Az már eldőlt, hogy támogatást kapnak a legfeljebb százötven lóerő teljesítményű dízelautók tulajdonosai. Ennek mértékét, létjogosultságát sokan már a bejelentéskor kétségbe vonták, a tényleges gazdasági hatás viszont nem alakossági tankolásban és nem is a jóváírásban mutatkozik.

A most elfogadott konstrukció lényegében egy célzott, fix összegű kompenzáció. A legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók magánszemély tulajdonosait a NAV gépjárműadó-adatbázisa alapján azonosítják, tehát nem a tankolások vagy a nyugták alapján kell majd elszámolni. A támogatás szeptembertől decemberig havi ötezer forint, összesen húszezer forint – ismertette Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója.

Rámutatott, a gazdálkodók esetében a mostani intézkedés nem egy teljesen új kedvezményt jelent. A mezőgazdasági gázolaj után eddig is jelentős jövedékiadó-visszatérítés járt. A jelenlegi visszaigényléshez képest a teljes jövedékiadó-visszatérítése nagyjából 14–15 forint/liter többletet jelenthet. Ennek összege nem nő arányosan az emelkedő gázolajárral, mivel a jövedéki adó literenként meghatározott, fix összeg. Ez alapján csak egy bizonyos szintig védi a gazdálkodókat és eddig is létező kedvezményformáról van szó.

Az igazán fajsúlyos kérdés ugyanakkor nem a havi kompenzáció, bár ennek a jelentősége is függ attól, hogy az adott dízeljármű tulajdonosa mennyit tankol egy hónapban. Az infláció szempontjából szerintem ennél fontosabb kérdés a közúti fuvarozás. A mostani konstrukcióból éppen a fuvarozók maradtak ki, miközben a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint a közel 11 600 hazai fuvarozó a GDP mintegy 4 százalékát adja, és a magyarországi gázolaj-fogyasztás több mint felét ők tankolják. A fuvarozói érdekképviselet szerint az üzemanyag olyan költség, amelyet a vállalkozások nem tudnak elkerülni, miközben a fuvardíjak kifizetésére sok esetben hónapokat kell várni.

Ez azért is lényeges, mert a fuvarozók üzemanyagköltsége közvetlenül megjelenik a szállítási díjakban, a szállítás pedig számos termék végső árába beépül. Vagyis ha az üzemanyagár tartósan magas marad, annak nemcsak a fuvarozók eredményére, hanem közvetetten az inflációra is lehet hatása.

Itt érdemes felidézni azt az ökölszabályt, miszerint tíz százalék üzemanyagár-emelkedés legalább egy százalék inflációt eredményez. Ezt megfogni komoly állami beavatkozással kellene – vélekedett Tóth Máté energiajogász.

Somosi Zoltán kiemelte: a védett ár egyszerűbbnek tűnhet a fogyasztó szempontjából, de gazdaságilag nem feltétlenül az a jobb megoldás. Ha a magyarországi ár tartósan a piaci vagy importbeszerzési ár alatt van, akkor valóban kialakulhat olyan helyzet, amikor az importőröknek nem éri meg Magyarországra üzemanyagot hozni. Ez ellátási problémákhoz és a stratégiai készletek gyorsabb felhasználásához vezethet. A korábbi védett áras rendszer egyik legfontosabb tanulsága éppen ez volt: rövid távon csökkentette a fogyasztói árat, ugyanakkor az importösztönzők gyengülése miatt ellátásbiztonsági kockázatot teremtett.

Ebből a szempontból egy sávos rendszer igazságosabb megoldás lehetne, amely például csak egy bizonyos árszint felett és meghatározott fogyasztásig nyújtana támogatást. Ugyanakkor ennek a megvalósítása és adminisztrációja jóval bonyolultabb lenne, ezért a gyakorlatban nehezebb egyszerűen és hatékonyan működtetni.

Összességében ezért a mostani megoldást inkább rövid távú válságkezelésnek tartja a kutató, semmint az üzemanyagár-emelkedés gazdasági hatásának átfogó kezelésének. A lakossági támogatás a dízelautó-tulajdonosok közvetlen terheit enyhíti, a mezőgazdasági visszatérítés pedig (egy bizonyos árszintig) mérsékli a termelési költségeket, de a fuvarozás kimaradása miatt az infláció szempontjából fontos költségcsatorna továbbra is teljes egészében megmarad.

Éppen ezért adtak ultimátumot adtak a fuvarozók. Azonnali egyeztetést kért ugyanis a hazai közúti fuvarozók három nagy szakmai érdekképviselete. Levelük címzettje Magyar Péter miniszterelnök, Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, illetve a kabinetfőnökök. Ha nem jutnak egyeztetésre, országos demonstráció jöhet.