GazdaságSzerző: vg 6 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Ki lesz a technológiai verseny győztese?
Oroszország egyre több drónját szereli fel kis méretű sugárhajtóművekkel, így azok nehezebben elfoghatók. Ukrajna ebből adódóan nehéz helyzetbe került, mivel a gyors csapásmérő eszközök ellen bonyolult és költséges a védekezés.
A Moszkva által korábban alkalmazott Shahed típusú drónokat az ukrán légvédelem viszonylag hatékonyan semmisítette meg, azonban a Gerany legújabb verziója már képes lehagyni az elfogóeszközöket. A technológiai verseny így tovább folytatódik, azonban ehhez Volodimir Zelenszkijnek pénzügyi forrásokra és szakértelemre van szüksége.
A sugárhajtású drónok megjelenése komoly veszélyt jelent Ukrajna számára a téli időszak előtt. Amennyiben Kijev nem lesz képes hatékony módszert találni a védekezésre, akkor az ország energetikai infrastruktúrája hatalmas nyomás alá kerülhet. Jelenleg elsősorban vadászgépek és légvédelmi rakéták nyújtanak védelmet az újabb típusú Geranyokkal szemben, azonban ezek alkalmazása jóval költségesebb, mint a drón előállítása.
Több tucat ukrán vállalattal együtt keressük az olcsón és nagy mennyiségben gyártható megoldásokat, különösen a sugárhajtású drónok elfogására. Egyes rendszereket már harci körülmények között tesztelnek
− mondta korábban Jevhenyij Hmara ukrán védelmi miniszter Ukrajna szövetségeseinek találkozóján.
Országa szorult helyzetével Volodimir Zelenszkij elnök is tisztában van. A politikus pénteken arról beszélt, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a légvédelemre, valamint hangsúlyozta, hogy bővíteni kell az orosz drónok elleni képességeket, mivel
Oroszország tökéletesíti a gyilkolás eszköztárát.
Az is problémát jelent, hogy amennyiben az ukrán légvédelem a ballisztikus és cirkálórakéták ellen bevethető eszközöket a drónok elfogására alkalmazza, az gyorsan kimerítheti ezen készleteket.
A Politico forrásai szerint már több mint 60 ukrán hadiipari vállalat dolgozik olyan eszközök fejlesztésén, amelyek bevethetők a sugárhajtású drónok ellen.
Három-öt vállalat már képes volt felmutatni eredményeket
− mondta korábban Zelenszkij, valamint azt is hozzátette, hogy a következő lépés a tömeggyártás beindítása lesz.
A háború során egyre jobban felgyorsult a technológiai verseny. Moszkva a kezdeti időszakban az iráni Shahed típusú drónok alapján kialakított légcsavaros Geranyokra támaszkodott, azonban ezeket mára továbbfejlesztették.
Míg a Gerany-2 nagyjából 200 kilométer/órás sebességre képes, addig a sugárhajtású Gerany-5 akár 600 kilométer/órával száguldhat.
Utóbbit először 2026 januárjában vetette be az orosz hadsereg, és ukrán jelentések szerint az alábbi specifikációkkal rendelkezik:
A Gerany-5 a Telefly által gyártott TF-TJ2000A sugárhajtóművel van szerelve, melynek tömege megközelítőleg 30 kilogramm és teljesítménye 1,96 kilonewton. A kínából származó hajtóművek ráadásul kisebb hőkibocsátással működnek, ami megnehezíti az infravörös érzékelőkkel történő felderítésüket és elfogásukat.
Ukrán források szerint az eszközök gyártásához amerikai csipeket is felhasználnak, Oroszország pedig havonta mintegy háromezer darabot képes előállítani a Gerany-4 és Gerany-5 típusokból.
Moszkva ráadásul az eszközök bevetésének taktikáján is változtatott − közölte az ukrán állami Brave1 védelmi innovációs program vezetése.
Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy az új sugárhajtású drónokkal személyszállító vonatokat, raktárakat, logisztikai útvonalakat, lakóépületeket és bevásárlóközpontokat is támadnak, így az ukrán légvédelem gyakorlatilag folyamatos nyomás alatt van.
Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy képes legyen elfogni a hagyományos Shahed alapú drónokat, azonban a sugárhajtású változatok gyorsabbak és magasabban repülnek. Ráadásul nincs elegendő elfogórakéta minden egyes sugárhajtású drón ellen
− mondta Andrij Zahorodnyuk korábbi ukrán védelmi miniszter, a Center for Defense Strategies elemzőintézet vezetője.
