A három tervezet közös célja, hogy jobb minőségű biológiai adatok és egységes szabványok álljanak rendelkezésre az AI-alapú kutatásokhoz.

A SCALE Biology Act egy új programot hozna létre az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetnél, a NIST-nél, amely mérési szabványokat dolgozna ki a biológiai adatokhoz, és iránymutatásokat készítene a biotechnológiák biztonságos fejlesztéséhez.

Az AI-Ready Bio-Data Standards Act arra kötelezné a NIST-et, hogy alakítson ki olyan szabványrendszert, amely biztosítja, hogy a szövetségi finanszírozással létrejövő biológiai adatok felhasználhatók legyenek AI-kutatásokhoz.

A Web of Biological Data Act pedig egy központi rendszer létrehozását írná elő az amerikai energiaügyi minisztérium számára, amely megkönnyítené a biológiai adatokhoz való hozzáférést.

Richard Johnson, az OpenAI nemzetbiztonsági kockázatok mérsékléséért felelős vezetője szerint ezek az adatok és szabványok azért fontosak, mert segítségükkel folyamatosan mérhető lenne, hogyan változnak az AI-modellek képességei és az általuk jelentett biológiai kockázatok.

Johnson szerint ugyanakkor nemcsak az AI veszélyeivel kell foglalkozni, hanem azzal is, hogyan lehet a technológiát a védekezés szolgálatába állítani.

Aggódnunk kell mind a biztonság, mind a kockázatok miatt, de azt is vizsgálnunk kell, hogyan juttathatjuk el ezeket az eszközöket a védekezők kezébe”

– mondta.

A biológiai kockázatok közben az AI fejlesztési tempójáról szóló vitában is egyre fontosabb szerepet kapnak. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei a hétvégén megjelent esszéjében szintén ezekre a veszélyekre hivatkozott, amikor a technológia tudatosabb ütemű fejlesztése mellett érvelt.

Johnson szerint a kulcs az, hogy a modellek fejlődése ne előzze meg annak megértését, pontosan mire képesek, és milyen módon lehet őket felhasználni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.