Franciaország egy hetet kapott uniós partnereitől annak megindoklására, hogy miért áll ki az orosz-üzbég milliárdos, Aliser Uszmanov uniós szankciós listáról való törlése mellett, és miként kerülhető el, hogy a lépés precedenst teremtsen más szankcionált oligarchák esetében – jelentette a Politico.

Az EU-tagállamok nagykövetei hétfőn nem tudtak megállapodni Uszmanov listáról való eltávolításáról a zárt ajtók mögött tartott Coreper-ülésen. Öt, a tárgyalásokban részt vevő diplomata és tisztviselő szerint most Párizson a sor, hogy

megnyugtassa partnereit arról, hogy a lépés nem indít el láncreakciót, amely szétzilálná az Oroszországgal szembeni szankciókat. A nagykövetek szeptember 22-én ülnek össze újra.

"Ha Franciaország ezt megteszi, mások is előállnak majd a saját oligarcháikkal, akiket le kellene venni a listáról – és a kártyavár összedől" – fogalmazott egy magas rangú uniós tisztviselő. A külügyminiszterek kedden és szerdán egyeztettek Párizzsal az ügyről, de több diplomata is szkeptikusan nyilatkozott, különösen annak fényében, hogy Moszkva fokozza az ukrán civil infrastruktúra elleni csapásokat.

Párizs eredetileg úgy állította be Uszmanov listáról való törlésének támogatását, mint Szlovákiának tett gesztust, amely régóta szorgalmazta ezt a lépést. Francia diplomaták azonban azóta az Élysée-palotától kapott kommunikációs iránymutatást követve elismerték, hogy

Párizsnak konkrét nemzetbiztonsági érdeke fűződik az ügyhöz, és pozitívan kíván válaszolni a hozzá forduló nemzetközi partnereknek.

A Financial Times értesülései szerint ez összefügghet az Azerbajdzsán – Üzbegisztán közeli szövetségese – által fogva tartott francia állampolgárok szabadon bocsátásával.

„Nem akarjuk azt az üzenetet küldeni, hogy ha valaki orosz oligarcha, és le akar kerülni a szankciós listáról, akkor fogjon túszul európaiakat” – reagált Thijs Reuten holland EP-képviselő. Más diplomaták megjegyezték, hogy a tagállamok saját érdekeinek érvényesítése a szankciós tárgyalásokon nem új jelenség, de Franciaországtól – amely az EU külpolitikai vezetőjének szerepére tör – más mércét várnak el.

Uszmanov esetében korábban Magyarország volt az egyik leghangosabb tiltakozó:

Orbán Viktor vezetése alatt több szankciós tárgyaláson követelték az oligarcha levételét a korlátozásokról szóló listáról.

A nagykövetek a hétfői ülésen nem kaptak részletes tájékoztatást a háttérben zajló alkuról, Párizs ugyanakkor azt állítja, hogy átláthatóan járt el, hiszen a tagállamokat már egy héttel korábban értesítette a nemzetbiztonsági okokról, és felajánlotta, hogy a megfelelő csatornákon keresztül további részleteket kérhetnek. Az EU 2022-ben vetett ki pénzügyi és utazási korlátozásokat Uszmanovra Ukrajna területi integritásának aláásása miatt, hivatkozva az orosz háborúnak nyújtott anyagi támogatására. Uszmanov tagadja a vádakat, és régóta kampányol a listáról való eltávolításáért.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.