Célszerű lenne mielőbb megvizsgálni a járulékplafon visszavezetésének lehetőségét – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjguru emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig meg volt határozva az egyéni járulékfizetés felső határa, azóta viszont semmi nem korlátozza a nyugdíjjogosultság szerzését.

A járulékplafon idején magasabb jövedelem esetén is csak a járulékplafon összegéig terjedő keresetből vonták az adott évi járulék összegét, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett részét lehetett figyelembe venni.

Példaként említette, hogy ha 2000-ben valaki összesen 3 millió forintot keresett, ebből legfeljebb 2.020.320 forint erejéig vonták a nyugdíjjárulékot. A fennmaradó 979.680 forint már mentes volt a nyugdíjjárulék fizetése alól, viszont emiatt nem is számítható be a nyugdíj megállapítása során.

A munkáltató viszont nem mentesült: neki a teljes 3 milliós összeg után fizetni kellett a munkáltatói járulékokat. Ez súlyosan korlátozta is a munkáltatók magas keresetre irányuló fizetési hajlandóságát – világította meg Farkas András.

Miután a járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot. Farkas András szerint mindez két következménnyel jár:

• egyrészt évente tízmilliárdos nagyságrendben nő a nyugdíjkassza bevétele, hiszen a magas keresetek egésze után járulékot kell fizetni,
• másrészt viszont egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében, ami évről-évre súlyosbítja a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében tehát célszerű mielőbb megvizsgálni a járulékplafon visszavezetésének lehetőségét – hangsúlyozta a szakértő.