KülföldSzerző: index 2 órával ezelőtt 11 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság elnöke szerint Magyarország a pozitív példa Európában.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Szeptember 16-án, szerdán kilenckor tartja szokásos évértékelő beszédét az Európai Parlamentben, az ún. Az Unió helyzetét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen idei felszólalását azért várják az Európai Parlamentben, valamint a tagállamok fővárosaiban is nagy figyelemmel, mert
a mostani beszédében lefektetett prioritások és szakpolitikai tervek lehetnek az utolsók, amiket potenciálisan befejezhet második ciklusának lejárta előtt.
A menetrend szerint először Ursula von der Leyen fog beszélni, amire aztán a képviselőcsoportok vezérszónokai reagálnak. Ezután Von der Leyen válaszol a vezérszónokok felszólalásaira, majd az Európai Unió Tanács képviseletében Thomas Byrne uniós ügyekért és védelemért felelős ír miniszter felszólalása után az EP-képviselők érkeznek. Ezekre az Európai Bizottság elnöke ismét reagál, a vitát pedig a képviselőcsoportok vezérszónokai reakciói zárják.
A legjobb idők a legrosszabb idők voltak, így írta le Charles Dickens Európát a francia forradalom idején. Ez jó leírása annak, amiben ma élünk
– kezdte beszédét Von der Leyen, aki szerint az unió jelenleg a legerősebb az, ami korábban volt, de sokkal törékenyebb állapotban is van, mint valaha volt.
Szerinte e két állítás igaz, pedig összeegyeztethetlennek tűnhet.
Von der Leyen szerint Európa egyre erősebb, hiszen levált az általa csak toxikusnak nevezett orosz energiahordozóktól, miközben a világ legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, és saját harderejét is fejleszti – hangsúlyozta, hogy az elmúlt években 80 százalékkal nőtt a védelmi kiadásokra nőtt kiadásokat.
Felsorolta, hogy Európa mindig is kiállt érdekei mellett, de Ukrajnát is támogatja, és felszólalt Grönland mellett is, miközben a saját demokráciáját folyamatosan védenie kell.
Von der Leyen szerint ismerik a veszélyeket, amik Európa előtt állnak. Jelenleg egy nyíltan ellenséges világban élünk: Európában nyílt háború van, miközben a közelben más háborúk is zajlanak, és a kereskedelmet is sokan fegyverként használják.
Emellett a társadalmakat és az állampolgárokat is nyomás alá helyezik a növekedő megélhetési és lakhatási költségek, ahogy a technológiai változás gyorsasága is kihat a munkahelyeinkre, társadalmunkra és magára a demokráciára is.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a szélsőséges politikai erők erősödnek, és ezzel az árnyalt fogalmazások elhalványulnak, és az is megváltozott, ahogy egymáshoz viszonyulunk.
Megpróbálnak éket vetni közénk, időnként kívülről, időnként belülről. Viszont utunk egyértelmű, egy független Európát kell építenünk, és erről nem téríthetnek le
– mondta Von der Leyen.
Az európai gazdaságot még soha nem befolyásolta ennyire a Közel-Kelet eseményei, amelynek eredményeként súlyos energiaárakkal szembesülünk. Annak ellenére, hogy a világ egyik legjobb valutája a mienk, erős a gazdaságunk, cégeink versenyképesek, még inkább sürgető, hogy tartsuk magunkat a Draghi-jelentéshez és át kell alakítanunk a gazdaságunkat. Európa nem tud vezető ipari nagyhatalom maradni, ha nem tudjuk csökkenteni az energiaárakat.
Nagyobb sebességre kell kapcsolnunk Európában. Sikerült diverzifikálni energiaellátásunkat, de a közel-keleti háború nagyobb terhet rótt ránk, 90 milliárd euróval került mindez többe. Célunk, hogy az elektromos áram arányát 2040-re megkettőzzük, mert akkor jelentősen csökkenthetjük függőségünket a fosszilis energiáktól. Fel kell gyorsítani a hálózati rendszer kiépítését a kontinensen és az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az elektromos hálózatok összekapcsolásának folyamatát is. Európának a villamosáram energia mellett kellett hosszú távon dönteni.
A kereskedelemre áttérve Von der Leyen elmondta, hogy Európa kereskedelmi hiánya Kínával szemben napi egymilliárd euró, ami szerinte elérte azt az átbillenési pontot. Von der Leyen szerint egy második kínai válság lebeg felettünk, ami már itt is van – az európai piacot elárasztott kínai termékek miatt az európai iparközpontok kiürültek. Ez a német politikus szerint feltarthatatlan folyamat, emiatt is kezdtek párbeszédbe Kínával, viszont ennek a beszédnek szerinte immáron eredményt kell hoznia, és szerinte Kínának is érdeke.
Minden eszközt bevetnek ehhez.
Ezen célok teljesítéséhez ugyanakkor fontos a finanszírozás, és itt rátért a következő, 2028-tól esedékes uniós költségvetésére, az ún. többéves pénzügyi keretre, az MFF-re. Ezzel kapcsolatosan az unió saját forrásai mellett érvelt, amit közvetlenül az Európai Unió szed be – szerinte csak így érhetőek el a célok.
