás mellett az országok, illetve a városi és vidéki térségek közötti különbségek csökkentését is fontosnak nevezte. A készülő online szabályozásról azt mondta, olyan megoldásra van szükség, amely az egész EU-ban alkalmazható, mert a széttagolt végrehajtás ellehetetlenítheti a szabályok működését.
Az EP elnöke külön kiemelte Mark Carney kanadai miniszterelnök jelenlétét, aki a mai évértékelőn is részt vesz, csütörtökön pedig felszólal a Parlamentben. Metsola szerint ez azt üzeni, hogy
Európa geopolitikai szereplőként kíván fellépni, és szorosabb kereskedelmi, illetve politikai kapcsolatokat akar a demokratikus értékeket osztó partnereivel.
Az európai önállóság már a tavalyi SOTEU beszédnek is központi kérdése volt, azóta pedig újabb események mutatták meg a függőségek árát.
Ezekkel a kihívásokkal még a tagállamok közös fellépésével is nehéz megbirkózni és bár Európa magas életszínvonala és kiterjedt szociális rendszerei továbbra is jelentős előnyt jelentenek, ennek tartós megőrzése ellehetetlenül, ha a kontinens még jobban lemarad a versenyképességben.
Amellett persze, hogy a védelem és versenyképesség új prioritásai rendkívül nehéz helyzetbe hozza az EU közös költségvetését, a keddi parlamenti felszólalások és az előzetes értesülések alapján a migráció a beszéd egyik leghangsúlyosabb eleme lehet. A spanyolországi Ceuta exklávéját érő nyári migrációs válság ismét előtérbe helyezte, hogy milyen eszközökkel tudja az EU megvédeni külső határait, és segítséget nyújtani a hirtelen megnövekvő nyomással szembesülő tagállamoknak.
A Bizottságot vezető Ursula von der Leyen várhatóan a Frontex megerősítésére, valamint a hasonló válságok kezelését segítő új tagállami jogi lehetőségekre is javaslatot tehet.
Mindez a Tisza-kormány kirajzolódó uniós forrástárgyalási stratégiájának is kedvezhet, amennyiben valóban a külső határok védelmére és az ehhez kapcsolódó terhekre hivatkozva próbál több támogatást elérni következő uniós költségvetésben. A biztonsági kérdések azonban várhatóan jóval túlmutatnak majd a migráción.
Ukrajna támogatása, az európai védelmi ipar fejlesztése, valamint a drón- és hibrid támadások elleni fellépés egyaránt hangsúlyos kiemelést kaphatnak, a következő időszak választásaihoz kapcsolódva pedig a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni védekezés is előkerülhet.
Az önállóbb Európa egyúttal új, valóban partneri szövetségeseket is keres, így Mark Carney kanadai miniszterelnök jelenléte is fontos, aki csütörtökön szólal majd fel a strasbourgi parlament előtt.
Von der Leyen várhatóan az elmúlt időszak nagy kereskedelmi megállapodásait is hangsúlyosan mutatja majd be elért eredményként.
hogy az EU a nemzetközi kereskedelmi feszültségek ellenére is képes új piacokat nyitni vállalatainak.
A Bizottság a partnerek körének bővítését az európai függőségek mérséklésének fontos eszközeként kezeli, ám egyezmények politikai felmutatása nem jelenti azt, hogy már valamennyi teljeskörűen alkalmazható. Ahogy sok más területen, itt is
több esetben még tagállami vagy parlamenti ratifikáció kell ahhoz, hogy kézzel fogható eredményeket érzékelhessünk.
Az egyik legkonkrétabb bejelentés várhatóan a gyermekek online védelmét célzó EU Kids Act lesz, amelyről csütörtökön külön sajtótájékoztatót is tartanak. A készülő szabályozás korlátozná a fiatalok hozzáférését egyes online szolgáltatásokhoz, és nagyobb felelősséget róna a platformokra azért, hogy azok már kialakításukban is biztonságosak legyenek.
A korhatárról több, egymástól eltérő változat is megjelent, de most a korábbi 13 éves küszöb helyett, a frissebb értesülések már 15 éves kor alatti korlátozásokról szólnak. A pontos életkori kategóriák és a szülői felügyelettel engedélyezett hozzáférés feltételei ezért különösen fontos részletei lesznek a javaslatnak.
A digitális politika másik nagy kérdése az lesz, hogyan akarja Európa csökkenteni technológiai lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A saját felhő- és számítási kapacitások mellett az AI fejlesztése és gazdasági alkalmazása is előtérbe kerülhet.
Az Európai Néppárt képviselői azt várják, hogy von der Leyen a fejlesztés gyorsítása mellett foglaljon állást, és ne az újabb korlátozásokat helyezze előtérbe. Az elnöknek így egyszerre kell választ adnia az online biztonsággal kapcsolatos aggodalmakra, és arra az üzleti elvárásra, hogy az európai szabályozás segítse az új technológiák elterjedését.
Mindezt úgy, hogy az USA techóriásainak adóztatására érzékeny Donald Trump amerikai elnök se érezze úgy, hogy újabb fenyegetésekbe kelljen bocsátkoznia.
A zöldátállás folytatásának tempója és szabályozási terhei körül szintén látványos politikai egyensúlyozás várható, hiszen
A nyári erdőtüzek és más szélsőséges időjárási események után a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás külön hangsúlyt kaphat, különösen, mivel ez már közvetlen gazdasági és ipari kérdéssé vált. Az alacsony folyóvízállás például akadályozhatja az ipari központok ellátását, a szélsőséges időjárás pedig infrastruktúrát és termelőkapacitásokat veszélyeztet.
Az energiaellátás átalakítását a Bizottság eközben biztonsági és megfizethetőségi kérdésként is kezeli. A saját, alacsony kibocsátású energiaforrások bővítésétől az importált fosszilis energiahordozóknak való kiszolgáltatottság és az árkilengések hatásának mérséklését várja.
Mindez persze szorosan kapcsolódik az unió következő költségvetéséhez, vagyis a 2028-2034-es ciklusra javasolt MFF-hez, amelyet kérdéses mennyire konkrétan említ majd von der Leyen.
Az Európai Parlament azt várja, hogy a versenyképességre, védelemre és biztonságra szánt új vállalások mögé megfelelő források kerüljenek, a Magyarország számára alapvetően fontos kohéziós és agrártámogatások háttérbe szorítása nélkül.
Az EP erős üzenetet szeretne a tagállamok felé arról, hogy az új feladatokat nem lehet megfelelő finanszírozás nélkül teljesíteni.
A beszéd egyik fontos kérdése így az lesz, hogy a Bizottság elnöke a politikai célok felsorolásán túl mennyire vállalja fel a következő költségvetés körül kibontakozó forrásvitát, és milyen konkrét bejelentéseket tud tenni, azon túl, hogy reagál az EU-t érintő legaktuálisabb dilemmákra.
Címlapkép forrása: EU
Napi