GazdaságSzerző: vg 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Jöhet a korábbi magyar módszer?
Magyarországhoz hasonlóan Németországban is egyre nagyobb gondot okoz az üzemanyagárak emelkedése. Míg hazánkban a kormány kizárta a korábban már alkalmazott védett ár bevezetését, Európa egyik legnagyobb gazdaságának politikusai lehetséges megoldásként tekintenek rá.
Közgazdászok szerint a német kormány által felvázolt ötletek némelyike nem alkalmas a probléma kezelésére, továbbá egy beavatkozás szükséges feltételeit is meg kell teremteni − írta meg a Handelsblatt.
Az iráni háború fellángolása következtében ismét kilőttek az olajárak, a problémát pedig súlyosbítja a szűkös finomítói kapacitás. Az autósoknak egyre magasabb üzemanyagárakkal kell szembenézniük, ami a közelgő mecklenburg–elő-pomerániai és a berlini tartományi választások előtt igen kellemetlen a szövetségi kormány pártjai számára.
Meggyőződésem, hogy lépnünk kell
− fogalmazott Friedrich Merz a BGA kereskedelmi szövetség egyik rendezvényén, majd hozzátette, hogy sok autós számára az üzemanyagárak elérték a tűréshatárt.
A kancellár szerint a beavatkozás pontos módja még nem dőlt el, de a szövetségi kormány egyeztetéseket folytat a tartományok vezetésével és hamarosan konkrét javaslat születhet.
Németországban az E10-es benzin átlagára 2,286 euróra emelkedett literenként, ami új történelmi csúcs, míg a dízel átlagára 2,412 euró volt.
A kormánypártok között azonban nincs egyetértés a lehetséges beavatkozás módját illetően. Az SPD üzemanyagár-plafon és a kőolajipari vállalatokra kivetett extraprofitadó bevezetését sürgeti, míg a CDU közvetlen támogatásokban gondolkodik.
Hiába váltott ki jelentős felháborodást, a védett ár helyett a kormány változatlanul, eredeti tervének megfelelően, közel egymillió dízelautósnak fizet összesen 20 ezer forintot az év végéig. Ez havi ötezer forintot jelent. A támogatásra a mezőgazdasági termelők is jogosultak, akik a a gázolaj teljes jövedéki adóját visszaigényelhetik.
A pénzügyminiszter az üzemanyagárak emelkedését a háborús helyzettel, a Hormuzi-szoros lezárásával, valamint a nyersolaj és különösen a dízel világpiaci drágulásával magyarázta. Ezért a kormány olyan támogatási formát választott, amely Kármán szerint nem ösztönzi az üzemanyagturizmust, és az importot, illetve a hazai ellátást sem veszélyezteti.
A támogatás
havi ötezer forint lesz, a pénz pedig a 150 lóerő alatti dízeles személyautók tulajdonosainak jár. Az első részletet már októberben kifizetik: a NAV-nál nyilvántartott bankszámlával rendelkezők automatikusan megkapják az összeget, másoknak postán kézbesítik. Külön igényléssel tehát a jogosultaknak nem kell bajlódniuk.
A 2026. január 1. után vásárolt dízelautóknál néhány hetes csúszás várható, mivel ezek tulajdonosainak adatait külön kell feldolgozni. A támogatás az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra is kiterjed, amennyiben az autó magánszemély tulajdonában van.
A kifizetés személyijövedelemadó-mentes, ehhez a Magyar Államkincstár megkapja a szükséges adatkezelési jogosultságokat, a közúti nyilvántartási szervnek pedig a törvény hatálybalépése után öt munkanapon belül át kell adnia a járműadatokat a NAV-nak.
A kedden bejelentett intézkedésből kimaradtak a benzinesek, amit Magyar Péter azzal indokolt, hogy a benzin ára alig van a védett ár felett, és jelenleg Magyarországon „szinte a legalacsonyabb” egész Európában.
A valóságban azonban 5 uniós tagállamban, köztük Svédországban és Szlovéniában is olcsóbb egy liter benzin, mint hazánkban.
Az Európai Bizottság legfrisebb olajpiaci adatai szerint, amit 2026. szeptember 10-én publikáltak, jelenleg
Magyarország az üzemanyagárakat tekintve kétségtelenül kedvezőbb helyzetben van számos uniós országnál: Szlovákiában például 645, Lengyelországban pedig 659 forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy liter benzinért. Érdemes azonban hozzátenni hogy hazánkban az elmúlt egy hónapban mintegy 50 forinttal emelkedett a benzin egységára, ami tankolásonként több ezer forintos plusz költséget jelent.
Problámat jelent az is, hogy az iráni háború esetleges további eszkalációja miatt az olajárak tovább emelkedhetnek, amelynek hatása bizonyosan megjelenik a hazai töltőállomásokon is.
A Tisza-kormány szerint az általános üzemanyagárplafon bevezetése ellátásbiztonsági kockázatot jelent, azonban több szomszédos országban alkalmazzák a módszert:
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a máltai kormány a 1,34 eurós literenkénti benzinárat állami támogatás és üzemanyag-sapka segítségével érte el.
Napi