Von der Leyen a tőkeunió létrehozása mellett érvelt, és szerinte egy olyan bankrendszerre van szükség, ami nemcsak stabilitást nyújt, hanem nagyobb kapacitással segíti a fejlődést – ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a BIzottság újabb egyszerűsítő omnibuszcsomagot fog benyújtani a jövőben.
Von der Leyen szerint azonban Európa jövőbeni problémáival is foglalkozni kell – értve ezalatt a klímaváltozást.
Klímaváltozás a valóssággal való szembesülés nyara volt. A kontinens szinte egyetlen egy területe sem úszta meg
– jelentette ki Von der Leyen, aki felsorolta, hogy Írországtól Bulgáriáig, Svédországtól Olaszországig mindenhol hőhullámok sújtották a kontinenest.
Felsorolta, hogy nagyon sok élelmiszer veszett oda az aszály és a hőhullámok miatt, miközben Európa folyói is majdnem eltűntek. Emellett a hőhullám 35 ezer ember halálát is okozta.
Európának a klímaváltozás elleni harcnak élen kell járnia, és élen tud járni
– jelentette ki Von der Leyen, aki hangsúlyozta, hogy Európa a világ átlagához képest kétszer gyorsabban a felmelegedés.
Von der Leyen bejelentette, hogy ezzel kapcsolatosan egy új, klímarezilienciai tervet nyújt be, valamint létrehozzák a klímabiztosítási szövetséget. Mint mondta, ez a nyár nem ismétlődhet meg, és emiatt beterjesztenek egy európai hőhullámterv – jobb korai riasztásra és jobb egészségügyi felkészültségre van szükség.
A vízhiányt is meg kell oldanunk és ezt csak egy átfogó európai vízgazdálkodási tervvel lehet kezelni. Az nem működik, hogy minden 4 liter vízből egy liter nyomtalanul eltűnik a kontinensen, mert például rosszak a hálózatok és így a vizet egyszerűen elpocsékoljuk.
Európa vezető tűzoltóitól azt kértük, hogy játszanak szerepet az erdőtüzek oltásának terén a világban. Tervezzük egy jövőbeli európai tűzoltó flotta felállítását is. Elmesélte Rune Kyndal pilóta történetét, aki a nyári erdőtüzek oltása közben vesztette életét, emlékének adózva állva tapsoltak a képviselők.
Ezután a mesterséges intelligencia terjedésével foglalkozott Ursula von der Leyen. Az unió azt szeretné, ha az AI az emberek, a kontinens jövőjét szolgálná. Viszont a felmerülő kockázatokat kezelni kell. Egyre nagyobb tudásúak ezek az AI ágensek, ezért kiemelten figyelnünk kell az önjavító modellekre, amelyek okozta problémákról egyre gyakrabban hallunk. Bár van már olyan szabályozása az EU-nak, méghozzá az Artificial Intelligence Act, amely képes ezt kordában tartani, azért szövetséget kell ezen a téren kötni Kanadával, az Egyesült Királysággal, hogy ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani ezeket a rendszereket és megőrizzük biztonságunkat.
Ha az AI kockázatát csökkentjük, akkor maximalizálni fogjuk az előnyeit. Nézzük meg, hogy hol lehet megtalálni a különböző területeken az AI valós előnyeit. A személyre szabott mesterséges intelligencia program támogatása elsődleges. Ilyen például a mellrák szűrés, ahol az AI támogatott mammográfiai szűrés során az AI hamarabb ismeri fel a lehetséges tumorokat, mint az orvos.
Von der Leyen elmondta, hogy a mesterséges intelligencia használatát az öt legnagyobb szektorban hasznosítanák, ahol az eszköz a legnagyobb lehetőséget nyújthatja – konkrét példaként az egészségügyet, a közlekedést, az élelmiszeripart, a high-tech ipart, valamint a védelem- és űrkutatást említette.
Ezzel kapcsolatosan Von der Leyen bejelentette, hogy novemberben ezen iparok vezetőivel, MI-kutatókkal és fejlesztőkkel találkoznak majd, hogy megállapíthassák, mire van szükség a mesterséges intelligencia potenciáljának kihasználásában.
Az európai megközelítés azonban egyértelmű: akarják a mesterséges intelligenciát, de etikus és az emberre biztonságos eszközt akarnak, ami nem lecseréli az embert, hanem az ember irányítja.
Ezután az Európai BIzottság elnöke azzal folytatta, hogy az MI aszociális piacgazdaságra is kihat: egyeseknek az MI felgyorsítja az ismétlődő feladatok elvégzését, viszont ez a különböző szakterületek, régiók és generációk között nem egyenletesen oszlik el – itt Von der Leyen kitért arra, hogy az MI miatt sok junior pozíció megszűnt, ami miatt a fiatalok néhány országban nehezen találnak maguknak munkát.
