Javul az E.ON Hungária csoport hálózati szolgáltatásainak minősége annak a most lezárult projektnek köszönhetően, amelynek során a csoport négy új akkumulátoros energiatárolót helyezett üzembe. A mintegy négymilliárd forintos beruházás utolsó lépcsője Erdőkertes, Sáregres és Devecser után Püspökszilágy volt. A fejlesztést az Európai Unió modernizációs alapja támogatta.

A beruházás révén a tárolók összesen 4 megawatt teljesítményt és 12 megawattóra tárolókapacitást képviselnek. E számok úgy érzékeltethetők, hogy

• mintegy 1000 napelemes rendszer termelését képesek kezelni,
• illetve az általuk befogadott  árammal körülbelül 2000 háztartás napi fogyasztási igénye elégíthető ki

 – hangzott el a Püspökszilágyon tartott létesítmény-avatáson.

Nem kereskedelmi célúak az új tárolók, még annál is fontosabbak 

Az E.ON új tárolóinak érdekessége, hogy az általuk őrzött villamos energia nem a piacra jut, hanem azt maga a társaság használja majd fel hálózata egyensúlyának, stabilitásának fenntartására. Vagyis kísérleti projektről van szó Jamniczky Zsolt, a társaság vezérigazgató-helyettesének magyarázata szerint. A ma átadott létesítmény azért is fontos, mert a hálózat fejlesztőjének ki kell választania a célt legolcsóbban, leghatékonyabban szolgáló megoldást, 

A naperőművek látványos hazai elterjedése nagyon sürgetővé teszi a hálózatok fejlesztését, ezen belül tehát a tárolók létesítését. Amikor ugyanis a naperőművek csúcsra járnak – nagyjából 10 és 15 óra között –, akkor akár négy Paksi atomerőműnyi teljesítménnyel is működnek. Már közel 300 ezer háztartási méretű kiserőmű (HMKE) csatlakozott a hálózatra. 

Ugyanakkor mivel a naperőművek messze nem termelnek az év 6780 órájában, a kieső időre „pénzt és vasat" kell szánni a hálózatok egyensúlyának fenntartására, továbbá digitalizálni is kell a rendszert. Ezért az E.ON négy új tárolójához is tartozik egy külön energiamenedzsment rendszer. Ez dönt például a ki- és a betárolás idejéről, mértékéről – erről Endersz Frigyes, az Elmű Hálózati Elosztó Kft. ügyvezető igazgatója beszélt.

Az E.ON messze nem dőlhet hátra

A csoport folyamatosan dolgozik a hasonló fejlesztésén és újak előkészítésén, hiszen folyamatosan csatlakoznak a hálózatára új, megújuló alapú energiatermelő létesítmények is. Ezek jellemzően már hálózatfejlesztést is igényelnek a háttérben, és nagyon sok ilyen van - válaszolt a Világgazdaságnak Jamniczky Zsolt. Ez az üzletmenet része. A vezérigazgató-helyettes lapunknak is megerősítette: a hálózatfejlesztés költségei végül megjelenek a hálózat használatának a díjában. Ám éppen ezért a szolgáltató köteles a lehető legolcsóbb megoldást választani, azt pedig, hogy az melyik, a munkatársai számolják ki. A tároló jellemzően esélyesebb a győzelemre, mert azzal kiváltható új vezetékek, berendezések költségesebb építése. 

Természetesen új feladatot jelent majd az E.ON ellátási területén telepítendő szélerőművek csatlakoztatása, hiszen eleve az E.ON szolgáltat az ország közel felén. Azonban a közelmúltban zárult, az uniós RRF forrásokhoz hozzáférést adó pályázat kiírása erre már tekintettel volt. Hasonlóan a várható igényekhez is idomult a mostani tárolóprojekt, hiszen az már 2021-ben indult. Ugyanakkor továbbra is vannak a társaság ellátási területén olyan részek, úgynevezett zárolt körzetek, amelyekben a hálózati kapacitások szűkössége miatt még várniuk kell a csatlakozásra az azt kérelmezett háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői. A következő években ezek a körzetek megszűnnek.

Jól járt az állam

A pilot projekt kapcsán Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a napenergia tárolására használt energiatárolók csak korlátozottan töltik be a szerepüket azért, mert (az előbbiek szerint) a naperőművek a nap legfeljebb 6 órájában járnak csúcsra. Ám éppen a naperőművek e passzív óráit tölthetik ki a szélerőművek, amelyek létesítését az éppen most folyó pályázat teszi lehetővé. A szélkerekek ugyanis jellemzően a nap más óráiban működnek, mint a naperőművek, ezáltal hosszabb időn ás tölthetők az akkumulátoros energiatárolók.

Tótth András szerint azért is megérte az államnak, hogy támogatta az E.ON beruházását, mert a projekt katalizátorhatása révén 2-3 éven belül 2-3 gigawattórányi, hasonló kapacitás jöhet létre az országban. Ez még több megújuló hálózati csatlakozását teszi lehetővé.

A tárolónak helyet adó Püspökszilágynak bizonyos értelemben rutin az E.ON mostani pilot projektje. Tordai Sándor polgármester ugyanis elmondta, hogy a településen már most is hét megújuló telep működik, az első naperőművek és a szélkerekek építése 21 éve indult. Püspökszilágyon működik az egyik radioaktívhulladék-tároló is. További fejlesztéseihez a település jelenleg is pályázik uniós forrásokra.