BelföldSzerző: index 5 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
A jövő megérkezett Magyarországra, de egy valami akadályozza a terjedését.
A 34 éves edző – nevezzük Katalinnak, mert kérésére nem a valódi nevén szerepel – és férje több mint két évig próbálkoztak hiába a gyermekáldással, a lelkileg és anyagilag is megterhelő időszakban hat orvost jártak végig. Arra a kérdésünkre, mi mindennel próbálkoztak, Katalin különböző diétákat és egy peteérést serkentő hormonkúrát említett, amelyet elmondása szerint rosszul adagoltak: egy este a sürgősségi osztályon kötött ki, ahol kiderült, hogy veszélyes, akár hármas-négyes ikerterhesség is kialakulhatott volna nála.
Az orvosok egymásnak ellentmondó magyarázatokat adtak, volt, aki hormonális zavart gyanított, más a férjénél kereste a hibát. Katalinnak közben ciklikus alhasi fájdalmai voltak, a vizsgálatok alatt jelentkező fájdalmát pedig több orvos azzal intézte el, hogy ilyen az alkata.
„Ha mindig azt mondják neked, hogy ez normális, akkor elhiszed, hogy csak veled van a baj, és csak te érzed ezt kellemetlennek”
– mondta. Nem ez az első ilyen eset: 2023-ban egy nőről írtunk, akit közel három évig félrediagnosztizáltak, mire kiderült, hogy endometriózisa van, végül Bécsben műtötték meg.
Katalin esetében a fordulatot egy volt kolléganője hozta, aki Fülöp István szülész-nőgyógyászt ajánlotta neki. Az orvos, aki az állami Dunamenti REK Reprodukciós Központ Angyalföldi Intézetében dolgozik, idén pedig a budai Szent Magdolna Magánkórházhoz is csatlakozott, már az első vizsgálaton felismerte az endometriózist.
Ebben a betegségben a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül is megtelepszik, és gyulladást, fájdalmat, összenövéseket okoz. Fülöp István, aki endometriózisspecialista is, arra is rávilágított, hogy a női eredetű meddőség 30 százalékában ez áll a háttérben.
Az orvos több kezelési lehetőséget vázolt, a pár végül magánellátásban robotasszisztált laparoszkópiát választott. A laparoszkópia hasi tükrözéses műtét, amelynél néhány apró metszésen át vezetik be a kamerát és a műszereket, a robotasszisztált változatnál pedig a robotkarokat a sebész irányítja egy konzolról. A Szent Magdolnában ráadásul a legmodernebb robotot, úgynevezett single port rendszert is használnak, amellyel elég csak egy bemetszést végezni.
Amikor arról kérdeztük Katalint, félt-e a robottól, azt mondta, izgult egy kicsit, de félelem nem volt benne: annyira megbízott az orvosban, hogy a műtétben új esélyt, egy tiszta lapot látott.
A beavatkozás elején vékony kamerás méhtükrözéssel a méh üregét is átvizsgálták, mert az ott talált, teherbeesést nehezítő eltérés azonnal megszüntethető. Ezután ellenőrizték a petevezetékek átjárhatóságát, és eltávolították a kismedencei hegeket, valamint a szövetekbe mélyen benövő, úgynevezett mélyen infiltráló endometriózist.
Fülöp István 25 éve operál hagyományos laparoszkóppal, bő fél éve robottal. Hogy Katalint miért robottal műtötték, arra határozott választ adott: mindkét technika alkalmas az endometriózis kezelésére, a robottal azonban precízebben lehet dolgozni, és a hasüreg olyan pontjait is el lehet érni, amelyeket hagyományos eszközökkel nehéz.
„Robotsebészettel sokkal jobb operálni, ezt most már biztosan állíthatom” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy nem a sebész lesz ügyesebb, csak az eszközpark pontosabb.
A felépülés gyors volt: Katalin egy éjszaka után hazamehetett, a teljes regenerációhoz az orvos szerint általában négy hét kell. Ezután hat hónapot kaptak a spontán próbálkozásra – Fülöp István tréfásan úgy fogalmazott, hogy a lombikprogrammal fenyegette meg őket, ha nem járnak sikerrel.
Katalin azonban már az első hónapban teherbe esett, férjével a napokban egy kilenchetes embriót láthattak szívhanggal, mozgással.
Az orvos szerint az ilyen műtét után a fájdalmak nagy valószínűséggel megszűnnek, és jelentősen javul a betegek életminősége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem minden eset végződik így: ha a petevezetékek vagy a petefészkek állapota rossz, a legprecízebb műtét után sincs esély spontán teherbeesésre, ilyenkor egyből mesterséges megtermékenyítés következik.
