Az európai önállóság már a tavalyi SOTEU beszédnek is központi kérdése volt, azóta pedig újabb események mutatták meg a függőségek árát.

• A közel-keleti konfliktusok ismét nyomást gyakorolnak az energiaárakra,
• a kritikus nyersanyagok külső beszerzése folyamatos kiszolgáltatottságot jelent,
• a kínai ipari túlkapacitások pedig egyre több ágazatban nehezítik az európai vállalatok helyzetét.

Ezekkel a kihívásokkal még a tagállamok közös fellépésével is nehéz megbirkózni és bár Európa magas életszínvonala és kiterjedt szociális rendszerei továbbra is jelentős előnyt jelentenek, ennek tartós megőrzése ellehetetlenül, ha a kontinens még jobban lemarad a versenyképességben.

Amellett persze, hogy a védelem és versenyképesség új prioritásai rendkívül nehéz helyzetbe hozza az EU közös költségvetését, a keddi parlamenti felszólalások és az előzetes értesülések alapján a migráció a beszéd egyik leghangsúlyosabb eleme lehet. A spanyolországi Ceuta exklávéját érő nyári migrációs válság ismét előtérbe helyezte, hogy milyen eszközökkel tudja az EU megvédeni külső határait, és segítséget nyújtani a hirtelen megnövekvő nyomással szembesülő tagállamoknak.

A Bizottságot vezető Ursula von der Leyen várhatóan a Frontex megerősítésére, valamint a hasonló válságok kezelését segítő új tagállami jogi lehetőségekre is javaslatot tehet.

Mindez a Tisza-kormány kirajzolódó uniós forrástárgyalási stratégiájának is kedvezhet, amennyiben valóban a külső határok védelmére és az ehhez kapcsolódó terhekre hivatkozva próbál több támogatást elérni következő uniós költségvetésben. A biztonsági kérdések azonban várhatóan jóval túlmutatnak majd a migráción.

Ukrajna támogatása, az európai védelmi ipar fejlesztése, valamint a drón- és hibrid támadások elleni fellépés egyaránt hangsúlyos kiemelést kaphatnak, a következő időszak választásaihoz kapcsolódva pedig a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni védekezés is előkerülhet.

Az önállóbb Európa egyúttal új, valóban partneri szövetségeseket is keres, így Mark Carney kanadai miniszterelnök jelenléte is fontos, aki csütörtökön szólal majd fel a strasbourgi parlament előtt.

Von der Leyen várhatóan az elmúlt időszak nagy kereskedelmi megállapodásait is hangsúlyosan mutatja majd be elért eredményként.

• A Mercosur-országokkal aláírt egyezmény,
• az Indiával
• és Ausztráliával lezárt tárgyalások,
• valamint a Mexikóval kötött megállapodás korszerűsítése azt hivatott bizonyítani,

hogy az EU a nemzetközi kereskedelmi feszültségek ellenére is képes új piacokat nyitni vállalatainak.

A Bizottság a partnerek körének bővítését az európai függőségek mérséklésének fontos eszközeként kezeli, ám egyezmények politikai felmutatása nem jelenti azt, hogy már valamennyi teljeskörűen alkalmazható. Ahogy sok más területen, itt is

több esetben még tagállami vagy parlamenti ratifikáció kell ahhoz, hogy kézzel fogható eredményeket érzékelhessünk.

Az egyik legkonkrétabb bejelentés várhatóan a gyermekek online védelmét célzó EU Kids Act lesz, amelyről csütörtökön külön sajtótájékoztatót is tartanak. A készülő szabályozás korlátozná a fiatalok hozzáférését egyes online szolgáltatásokhoz, és nagyobb felelősséget róna a platformokra azért, hogy azok már kialakításukban is biztonságosak legyenek.

A korhatárról több, egymástól eltérő változat is megjelent, de most a korábbi 13 éves küszöb helyett, a frissebb értesülések már 15 éves kor alatti korlátozásokról szólnak. A pontos életkori kategóriák és a szülői felügyelettel engedélyezett hozzáférés feltételei ezért különösen fontos részletei lesznek a javaslatnak.

A digitális politika másik nagy kérdése az lesz, hogyan akarja Európa csökkenteni technológiai lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A saját felhő- és számítási kapacitások mellett az AI fejlesztése és gazdasági alkalmazása is előtérbe kerülhet.

Az Európai Néppárt képviselői azt várják, hogy von der Leyen a fejlesztés gyorsítása mellett foglaljon állást, és ne az újabb korlátozásokat helyezze előtérbe. Az elnöknek így egyszerre kell választ adnia az online biztonsággal kapcsolatos aggodalmakra, és arra az üzleti elvárásra, hogy az európai szabályozás segítse az új technológiák elterjedését.

Mindezt úgy, hogy az USA techóriásainak adóztatására érzékeny Donald Trump amerikai elnök se érezze úgy, hogy újabb fenyegetésekbe kelljen bocsátkoznia.

A zöldátállás folytatásának tempója és szabályozási terhei körül szintén látványos politikai egyensúlyozás várható, hiszen

• a Néppárt további deregulációt követel,
• a szocialisták és zöldek viszont azt akarják támogatásukért, hogy von der Leyen tartson ki a környezetvédelmi vállalások mellett, és egyértelműen határolódjon el a szélsőjobboldallal kötött megállapodásoktól.

A nyári erdőtüzek és más szélsőséges időjárási események után a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás külön hangsúlyt kaphat, különösen, mivel ez már közvetlen gazdasági és ipari kérdéssé vált. Az alacsony folyóvízállás például akadályozhatja az ipari központok ellátását, a szélsőséges időjárás pedig infrastruktúrát és termelőkapacitásokat veszélyeztet.

Az energiaellátás átalakítását a Bizottság eközben biztonsági és megfizethetőségi kérdésként is kezeli. A saját, alacsony kibocsátású energiaforrások bővítésétől az importált fosszilis energiahordozóknak való kiszolgáltatottság és az árkilengések hatásának mérséklését várja.

Mindez persze szorosan kapcsolódik az unió következő költségvetéséhez, vagyis a 2028-2034-es ciklusra javasolt MFF-hez, amelyet kérdéses mennyire konkrétan említ majd von der Leyen.

Az Európai Parlament azt várja, hogy a versenyképességre, védelemre és biztonságra szánt új vállalások mögé megfelelő források kerüljenek, a Magyarország számára alapvetően fontos kohéziós és agrártámogatások háttérbe szorítása nélkül.

Az EP erős üzenetet szeretne a tagállamok felé arról, hogy az új feladatokat nem lehet megfelelő finanszírozás nélkül teljesíteni.

A beszéd egyik fontos kérdése így az lesz, hogy a Bizottság elnöke a politikai célok felsorolásán túl mennyire vállalja fel a következő költségvetés körül kibontakozó forrásvitát, és milyen konkrét bejelentéseket tud tenni, azon túl, hogy reagál az EU-t érintő legaktuálisabb dilemmákra.

Címlapkép forrása: EU