GazdaságSzerző: portfolio 3 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kínos diplomáciai helyzetbe került, amikor kiderült, hogy eredetileg nem tervezte meghallgatni Mark Carney kanadai miniszterelnök strasbourgi európai parlamenti beszédét – annak ellenére, hogy Carney mintegy 6000 kilométert utazott a felszólalásért. Ottawa nyomására a Bizottság végül módosította a programot, és von der Leyen mégis Strasbourgban maradt. A protokolláris botlás különösen rosszkor jött, mivel Kanada és az EU éppen szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításán dolgozik, miközben Ottawa az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi konfliktus miatt Európa felé nyit, sőt, gyakorlatilag az EU társult állama szeretne lenni a nyersanyagokban gazdag ország.
Ursula von der Leyen kínos diplomáciai helyzetbe került Mark Carney kanadai miniszterelnök strasbourgi látogatása miatt. A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke eredetileg úgy tervezte, hogy szerdai évértékelő beszéde után visszatér Brüsszelbe, így nem lett volna jelen Carney másnapi európai parlamenti felszólalásán. Ottawa ugyanakkor jelezte, hogy szeretné, ha von der Leyen meghallgatná a kanadai kormányfő beszédét, mire a Bizottság hétfő este módosította a programot, és bejelentette:
von der Leyen mégis Strasbourgban marad.
A helyzet azért vált diplomáciailag kellemetlenné, mert Carney mintegy 6000 kilométert utazott azért, hogy részt vegyen von der Leyen beszédén, majd maga is felszólaljon az Európai Parlament előtt. Az eredeti tervek szerint a bizottsági elnök ehelyett egy gyermekbiztonságról szóló brüsszeli sajtótájékoztatóra ment volna. Kathleen Van Brempt belga EP-képviselő a Politicónak elfogadhatatlannak nevezte az elképzelést, uniós tisztviselők pedig szokatlannak tartották, hogy von der Leyen nem viszonozná Carney gesztusát.
A protokolláris botlás különösen rosszkor jött, mert Kanada és az EU éppen szorosabb politikai és gazdasági kapcsolat kialakításán dolgozik.
Carney Kanadát a nagyhatalmak között együttműködő „középhatalmak” egyik vezetőjeként pozicionálja, miközben az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi konfliktus miatt Ottawa Európa felé is erősebben nyit. A G7-tag Kanada jelentős nyersanyagkészleteivel és mintegy 2,5 ezermilliárd dolláros gazdaságával Brüsszel számára is fontos geopolitikai partner.
A közeledés körül ugyanakkor némi fogalmi zavar is kialakult: felmerült, hogy
Kanada valamiféle „társult tagságot” kereshet az EU-ban, noha ilyen hivatalos státusz nem létezik.
Carney ezt cáfolta, egy névtelenséget kérő kanadai tisztviselő pedig azt állította a Politicónak, hogy az ötlet valójában európai oldalról merült fel. A lap szerint így egy egyszerű naptáregyeztetési probléma végül jól látható diplomáciai kellemetlenséggé nőtte ki magát éppen akkor, amikor Brüsszel és Ottawa látványosan igyekszik közelebb kerülni egymáshoz.
Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözli Mark Carney kanadai miniszterelnököt az EU–Kanada csúcstalálkozó előtt az Európai Tanács székhelyén, 2025. június 23-án Brüsszelben, Belgiumban. A fotó forrása: Thierry Monasse/Getty Images