Arra a kérdésünkre, mekkora a műtét sikerrátája, azt felelte, hogy endometriózisnál ezt nem lehet pontosan számszerűsíteni, mert a betegség kezelés után is kiújulhat. Aki nem tervez gyereket, annál speciális utókezelés kell, de még így is előfordul kiújulás. Katalinnál viszont a terhesség hormonállapota most véd ellene.
A ma elérhető legmodernebb sebészrobotról Bahrehmand Kiarash (Dr. Kia) szülész-nőgyógyász, daganatsebész, a Szent Magdolna Magánkórház robotsebészeti divíziójának orvosigazgatója beszélt.
Elmondta, hogy a több karral dolgozó robot mellett már egynyílásos, úgynevezett single port robottal is operálnak, amelynél az összes eszközt egyetlen, néhány centis bemeneten vezetik be. A gépet a kórház júniusban elsőként helyezte üzembe Magyarországon.
Arra a kérdésünkre, hogyan tanulják meg az orvosok a robotsebészetet, azt mondta, hogy a képzés külföldi elméleti tréninggel kezdődik, az első műtéteknél pedig külföldről érkező vagy hazai tapasztalt sebészek segítenek. Hozzájuk olyan nagy tapasztalatú sebészek csatlakoznak, akiknek korábban nem volt lehetőségük robottal dolgozni, és szerinte nekik könnyebb az átállás, mert nem a műtétet kell megtanulniuk, hanem a robot kezelését. Fülöp István tapasztalata hasonló: a hagyományos laparoszkópia biztonságos elsajátításához 50–100, a robotéhoz 25–50 műtét kell.
Arra a kérdésünkre, lenne-e még kedve robot nélkül operálni, Bahrehmand Kiarash azt felelte:
„Már csak robottal operálnék, mert látom, mennyivel gyorsabban épülnek fel a betegek.”
Elmondása szerint van, aki egy nagy műtét után hét órakor jön ki a műtőből, és kilenckor már azt kérdezi, mikor mehet haza, a szombaton operáltak közül pedig van, aki hétfőn már dolgozik.
Megkérdeztük Fülöp Istvántól, van-e, aki mégsem a robotos műtétet választja, erre a jelentős árkülönbséget említette:
a robotasszisztált műtét nagyjából kétszer annyiba kerül.
A költséget az eszközök is növelik: míg egy klasszikus sebészeti eszközt akár 15 évig is lehet használni, a robot eszközei közül egyesek egyszer, mások nagyjából tízszer használhatók, utána a rendszer letiltja őket. Havi nagyjából 30 laparoszkópos műtétjének ma a kisebbik része robotos, anyagi korlátok nélkül viszont minden műtétjét robottal végezné.
Az állami ellátásban 2022 óta van robotsebészet, de az orvos tudomása szerint azzal a kevés géppel, ami van, elsősorban a daganatos betegeket műtik. Felvetettük, hogy ha ennyire megkönnyíti a sebészek dolgát, akkor miért nem használnak több ilyen robotot az állami egészségügyben.
„A sebészrobotok elterjedésének legnagyobb akadálya a finanszírozás, akár a beteg, akár az állam fizet”
– válaszolta. A robotnak nemcsak a betegek látják hasznát: tavaly az ország első robotasszisztált gerincműtétéről számoltunk be, ahol Viola Árpád idegsebész, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ főigazgatója árulta el nekünk, hogy a berendezés az operáló csapatot is védi a rákkeltő sugárzástól.
Ha ugyanis a sebész szabad kézzel dolgozik, nem lát át a bőrön, ezért folyamatosan röntgensugarakat kell küldenie, hogy lássa, hol a csont. Az új robotberendezés viszont a műtét előtt leszkenneli a beteget, a sebész onnantól a monitoron látja a gerincet, és nem kell sugarat használnia.
Fülöp Istvánt a várólistáról is kérdeztük: nála négy-hat hetet kell várni a Katalinéhoz hasonló robotos laparoszkópiás műtétre. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy magánellátásról van szó, vagyis akár milliós nagyságrendű tételről.
Katalin is szerencsésnek érzi magát, hogy párjával élhettek ezzel a lehetőséggel, anyagi helyzettől függően azonban ez nem mindenkinek adatik meg.
Az orvos végül fontos üzenetet küldött az olvasóinknak: a fájdalmas menstruáció nem normális, és aki ilyet, fájdalmas együttlétet vagy a menstruáció alatt fájdalmas székelést, vizelést tapasztal, esetleg nehezen esik teherbe, annak érdemes endometriózisra szakosodott nőgyógyászhoz fordulnia, hogy ne kelljen éveket és fél tucat orvost végigjárnia, mint Katalinnak.
(Borítókép: Dr. Fülöp István 2026. szeptember 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi