TechtudSzerző: origo 6 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A lelőhelyet feltehetően egy véres összecsapás után hagyták el.
A régészek a nyugat-szlovákiai Nagysurány közelében, egy tervezett ipari park építése előtt tárták fel a tábor maradványait. A mintegy 150 hektáros területen végzett kutatás a Szlovák Tudományos Akadémia szerint nemzetközi jelentőségű eredményeket hozott. A tábor a Krisztus utáni második század második feléből, Marcus Aurelius uralkodásának idejéből származhat. Valószínűleg a markomann háborúk során használták, amikor a Római Birodalom csapatai germán törzsekkel harcoltak a Duna északi térségében.
A lelőhely azért is különleges, mert nem követi a római katonai táborokra jellemző szabályos, téglalap alakú elrendezést. Ennek ellenére öt bejáratot, erődítéseket és egy úgynevezett clavicula kaput is azonosítottak. Az ívelt árokból és sáncból álló védelmi megoldás kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítette a támadókat. Ilyen kaput korábban még nem találtak Szlovákiában.
A feltárás során teljes csontvázak és szétszóródott emberi maradványok kerültek elő kutakból, tárológödrökből, sekély sírokból és védőárkokból. Az elhunytak személyazonossága egyelőre nem ismert, de az első eredmények alapján sokan római katonák lehettek.
A csontok mellett lándzsákat, nyílhegyeket, sisakdarabokat, pikkely- és lemezpáncélokat, légiós övvereteket, pénzérméket és katonai saruk vasszegeit is megtalálták. Balták, kések és játékhoz használt kockák szintén előkerültek.
A kutatók szerint a tábort közvetlenül egy római–germán összecsapás után hagyhatták el. A leletek vizsgálata még évekig tarthat, és új részleteket tárhat fel arról, hogyan harcoltak a római csapatok a birodalom dunai határvidékén.
Napi