Még az első gongszó sem csendült fel, de Hámori Luca párizsi olimpiai negyeddöntője túlnőtt a ringben várható pofonokon. A magyar bokszoló Imane Helif ellen lépett ringbe, és az algériait már az ötkarikás játékok előtt megelőzte a híre: a sportági nemzetközi szövetség (IBA) 2023-ban kizárta a világbajnokságról, mert nem felelt meg a női kategória alkalmassági feltételeinek, magyarán megkérdőjelezték a nemi hovatartozását.

Ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vitatta az IBA eljárását, és engedte Helifet elindulni az olimpián. Hámori végül pontozással kikapott tőle, és ötödik lett, míg az algériai – a mezőnyből feltűnő fizikai erőfölénnyel kiemelkedve – meg sem állt az aranyig. A világ két részre szakadt: volt a Helifet ünneplők tábora, és velük szemben azok, akik felháborodtak, hogyan engedhették a nők közé.

A 2024-es káosz egyik oka az volt, hogy az ökölvívásnak nem volt elismert nemzetközi szövetsége. A NOB 2023-ban megvonta az IBA jogosultságát, ezért a párizsi tornát maga szervezte, lényegében a korábbi, tokiói szabályokra támaszkodva. A női indulásnál az útlevélben szereplő nem volt a kiindulópont. A NOB azt hangsúlyozta, hogy Helif évek óta nőként versenyzett, Tokióban is indult, az IBA 2023-as kizárását pedig önkényes döntésnek nevezte.

Az IBA ezzel szemben azt közölte, hogy Helif két vizsgálaton sem felelt meg a női kategória feltételeinek. A szervezet a botrány kitörésekor nem hozta nyilvánosságra a tesztek részleteit. Ez az információs vákuum tette kezelhetetlenné a párizsi vitát: sportjogi, genetikai, orvosi és politikai állítások keveredtek egymással.

Hámori Luca: Kislány ment ki, nő tért haza

Hámori Luca lapunk áprilisi interjújában arról beszélt, eleinte nehéz volt elfogadnia, hogy nem a történelmi olimpiai szereplése (ő volt az első magyar női ökölvívó az ötkarikás játékokon), hanem a Helif-botrány miatt lett széles körben ismert a neve.

– Aztán rájöttem, ez egy ajándék a sorstól, így megpróbáltam minél jobban kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket – ismerte el. 

A legkeményebb felismerése az volt, hogy a körülötte kialakult hisztéria mentálisan már a meccs előtt legyőzte: elhitte a környezetének, hogy nem nyerhet Helif ellen.

– Én már akkor elveszítettem ezt a meccset, mielőtt elindultam volna a ring felé, mivel elhitették velem, hogy képtelen vagyok legyőzni őt – emlékezett vissza. – Mindenki előre sajnált, az egészségemért aggódott, én pedig naivan felültem erre a hullámra.

Kötelező genetikai vizsgálat

Ugyanez még egyszer nem fordulhat elő. Szeptember 15-én Szófiában kezdődik a felnőtt Európa-bajnokság, és a 65 kilogrammos Hámori Luca a magyar csapat egyik legnagyobb éremesélyese. Az elmúlt két évben alapjaiban változott meg az ökölvívás szabályozása a kötelező genetikai vizsgálatok előírásával.

A szóban forgó PCR-vizsgálat az SRY-gént keresi, amely rendszerint az Y-kromoszómán található, és a férfi ivari fejlődés egyik kulcsjelzője. Ha a gén kimutatható, további genetikai, hormonális és orvosi vizsgálat következhet, a rendszer pedig fellebbezési lehetőséget is biztosít. Vagyis még az új szabály sem fekete-fehér, vannak köztes árnyalatok.

– Kifejezetten örülök a nemi tesztek bevezetésének, hiszen mostantól kezdve senki sem kerülhet olyan helyzetbe, mint amilyenbe én Párizsban – fogalmazott Hámori. – Higgye el mindenki, semmi sem változott bennem, ha Helif sikeresen teljesítené a tesztet, akkor az első meccsünk tanulságait levonva szívesen bokszolnék vele újra.

A NOB új politikát hirdetett

A változás nem állt meg a boksznál. A NOB idén márciusban Kirsty Coventry elnöksége alatt gyökeresen új politikát hirdetett meg: a 2028-as Los Angeles-i olimpiától a női kategóriát biológiai nőkre korlátozza, a jogosultságot pedig SRY-génszűréssel állapítják meg. A szabály nem visszamenőleges, tehát a párizsi eredményeket – így Helif aranyát – nem érinti.

Az atlétika már korábban ebbe az irányba tartott. A World Athletics 2025 szep­temberétől egyszeri SRY-tesztet követel a női kategóriában, a tavalyi tokiói világbajnokságon mind a 958 nevezett női versenyzőt szűrték. A vita az amerikai profi sportban is fel-fellángol. A női kosárlabdaligában (WNBA) idén nyáron a korábbi NBA-játékos Enes Kanter Freedom és ­Royce White bejelentése kavart vihart: magukat nőként azonosítva jelentkeztek volna a 2027-es draftra.

Az új szabályok egyértelműbbek, a tudományos vita azonban nem zárult le. Kritikus szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a biológiai nem fejlődése ritka esetekben nem írható le egyetlen gén jelenlétével vagy hiányával. Vagyis egyelőre nem született olyan válasz, amelyet minden tudós, jogász és sportvezető elfogad. Egyvalami azonban biztosan megváltozott: a szabályozási vákuum megszűnt.