GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A nettó átlagkereset 523 300 forintot ért el, ez 9,1 százalékkal magasabb volt, mint 2025 júliusában.
2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, 8,5, illetve 9,7 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), szerdán.
A tájékoztatás szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500 forint volt, 7,5 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A nettó átlagkereset 523 300 forintot ért el, ez 9,1 százalékkal magasabb volt, mint 2025 júliusában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 706 900 forint volt, ami 7,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 699 000, a költségvetésben 721 200, a nonprofit szektorban 741 700 forintot tett ki, 6,8 és 7,6, illetve 7,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
A reálkereset 7,8 százalékkal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,2 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 618 200 forintot ért el, ami 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot tett ki, ez 9,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a KSH adatsorához fűzött kommentárjában kifejtette: júliusban ismét gyorsult a béremelkedés, de a keresetek növekedési üteme már elmarad az év elején látott szinttől. Megjegyzi ugyankkor, hogy a bruttó átlagkereset emelkedésének gyorsulását elsősorban bázishatások magyarázzák.
A lassulás főként az állami szférában látványos: februárban még 13,4 százalékos béremelkedést mértek, júliusra ez 7,4 százalékra mérséklődött, így megegyezett a versenyszféra ütemével. Regős szerint a béreket továbbra is húzza
A munkaerőpiac azonban veszít a feszességéből, ami fékezi a keresetek növekedését – mutat rá az elemző.
Az, hogy a bruttó és a nettó mediánbér is gyorsabban emelkedett az átlagnál, Regős szerint arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek bére az átlagosnál nagyobb mértékben nőhetett.
Az ágazatok közül a szociális ellátásban volt a legnagyobb, 12,1 százalékos béremelkedés, ezt a vízellátás és hulladékgazdálkodás követte 10,3 százalékkal.
Az egészségügyben mindössze 1 százalékkal, az energiaiparban 4,6 százalékkal nőttek a keresetek. A nehézségekkel küzdő feldolgozóiparban 6,8 százalékos emelkedést mértek.
A júliusi 1,2 százalékos infláció mellett a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2, a nettóé 7,8 százalékkal nőtt. Regős ezt az 1,5–2 százalék körüli gazdasági növekedés mellett kedvező eredménynek tartja, hosszabb távon azonban kérdésesnek látja ennek fenntarthatóságát.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemeli: a következő hónapokban az egyes állami ágazatoknak ígért béremelések még felfelé húzhatják az adatokat, ettől eltekintve Regős Gábor a mostanihoz hasonló keresetnövekedésre számít az év hátralévő részében. Jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkaerőpiac feszessége lehet meghatározó. A közgazdász szerint a bérek további felzárkóztatásához már a termelékenység gyorsabb növekedésére is szükség lesz.
Napi