GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Kérdéses, hogy a baromfitermelők a növekvő kiadásaikat milyen mértékben tudják érvényesíteni az eladási árakban.
Az Európai Unió csirkehústermelése 2027-ben elérheti a 13 millió tonnát, miközben a fogyasztás megközelítheti a 11,9 millió tonnát – derül ki az amerikai agrártárca külföldi mezőgazdasági szolgálatának (USDA FAS) friss jelentéséből. Az elemzés szerint a csirke iránti kereslet bővülése és a brazil behozatal korlátozása egyaránt segítheti az európai termelőket. A magyar ágazat ugyanakkor jól mutatja: a növekvő kibocsátás mellett is elfogyhat a gazdálkodók jövedelme.
A jelentést készítő szakértők az idei 3,4 százalékos bővülés után jövőre további mintegy 2 százalékos növekedést várnak az uniós csirkehústermelésben. A fogyasztás 2026-ban 3,3, majd 2027-ben további 1,6 százalékkal emelkedhet. Ezek a jelentés saját szakértői előrejelzései, és kifejezetten a csirkehúsra vonatkoznak, nem a teljes baromfiágazatra.
A csirke előnye továbbra is az, hogy a többi húsféleséghez képest viszonylag olcsóbb, vagyis megfizethetőbb. Az élelmiszerek és az energia drágulása miatt a vásárlók egy része az olcsóbb állati fehérjéket keresi, ami támogatja a keresletet. A jelentés szerint a kedvezőbb árú húsrészek, például
is bővül, miközben a csirkealapú gyorséttermi láncok terjeszkedése újabb piacot teremt. A legszegényebb fogyasztóknál azonban már az állati fehérjék vásárlásának visszafogása is megjelenik.
Az európai növekedés egyik motorja Lengyelország maradhat, amely az uniós csirkehústermelés több mint 21 százalékát adja. Az idei mintegy 8 százalékos bővülés után jövőre közel 4 százalékkal növekedhet a lengyel kibocsátás.
Ez a magyar szereplők számára is meghatározó, hiszen a lengyel termelés hozzávetőleg 44 százaléka más uniós országokban talál vevőre.
A bővülő európai keresletből tehát nemcsak a magyar termelők szeretnének nagyobb részt megszerezni: a legnagyobb versenytárs is növeli a kínálatát.
A USDA FAS Magyarországon kiszámítható belső kereslettel, beruházásokkal és lassan növekvő csirketermeléssel számol 2026-ban és 2027-ben. Ezzel együtt az elemzés becslése szerint 2023 óta a hazai baromfitermelők mintegy 15 százaléka felhagyott a tevékenységével. A kibocsátás így egyre inkább a megmaradó szereplőknél összpontosulhat.
A jövedelmezőség korlátaira a Világgazdaságnak nyilatkozó Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója is felhívta a figyelmet: a brojlercsirke-termelés eredménye nagyjából „plusz nulla”. Az erős forint, az import és az olcsó sertéshús fékezi az értékesítési árakat, miközben az energia és más termelési tényezők drágulnak.
Ez fontos különbség az uniós előrejelzés és a magyar helyzet között. Az amerikai elemzők arra számítanak, hogy az aszály és a hőhullámok nyomán emelkedő takarmányköltségeket az európai csirketermelők tovább tudják hárítani a kiskereskedelemre. A hazai tapasztalat alapján azonban ez korántsem automatikus: az erős árverseny megakadályozhatja, hogy a növekvő kiadások teljes egészében megjelenjenek az eladási árakban.
A következő év egyik legnagyobb bizonytalansága Brazília visszatérése. A jelentés azzal számol, hogy a szeptember 3-án életbe lépett, az antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos uniós követelményekhez kötődő importkorlátozás 2027 egészében fennmarad. E feltételezés mellett az EU csirkehúsimportja az idei 740 ezer tonnáról 640 ezer tonnára, mintegy 13,5 százalékkal csökkenhet. A kieső brazil szállításokat Thaiföld, az Egyesült Királyság, Ukrajna és Kína együtt sem pótolná teljesen.
Ez azonban feltételes forgatókönyv, nem a brazil import tartós leállásának bizonyítéka. A Világgazdaság háttércikke szerint az előzetes uniós audit kedvezően zárult, és megfelelő bizottsági döntéssel újraindulhatnak a szállítások. Ez lényegesen módosíthatná a jelentésben felvázolt importkilátásokat.
A brazil áru kiszorulása ráadásul az exportpiacokon visszaüthet. Az amerikai szakértők szerint Brazília más országokban kereshet vevőket az Európából kieső mennyiségnek, erősebb versenyt támasztva az uniós szállítóknak. Emiatt az EU csirkehúsexportját jövőre 1,3 százalékkal alacsonyabbra, 1,75 millió tonnára várják.
A magyar termelők lehetőségeit a járványvédelem és a feldolgozás kapacitása is befolyásolja. A baromfipestis megjelenését és a nyírbátori feldolgozó tűzkárát is a növekedést veszélyeztető tényezők közé sorolta. A bővülő európai kereslet ezért akkor hozhat tartós javulást a hazai ágazatnak, ha a termelők meg tudják őrizni állományaikat, biztosítani tudják a feldolgozást, és az áraikban is érvényesíteni tudják emelkedő költségeiket.
Napi