GazdaságSzerző: economx 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Már nem az a kérdés, hogy digitalizálódik-e a magánegészségügy, hanem az, hogy milyen gyorsan léphet tovább. A PRIMUS és az Inspira Research kutatása szerint a szolgáltatók 63 százaléka már használ mesterségesintelligencia-megoldást, a következő nagy ugrást pedig az összekapcsolt, intelligens betegutak jelenthetik.
A magyar magánegészségügyi szolgáltatók 63 százaléka már használ valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást, miközben az online időpontfoglalás közel 90, a telemedicina pedig több mint 80 százalékuknál elérhető. A következő nagy lépés a betegút teljes digitalizációja lehet – derül ki a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és az Inspira Research közös kutatásából.
A felmérés szerint a magánegészségügyben a digitalizáció alapjai már széles körben kiépültek, a szolgáltatók előtt azonban újabb szint meghódítása áll. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy az egyes digitális megoldások ne külön-külön működjenek, hanem egyetlen, összekapcsolt betegutat támogassanak.
A kutatásban a PRIMUS tagjai vettek részt. Az egyesület jelenleg 66 tagot tömörít, amelyeknek 2025-ös összesített árbevétele meghaladta a 150 milliárd forintot.
A felmérés alapján az alapvető digitális eszközök már a magánegészségügyi szolgáltatók többségénél jelen vannak. Az online időpontfoglalást a válaszadó intézmények közel 90 százaléka, a telemedicinát több mint 80 százaléka, az adminisztratív informatikai rendszereket pedig mintegy 60 százaléka használja.
A szolgáltatók vezetői átlagosan kilenc különböző digitális megoldást ismernek, ezek közül azonban jelenleg átlagosan négyet alkalmaznak aktívan. Ez arra utal, hogy a technológiai lehetőségek már ismertek, de a bevezetés és a rendszerek összekapcsolása eltérő ütemben zajlik.
A következő fejlődési szakasz ezért már nem egyszerűen újabb digitális szolgáltatások bevezetéséről szólhat. A cél egy olyan betegút kialakítása, amelyben az időpontfoglalás, az előzetes anamnézisfelvétel, a betegkommunikáció, a dokumentáció, a leletek elérése és az utánkövetés egyetlen összekapcsolt digitális folyamat része.
A mesterséges intelligencia közben már megjelent a mindennapi működésben is. A kutatás szerint a válaszadó szolgáltatók 63 százaléka használ valamilyen AI-megoldást. Az alkalmazási területek között megtalálható a képalkotó diagnosztika, a dokumentáció támogatása, az adminisztráció és a betegkommunikáció is. A fejlesztési szándék ennél is erősebb: a válaszadók 71 százaléka legalább egy meglévő digitális rendszerét AI-támogatott működésre fejlesztené tovább.
A mesterséges intelligencia szerepét ugyanakkor a szolgáltatók elsősorban az egészségügyi dolgozók munkájának támogatásában látják. A cél nem az orvosi döntések kiváltása, hanem az adminisztráció csökkentése, a folyamatok gyorsítása és az ellátás támogatása.
„A magyar magánegészségügyben ma már nem az a kérdés, hogy digitalizáljunk-e, hanem az, hogyan tudjuk a technológiát a betegek és az egészségügyi szakemberek javára fordítani” – mondta Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
Hozzátette: az AI nem cél, hanem eszköz, amely akkor jelent valódi előrelépést, ha biztonságosabbá, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az ellátást, miközben az orvosi döntések az egészségügyi szakemberek kezében maradnak.
A kutatás alapján a szolgáltatók következő évekre vonatkozó fejlesztési terveiben hangsúlyosan jelenik meg az adminisztratív terhek csökkentése.
Az egyik fontos irány az AI-val támogatott dokumentáció, emellett az intelligens betegkommunikáció, az automatizált időpontkezelés és a képalkotó diagnosztikát segítő megoldások fejlesztése is előtérben van.
A digitális betegút végső célja nem pusztán a kényelmesebb ügyintézés lehet. Az összekapcsolt rendszerek csökkenthetik az adminisztrációt, mérsékelhetik a hibák lehetőségét, gyorsíthatják az információáramlást, és több időt hagyhatnak az orvos és a beteg személyes találkozására.
A digitalizáció további terjedését ugyanakkor több tényező is lassíthatja. A kutatás szerint a szolgáltatók számára az egyik legfontosabb probléma a különböző informatikai rendszerek közötti együttműködés hiánya.
Emellett a beruházási költségek, az adatkezeléssel és az AI használatával kapcsolatos szabályozási kérdések, valamint a kiberbiztonsági elvárások is meghatározzák, milyen gyorsan tudnak továbblépni a szolgáltatók.
A következő időszakban ezért már nem feltétlenül az lesz a döntő, hogy egy szolgáltató hány új digitális funkciót vagy AI-eszközt vezet be. Sokkal fontosabbá válhat, hogy ezek a megoldások mennyire könnyen illeszthetők a már működő rendszerekhez, mennyire biztonságosak, és valóban javítják-e a betegellátást.
A PRIMUS és az Inspira Research kutatása alapján a magyar magánegészségügy digitalizációja tehát új szakaszba érkezett: az alapvető digitális eszközök elterjedése után most az intelligens, összekapcsolt betegutak kialakítása lehet a következő nagy lépés.
Napi