Ezzel vezette át beszédét a következő gondolatára, a szociális jogokra. Mint emlékeztetett, jövőre ünneplik az Európai Szociális Jogok Pillérének tizedik évfordulóját, és szerinte az ígéreteket teljesíteni kell – azt ígérte, hogy a régiókba fog fektetni, hiszen mindenkinek joga ott maradni és boldogulni, ahol született.
Von der Leyen emlékeztetett, hogy már benyújtották az első lakhatási első lakhatási szabályozást, hogy a rövidtávú bérlést és a spekulációt korlátozhassák – az Európai BIzottság elnöke szerint a lakhatás és a gondozás nem luxus, hanem jog.
A német politikus azt ígérte, hogy minden nap ki fognak állni az emberek jogaiért és értékeiért, és bejelentette, hogy a szociális pillérek fenntartása érdekében csúcstalálkozót rendeznek majd.
Az idők, a technológiák lehet, hogy változnak, de az értékeink nem: Európában mindig az emberek lesznek az elsők
– foglalta össze gondolatait Ursula von der Leyen.
Ezután Von der Leyen a kereskedelem témájára tért rá. Ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy
az Európai Bizottság egy új nemzetközi összekapcsolási projekten dolgozik, ami Dél-Kaukázust közvetlenül kapcsolná be az európai gazdaságba.
Elmondta, ezzel legalább 12 milliárd euró köz- és magánberuházást szeretnénk megvalósítani, és a cél, hogy a kereskedelmi útvonalakat diverzifikálása mellett az, hogy a régióval megháromszorozzák a kereskedelmi volument és csökkentsék a szállítási időt 2030-ig.
Von der Leyen szerint ezek a partnerségek nem kizárólag a kereskedelemről szólnak, hanem egy stratégiai döntést is jelentenek Európa számára, hiszen az új partnerségek a nemzetközi, szabályokon alapuló világrend válsága és a töredezettség ellen is védenek.
Egyesek úgy gondolják, hogy egyedül kell boldogulni. De ez Európának nem működik, mindig a szabályalapú világ mellett állunk ki
– jelentette ki az Európai BIzottság elnöke, aki szerint Európa méreténél fogva a nemzetközi kapcsolatokban és a kereskedelemben a legerősebb a világon.
Ezután megszólította a beszédet személyesen meghallgató Mark Carney kanadai miniszterelnököt. Von der Leyen szerint a jelenléte a szimboluma Kanada és EU közötti kulturális és történelmi kapcsolatnak. Szerinte Kanada és az EU ugyanúgy látja a világot – konkrét példaként a klímaváltozás elleni harcot, Ukrajna támogatását, a mesterséges intelligenciát, valamint a demokráciát említette.
Von der Leyen bejelentette, hogy Európa megnyitja a kaput, hogy Kanada lehessen az EU első társult tagja.
Hangsúlyozta, szerinte ez egy olyan partnerség, ami senki ellen nem irányul, hanem mindenkit megerősít.
Ursula von der Leyen, aki ezután rátért az orosz-ukrán háború eszkalációjára. Hangsúlyozta, egyre gyakoribbak az orosz hibritd fenyegetések, akciók, támadások. A kontinensnek felkészültnek kell lennie, ezért egy új európai biztonsági stratégiát fog javasolni. A doktrinánk és döntéshozatal eddig nem tartotta a lépést a gyorsan változó helyzettel, mert ezeket egy békésebb világra tervezték.
A NATO 4. cikkelyéhez hasonló mechanizmusra van szükségel az EU-nak is („ vészhelyzeti biztonsági protokoll" ), tehát
Amikor egy tagállam aktiválja ezt a protokollt, az összes tagállamnak össze kellene ülnie, hogy koordináljon egy európai válaszintézkedést, amely visszatartja a további eszkalációt és csökkenti annak hatásait"
– mondta Ursula von der Leyen, aki egyben egy „Európai Biztonsági Tanács" létrehozását szorgalmazta. Majd hozzátette, a kontinens meg fogja védeni területének minden négyzetméterét, ha szükséges.
Az EU továbbra is támogatja majd Ukrajnát a háború legnehezebb telén" – hangsúlyozta von der Leyen, aki hozzátette, hogy „a közelgő tél kemény próbatétel lesz Ukrajna számára", de semmi sem fogja megtörni az ukrán ellenállás szellemét.
Az EU jelenleg a finanszírozását arra használja, hogy segítsen Ukrajnának légvédelmi rendszereket vásárolni, és azt szeretné, hogy kezdődjön együttműködés egy „megfizethető moduláris rakétavédelmi rendszer" kifejlesztésére, amely Európában készül. Az EU „egy új, közös projektekre vonatkozó programot fog felállítani ukrán vállalatok bevonásával", és dolgozni fog az „Oroszország elleni szankciók szigorításán is".
„Nem feltétlenül új szankciók szükségesek, hanem mindenekelőtt a meglévők betartása. A szankcióink... óriási nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra. Oroszország mindent megtesz, hogy megkerülje őket. Ezért be kell zárnunk ezeket a kiskapukat."
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2026. szeptember 16-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)
Napi