Ukrajna már kifejlesztett olyan nagy sebességű kvadrokoptereket, amelyek alkalmasak lehetnek az orosz sugárhajtású drónok korábbi típusainak elfogására. A Brave1 szerint egyes eszközök akár 550 kilométer/órás sebességre is képesek, így utolérhetik a mintegy 500 kilométer/órával repülő Gerany-3 drónokat.
A legújabb orosz típusok ellen azonban más eszközre van szükség
− mutatott rá Olekszij Babenko, a Vyriy Industries hadiipari vállalat vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy ilyen sebességnél már sugár- vagy rakétahajtású elfogóeszközökre van szükség.
A Noctis és a Vyriy hadiipari vállalatok júniusban mutatták be saját nagy sebességű elfogódrónjukat, amely Babenko szerint jó eredményeket ért el a sugárhajtású drónok elleni teszteken.
A Brave1 beszámolója szerint jelenleg négy területen zajlanak a fejlesztések:
Mindemellett a Brave1 kis méretű légvédelmi rakétákon is dolgozik, ezek fejlesztése azonban komplex feladat, ezért hosszabb időt vesz igénybe.
A logisztika, a beszerzés és a gyártás felfuttatása is időt vesz igénybe. A problémát azonban biztosan meg fogjuk oldani. Sajnos egy-két hónapig még drágább eszközökkel kell lelőnünk ezeket a drónokat, például vadászgépekről indított rakétákkal. Vagy közvetlenül a célpont közelében légvédelmi gépágyúkkal
− mondta Babenko.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a sugárhajtású drónok, illetve a sugárhajtású elfogóeszközök gyártásához kis méretű, speciális hajtóművekre van szükség, amelyeket kevés vállalat képes előállítani.
Csak néhány vállalat fejleszt ilyen sugárhajtóműveket, és mivel ezek előállítása költséges, a cégek nem kezdik meg a gyártást, amíg nincs jelentős állami megrendelés
− nyilatkozta Dominic Surano, a Nordic Air Defence védelmi technológiai vállalat különleges projektekért felelős igazgatója, majd hozzátette, ez a látásmód korlátozza a termelés felpörgetését.
Ukrajnának így csupán néhány beszállítója van. A háborúban álló országot elsősorban a csehországi PBS és ZofiTech, a német JetCat, valamint a holland Destinus látja el kis méretű sugárhajtóművekkel.
Az európai piacon az említetteken kívül jelen van még a francia Safran, amely hagyományosan az európai cirkálórakéta-programokban használt minihajtóművek többségét szállítja.
Az amerikai gyártóknak pedig kisebb részesedésük van az európai piacon, azonban fontos beszállítók, mivel onnan érkezik az összes kétáramú sugárhajtómű-technológia.
Babenko szerint a védelmi minisztérium időben figyelmeztetett, hogy érkeznek az újgenerációs orosz drónok, azonban a hadiipari vállalatok nem álltak készen.
Azt mondanám, hogy erre a világ egyetlen országának hadiipara sem volt felkészülve
− fogalmazott.
Miközben Ukrajna a nyugati, illetve a saját fejlesztésű kis méretű sugárhajtóművekre támaszkodik, addig Moszkva elsősorban kínai technológiát alkalmaz. Az ázsiai országban pedig jelenleg is gőzerővel zajlanak a fejlesztések.
A kínai AECC 2025 novemberében mutatott be egy olyan kis méretű sugárhajtóművet, melyet 75 százalékban háromdimenziós nyomtatással gyártottak. A tesztrepülés során a hajtóművet egy drónba szerelték, amely 6 ezer méteres magasságba emelkedett és elérte a 925 kilométer per órás sebességet.
A próba harminc percig tartott és a hajtómű az elvárásoknak megfelelően teljesített − nyilatkozta az AECC vezetése, majd azt is hozzátették, hogy 2026 során komplex tesztek sorozata vár az új fejlesztésre.
Mivel a hajtómű háromnegyede háromdimenziós nyomtatással készült, a mérnököknek sikerült minimalizálniuk a mozgó alkatrészek számát, az erőforrás súlyát, valamint egyszerűsíteni az üzemeltetését és karbantartását is.
Amennyiben a szakembereknek sikerül az új technológiák segítségével felgyorsítani a kis méretű sugárhajtóművek tömeggyártását, akkor Kína versenyelőnybe kerülhet nyugati vetélytársaival szemben.
Egy ilyen áttöréssel Kína akár hadiipari fölényre is szert tehet, és átírhatja az erőviszonyokat az ukrán fronton. Ha Oroszország olcsón, nagy mennyiségben jutna megbízható, kis méretű sugárhajtóművekhez, akkor felpörgethetné a drón- és cirkálórakéta-gyártást, az eszközök bevetésével pedig fokozhatná az ukrán légvédelemre gyakorolt nyomást.
Napi